Ez a mai nap kicsit se más

„Csütörtökön a Merkúr a Nyilas jegyébe lép, és felráz minket a téli álmunkból. Szuper megoldások, optimizmus, lendület – ez jellemzi a Merkúrt a Nyilasban. A Hold eközben a mértéktartó Szűzben jár, és segít elkerülni a totális túlzásokat.“

Részemről ellenben csütörtököt mondok, persze ha péntek lenne, péntekül ordítanék (Szerda ablakában/ csütörtök ül,/ és ordít/ csütörtökül. - Vacskamati verse), hogy miért, de tényleg miért gondolja bármelyik algoritmus, hogy engem érdekel a horoszkóp, a fodbal vagy a görögkatolikus mise? De mindig ilyeneket dob elém minden gyakrabban használt platform, lassan érzek már ebben valami összeesküvést, szerintem direkt ki akarnak agymosni!

Plusz a múltkor a Tilos rádióban hallgattam egy általában kedvelt műsort (inkább nem írom le a címét), amiben valami félőrült fél órán át beszélt összefüggéstelenül horoszkópolva, és nem elég, hogy értelmetlen volt az egész, de még nyökögve is adta elő. Nekem egy áltudományban utazó kuruzsló minimum legyen lendületes, de ne a termékbemutatós, hanem a hittérítős stílben. Az szórakoztat, érzem benne a flow-t, de mikor valaki attól akar okosnak látszani, hogy nyökög mint egy nyugdíjas bölcsészprofesszor, az menjen a francba. (Egy nyökögős tudóst nem azért jó hallgatni, mert nyökög, hanem annak ellenére.)

Mondjuk mikor egy fodbal meg egy kézilabda hír között Merkúr belép a nyilasházba, az valóban felráz, csak sajnos negatív vektorral, bár kétségtelenül vicces elképzelni Szálasi Ferencet, ahogy lebassza Merkúrt, mert nem törölt lábat. Hisz hiába ő a harc istene Rómában, de ez itt már rég nem Pannónia, itt a régi isteneket a Dunába lövik, csak hogy megtanulják, hol a helyük. Ettől mondjuk pont nem kellene lendületesen optimistának lenni, ha én régi isten lennék, nem vennék már tartós mézsört. (Azt vegyen a Hold, aki - ha jól értem - mértéktartó szüzeket akar meghágni, és ez nem túlzás, de kell hozzá energia.)

Ilyen tanácsokat persze én is tudok adni, csak éppen megint köd van, az ég állítólag felhős (nem látszik), így a csillagok helyett az erre járó autók elrendezéséből tudok következtetni a világ nagy, de közepesen rejtett összefüggéseire. (Mint Umbert Eco A Foucault-inga című regényében az egyik szereplő, aki egy milánói újságosbódé arányaiból levezette a gízai Nagy Piramist.)

Szóval:

- Egy fehér Ford belépett a hetvenegyes busz aurájába, de nem dudált elég hosszan, vagyis ha valaki szerint ma péntek van, az feküdjön nyugodtan vissza, holnapra elmúlik, és a világ visszazökken a rendes kerékvágásba, feltéve hogy van téligumija.

- A Kanizsai utca felé a szokásos dugó ma szokatlanul átlagos lesz, de ez előrevetíti, hogy békés lesz a karácsony, sőt havazni is fog, az Alpokban.

- A korai negyvenkettes buszt a húszas követte, így minden alapunk megvan az optimizmusra: idén is kétnapos lesz a hétvége, sőt  - ha a forgalmi rend addig nem változik a következő is! (Rossz hír viszont, hogy a karácsonyi hétvége elmarad, egy különös naptári együttállás miatt hétköznap lesznek az ünnepnapok, de legalább a szilveszter nem fog péntek tizenharmadikára esni.)