Az értelem már messziről integet

Megkaptam ma a postaládámba a Nemzeti Petíciót, és igen megvidámodtam tőle (pedig tegnap eset rohadt lázas lettem, minden előjel nélkül), elvégre mégis csak szép dolog, hogy a Kormányelnök Miniszter Úr személyesen is levelezik velem, mert érdekli a véleményem, ami az övé. Szerinte.

Szerintem meg ha már ilyen szép és drága petíciókat leveleznek, azért tudhatnának magyarul, egy kicsit. Meg érteni is a nyelvet nekik.

Mert például a harmadik nemkérdés (hisz egy válaszlehetőség van mind a háromnál, ezt már ők sem merték „konzultációnak“ hívni) az, hogy:

„Nemet mondok a rezsiárak háború miatti emelésére“

Nos, elvtársak, ennek rohadtul semmi értelme. Mert:

1.) Magyarországon nincs háború, Agyarországban nyilván van, mert az Ormányzat folyton háborús metaforákban harcol Brüsszel, bizonyos cégek, a fél ország meg a józan ész ellen. De én nem lakok Agyarországban.

2.) Ha nemet mondok a háború miattira, akkor más okból emelhetik a „rezsiárakat“? Ha például a nem shakespeare-i értelemben vett Lőrinc barátnak új jacht kell, valami még nagyobb, akkor én szívesen fizetek többet a bankjának?

3.) És mik azok a rezsiárak? A rezsi valaminek a költsége, jellemzően egy otthon vagy vállalkozás nagyjából állandó költsége, de a költségeknek van ára? Ez olyan, mint amit  a múltkor halottam valami ellenzéki nagyeszűtől, hogy rohadjon meg a kormány, hát itt drágulnak az árak! Miközben az árak nem tudnak drágulni, de olcsóbbnak se lenni, mert az árnak nincs ára, az maga az ár. Ami emelkedhet vagy csökkenhet. Mint a rezsiköltség.

4.) És egyáltalán: Mégis mi a franc lesz, ha nemet mondok? Oké, a kormány nevében állampénzen levelez velem a Párt, de azért vannak kétségeim, hogy érdekli-e őket egyáltalán a véleményem, vagy csak a kurvulásba durvult kampány miatt van az egész?

Arra már ki sem térek, hogy a „petíció“ nevű ócska szórólap szerint velünk akarják a valakik megfizettetni az ukrán állam működését, egyedül csak velünk, bizony! Hülye belgák meg románok ezt is megúsznák.

Én persze minderre tudok nemet mondani, de nem fogok, mert nem akarok, a szemétben landol ez a nyomtatott levélszemét, aztán csinálok pirítóst, mert arra meg épp most nem tudok nemet mondani. Fokhagymásan.