Én az értő, ám egyszerű lélek

Őszintén nem értem, mi a baja a kakán is csomót keresőknek Kakadu Péter miniszter elvtárssal. Hogy jóban a ruszki kollégával? Dehát diplomácia emberek, diplomácia! Az egy kifinomult művészet, egy éterien kulturált dolog, mert grammra ki kell mérni ám, hogy hány percenként küldi el Miniszter Úr a picsába a komplett EU-t, és hogy akkor most délelőtt vagy délután kell-e benyalni a moszkvai békepártiaknak, a Kremlben benne.

Mi parasztok nyilván nem értünk a diplomáciához, nincs olajkereskedő cégünk, pedig egy laptop meg egy hajléktalan személyije kellene csak hozzá, de nem vagyunk képesek összehozni, szóval honnan is látnánk hogyan a Nagyobb Összefüggéseket? Vagy például: Van nekünk titkosszolgálatunk, saját használatra? Na ugye! Akinek viszont van, mint Kakadu elvtársnak, az olyanokat tud, hogy na. Dolgokat tud. Neki tudása van meg érdekei, ennyi elég, az értékek viszont csak azoknak a bölcsészeknek valók, akik sosem jártak még Dubajban kurvázni, mert annyit is érnek.

Én se értem persze, de kellő alázattal nem értve vagyok szerény magamra, mert nemhogy Dubajban nem kurváztam még, de máshol se, pedig egy darabig laktam Pesten a Rákóczi tér környékén is, mikor még kurvák is voltak arra, meg jó volt a lángos a csarnokban.  Szóval én elhiszem, hogy Kakadu meg Lavrov igazi barátok, esténként messengeren vodkáznak együtt, és sosem mond el neki semmi fontosat uniós ügyekről, csak rendszeresen érdeklődik, hogy vannak Szergej unokái, csak mert figyelmes, és aggódékony, hátha megint náthás a kis Ljudmilla.

És mikor Péter beszél, azt én áhítattal hallgatom, mert olyan okos a szemüvegében, ami nekem sose sikerülne, az én szemüvegem sokkal kevésbé tesz okossá. Akciós volt, na.

Viszont szeretem hallgatni Putyin elvtárs beszédeit is, ha van egy a Jutyúbon már nézem is, sőt le is töltöm! Oké, hát oroszból egy alapfokú nyelvvizsgán is elhasalnék, de nem nulla ponttal! Például ismerem a cirill betűket, ami fontos ha az ember orosz szövegeket hallgat, mert az oroszok cirilii betűkkel beszélnek, mi meg latinokkal vagyunk finnugrók, mármint nyelvileg.

Szóval egy szót sem értek abból, amiket Vlagyimir Vlagyimirovics mond, de az nem baj, annál inkább át tudom érezni! Olyan karizma sugárzik ki belőle, hogy mindig ha beszippant az aurája, kedvem támad lopni egy dácsát Szocsiba, és szamovár-hirdetéseket kezdek nézegetni a Temun. És kedvem támad lerohanni a szomszéd utcát, ahol az a sok suzukis köcsög lakik az opeljeikkel!

Érdekes egyébként, hogy többször is olvastam Dosztojevszkijt, összesen már oldalakat az elmúlt években, és azt valahogy értem, pedig cirill betűk sincsenek benne. És ennek ellenére értem, mármint hogy ismerem azokat a betűket! Biztos van bennem valami orosz. Mondjuk apai ágon szerbek a felmenőim, ami meg a balkáni orosz szerintem, szóval érzem magamban a szálat.

Ezért is tudom megérteni Kakadu Peti minisztert, az ő mélyorosz lelkével, igazából tényleg azt nem értem, miért jár ennyit Budapestre?

Emléknap

Mindjárt jön a húsvét, ami izidóriai Szent Húsvét emléknapja, aki a Kanonikus Egyház vértanúja lett, mikor 1828-ban kis híján leköpte Júdea római helytartóját, de a pretoriánus gárda egy őrmesetere már két nappal korábban, megelőző jelleggel felpofozta. Ennek emlékére szoktunk ilyenkor sonkát enni tormával és csokinyúllal, bár egyháztörténészek szerint a vértanú nem is szerette a csokinyulat, ő a csokimikulást szerette, de az tavasszal nem terem. A csokitojás pedig eleve későbbi találmány, valójában 1952-ben, a nagy írországi tojáshiány idején kezdete el egy dublini csirketenyésztő kényszerűségből és csokiból csinálni a tojást. Később őt is felpofozták az elégedetlen vevők, akiknek szarszínű és fura ízű lett a hagymás rántottája, de belőle nem lett szent, mert eleve nem volt kanonikus, csak agnosztikus, bár arról meg azt gondolta, hogy az valami felső légúti krónikus betegség. Ugyanis sokat köhögött, főleg az aznapi második doboz cigije után.

A húsvéti locsolkodás méltán kihalófélben lévő hagyománya pedig a felpofozás szimbolikus megjelenítése, hiszen az ünnepnek ki kell válnia a mindennapokból, így Húsvét emléknapján nem pofozzák a nőket, az olyan hétköznapi rutin.  Ugyanakkor a népszokásokat mindig is erősen befolyásolták a babonák, ha például Húsvét vasárnapja péntek tizenharmadikára esett volna, elhalasztották az egészet a következő holdtölte előtti keddre.

Az izidóriai Szent Húsvét ünnepe előtti két hétben böjtölni illik, legalább napi négy órát, olyankor tilos a folyami rák, a vaníliasodó és a krumplis tészta fogyasztása, valamint az anális szex. Tévézmi ilyenkor is szabad, de csak a Spektrumot és a National Geographicot, olvasni bármit szabad, feltéve ha nem értjük, csak hogy érezzük a lemondás súlyát.

Az ünnep maga ugyanakkor igazi dőzsölés, különösen a hétfő, mikorra a szent már kiheverte a pofozást, és egy vödör tejszínhabbal vigasztalódott. Ennek emlékére kell ilyenkor főtt tojással etetni a nyulakat, és főtt nyúlsonkával magunkat. És ha valakinek van otthon konzerv csokimikulása, nyugodtan bontsa ki, a csokinyulak hálásak lesznek érte...

Átáll

Van ez az óraátállítás hajnalban volt, én nem állítottam át semmit, ami nem állítja át magát, abból mostantól hozzáadok egy plusz órát, ezt csinálom már reggel óta, de itt szemben a könyvespolcon még mindig csak egy darab óra van, pedig úgy hét óta már többször adtam hozzá. Legalább öt órának kéne már ott lennie.

De én legalább tudtam róla, a MÁV rendszere meg nem, ma reggel azt mutatta a komplett online menetrend, hogy gyakorlatilag az összes vonat késik, minimum egy órát. Legalább is a 444 szerint, de én nem értettem, hogy ők miért nem értik. Ha ugyanis van egy vonat, ami például minden nap reggel hatkor indul, akkor ma úgy volt pontos, ha éppen huszonhárom órával a tegnapi után lendült mozgásba. Viszont ha a rendszer nem vette figyelembe az átállást, akkor a vonatok nem késtek, hanem egy órával korábban indultak. Szerinte. Szerintem így helyes, vagy csak túl régen volt az az ötös matekszigorlat?

Tehát az online MÁV szerint minden vonat úgy nem volt pontos, hogy korai, de kettőt mégis zölddel jelölt, azaz ott meg valakit pofán kellene vágni, mert ezek szerint az a két vonat egy órát késett. Bár gyanús, hogy az egyik Aradról indult, ahol talán egy órával több van, szóval azért volt pontos, de a másik teljesen Dunántúlon belülinek tűnik, azaz csak azok jártak vele jól, akik szintén nem állítottak órát. Át. A többiek lekésték.

Ha jól értem a problémát, de fene tudja, kicsit keveset aludtam. Mert a rohadék Forma-1 is egy órával hamarabb lett Japánból (a tegnapi időszámításhoz képest), ráadásul unalmas volt, mint a margarinos kenyér reggelire, kávé nélkül.

Kordokumentum

Csak a jegyzőkönyv kedvéért: az Úr Jah 2026. évének Böjtmás havának 28. napján, estefelé, ezek a Zorigó címlapján a legfontosabb hírek, mintegy az úri közönség okulásául, és manipulálásának szándékábul:

A tiszás informatikus bevallotta: külföldi titkosszolgálatok szervezhették be, egy későbbi akcióra készíthették fel

A tiszás informatikus előbb volt ukrán, mint tiszás

Magyar Péter óriási bajban: felvételen a tiszás kém vallomása -  Videó

Súlyos következményei lehetek az új tiszás botránynak

Hollywoodi kémtörténeteket megszégyenítő ügy: súlyos következményei lehetnek a Tisza-botránynak

Orbán Viktor Pécelen is lenyomta Magyar Pétert – itt a bizonyíték

Orbán Viktor péceli látogatása minden várakozást felülmúlt, hatalmas volt a tömeg – galéria

Besült a lejáratókampány: hallgat a baloldali sajtó a tiszás ügynökbotrányról

Összeomlott a baloldali média kampány

Ha ezt a fotót Magyar Péter meglátja, rosszul lesz – ez a baja a tiszásoknak

„Az ukránok támadták a Barátság vezetéket” –  tiszás informatikus vallomása igazolja a kormány állítását

Rugdosás a szeretet nevében? – elszabadultak az indulatok

Ugyan nem foglalkoztam volna politikával, így szombat este, de ez nem is politika, legalább is nem az eredeti, arisztotelészi értelemben. Ezeknek a címeknek, és a mögöttük álló névtelen „cikkeknek“ ugyanis nincs közük a közügyekhez (vagy úgy általában a valósághoz), ezek legfeljebb a Max Weber-féle politikadefiníció szerint politikaiak. Weber ugyanis tömören úgy definiálta a cuccot, hogy a politika a hatalomért folytatott harc. Pont. Ezek meg itt a Nemfiatal Nemdemokraták Vezérpártjának harci eszközei. Nem kézigránátok persze, legfeljebb egy-egy darab szar, amivel épp a majmok dobálják az állatkert gyanútlan látogatóit a rácsokon túlról, akik vérmérséklettől függően vagy röhögnek az egészen, vagy lefagynak a döbbenettől, vagy felbaszódik bennük az ideg. Én még nem döntöttem el, úgyhogy marad a legyintés, hogy így megy ez itt, az észak-balkáni Hátasztánban. 

Tényleg csak a jegyzőkönyv kedvéért...

A Már Megint Lett Lejjebb-paradigma

Az Agyar Miniszterelnöknek már teljesen elmentek otthonról. Magyar miniszterelnök meg ugye egy jó ideje nincs már, a Felcsútoknak van örökös vezére, de a kormányfői poszt per pillanat betöltetlen, mert a pártvezér és kancellár annyira magasról szarik az ország fontos ügyeire. Csak annyi bír kijönni a száján, hogy Ukrajna, háború, Ukrajna, Brüsszel, Ukrajna, Ukrajna. Lényegében ez lenne neki választási program helyett.

Némi mazochizmustól hajtva elolvastam miket beszélt tegnap Győrben (meghallgatni már rég nem bírom), és az döbbenetes volt. Egykor lehetett még valami sármja, de ahogy teltek az évtizedek, az a rikácsoló, gonosz arcú kövér öregember lett belőle, aki ma már egy az egyben úgy beszél, mintha Mussolini adná elő Putyin kedvenc propagandapaneljait.

Hogy ugyanis: „Erre fütyüljetek ott hátul, kedves tiszások, erre fütyüljetek. Az ukránok szekerét toljátok és nem a magyarok mellett álltok. Ukránbarát kormányt akartok, és el akarjátok vinni a magyarok pénzét Ukrajnába. Ez az igazság, ha már eljöttek, akkor mondjuk meg nekik. Az ukránok szekerét toljátok, és nem a magyarok mellett álltok!”

Ez itta náci/fasiszta beszéd maga, mikor a Vezér kijelöli az ellenéget, ez lenne ugye Ukrajna, aztán a fél országot kitagadja a nemzetből, mondván, hogy ők az ellenséggel vannak. Faék egyszerűségű aljas gonoszság ez, nincs már benne semmi eufemizálás, a karmelita kolostor hatalomba beleőrült házmestere immár harcban áll Magyarországgal, nyilván Agyarország nevében.

Oké, eddig is folyton háborús metaforákban tudott csak beszélni, az ő kibaszott nagy békepártiságában, de ahogy durvul/kurvul a kampánya, úgy dobja el az államférfi amúgy is hiteltelen maszkját az álmaiban diktátor. És akkor a náci beszéd, a titkosszolgálatok bevetése, az intézményesített választási csalás csak ennek következménye. pedig megmondta rég: neki a rendszerváltás előtt nem is a diktatúrával volt baja, csak azokkal, akik vezették. Mert az nem ő volt. Akkor.

Na mindegy, ennek most így egy borús szombat délelőtt ki kellett jönnie, ha már ma reggel nem ittam kávét. A koffein már ne tolja feljebb a pulzusom.

Az Üdvözlégy Mária-projekt

A mai nap rádobtam két és fél órát az életemből  A Hail Mary-küldetés (Project Hail Mary) című sci-fire, ami egy kicsit a két évvel ezelőtti, Adam Sandler által meglepő mód nem elripacskodott Az űrhajós című opuszra emlékeztetett, legalább is úgy emlékszem. Mind a kettőben meg kellett menteni az emberiséget, legalább is ebben a maiban tuti, és volt bennük űrpók, akivel a magányos űrhajós haverkodott. Bár lehet, hogy Sandler karaktere csak képzelte az egészet, de itt a Rocky nevű űrpók, aki tényleg úgy festett mint egy ízeltlábú mérnök homokkőből, szóval ő nagyon valódi volt. Még a filmen kívül is, mert állítólag leginkább bábokkal oldották meg CGI helyett.

A film amúgy Andy Weir 2021-es regényéből készült, ő írta a A marsi című, általam igen kedvelt könyvet, amiből a közepesen unalmas Mentőexpedíciót mozizta össze az öreg és közepesen kiégett Ridley Scott. A Hail Mary-küldetés is jó könyv volt, a szokásosan rengeteg apró tudományos-technikai részlettel (mint afféle igazi hard sci-fi), pörgős humorral, ami a filmben is megvan, csak intellektuálisan gyengébb az alapanyagnál.

Itt a Ryan nevű goslingot kúrja fel az űrbe a nagy emberiségmentő nemzetközi internacionálé, nagyjából akarata ellenére, miután az eredeti legénység egy munkahelyi balesetben felrobban. Pontosabban őt pakoltatja be bekómálva a zűrhajóba a Nagy Űr Ügynökség kissé rideg modorú, de érző szívű vezetője (őt Sandra Hüller adja a szokásos enervált lendülettel, de neki elég látszania a vásznon ahhoz, hogy hatásosat alakítson).

Szóval az van, hogy vannak ilyen mitugrász mikorbák az űrből, akik csillagokat esznek, és feltűnik a tudósoknak, hogy a mi Napunknak is nekiálltak, és már túl vannak az előételen, amennyiben halványodik a fénye. Harminc év múlva meg majdnem mindenki halott lesz, aki nem tanul meg vízen és homokon élni, mármint táplálékként. Úgyhogy el kell expedíciózni a Tau Cetihez, mert annak nem halványodik a fénye, hátha ott a megoldás, ha már majdnem tudunk fénysebességgel utazni a a napevő kis rohadékok hajtóanyagként hasznosításával. Által.

Ott meg már egy ideje héderel az űrpók, aki saját expedíciója egyetlen túlélője, elvégre nekik valahol az Epszilon Eridani környékén ugyanez a bajuk, és akkor együtt megoldják, túl is élik, bár Gosling elvtárs már nem jön haza, de elküldi a fontos tudnivalókat meg mintákat, és megy kőpókokat tanítani relativitáselméletre. Mert azok addig úgy utaztak fényéveket, hogy nem hallottak Einstein-ről.

Szóval hepiend, érzelmek, könnyfakasztás és folytonos poénkodás az egész, a látvány jó, a zene jó, a színészek jók,  a pók jó, az egész tényleg egy finom epres marhaszelet fokhagymás vaníliapudinggal, talán ezért is ettem ebédre lángost üresen...

Az egész talán mégis inkább a dramaturgiai ugrálástól jó, hisz a főszereplő az elején nem csak arra nem emlékszik hol van és hogy került oda, de arra sem, hogy ki a fene ő? Aztán szép lassan, flashback-ekből áll össze a sztori eleje, így mindig bír újat mondani.  A baj csak az, hogy ha ez a film egy torta, akkor a regény egy komplett cukrászda, ahol a kávé is jó.

Korea ártalmas, értem?

„Egy fideszes képviselő egy hangfelvételen arról beszél, hogy a bátonyterenyei akkuüzem egyértelműen ártalmas az egészségre“ (444.hu)

Hát persze, de ezt ki nem tudta eddig, leszámítva a fideszes utódpárt képviselőit? Nem csupán arról van szó, hogy az akkugyárak egészségtelenek, de maguk az akkumlátorok is! Múltkor mikor bepaníroztam és kirántottam egyet, tisztára rosszul lettem tőle. Pontosabban rosszul lettem volna, de meg se bírtam enni az egészet, csak a panírt, de annak is volt egy érdekes mellékíze.

Nem mellesleg minden ipari üzem ártalmas az egészségre, fizikailag és mentálisan egyaránt, az ember biológiailag még mindig ugyanaz, aki a természetben vadászott és gyűjtögetett, ehhez képest egy gyártósor, hát nem a természetes közege. Mint ahogy a városi civilizáció nagy része sem, mert bár az ember a legalkalmazkodóképesebb állat, de mikor este éjfélig bámulok a laptopba, aztán nem tudok aludni, abban már van valami civilizációs ártalom. 

Egyébként a belinkelt cikkben arról beszél a képviselő, hogy az új akkugyártás az nem veszélyes, csak a szétszerelő-üzemműködése, amiből persze az is látszik, hogy nem elég kormányhitűnek lenni, hülyének is kell látszani hozzá. A használt akksi a világon mindenhol veszélyes hulladék, nyilván azért, mert a gyártása során még teli van vitaminnal és fontos ásványi anyagokkal (azokkal mondjuk tényleg), csak aztán megromlik, és mire kidobjuk szétszerelni, már a hirosimai Nagaszakira ledobott bombával egyenértékű.

Amúgy a bátonyterenyei gyár is egy koreai cégé, ami nem a Samsung, de gyanús, hogy ezek a gyárak túl gyakran koreaiak. szerintem szólni kéne az ENSZ-nek, hogy tiltsák be Dél-Koreát (na jó, akkor  már északot is) elvégre nekem már van Samsung tévém meg LG porszívóm, anyámnak egy Hyundai autója, szóval mi Koreával már megvagyunk, annyira nem fog hiányozni. Illetve a koreai filmek egy kicsit, de a kedvenc rendezőim szerintem máshol is meg tudják csinálni a filmjeiket, bár akkor már nem lesznek olyan szimpatikusan eszelősek.

Az ázsiai konyhákból meg egyébként is az indiait preferálom.

P.J. úrhatnám X-ben

A nagy politikai kérdés természetesen az, hogy Szijjártó Kakadu lehallgatta-e Lavrov elvtársat az ukrajnai Brüsszelben, miközben titokban ő egy magyar újságíró oknyomozó telefonszáma. Vagy egy vírus, ez még nem tisztázott, de támadják a kormányt a ruszkik, ez biztos, azaz a Hazát, csakhogy Putyin nem lehet ellenzékben, hordja is a kokárdát, csak épp titokban. Illetve melyik titkosszolgálat ölte meg Csák Noriszt (aki a Csák Máté rokona), mert egy akciósztárhoz minimum egy titkosszolgálat kell, kár hogy rühellem az akciófilmeket, meg a kémekedősöket is meglehetősen.

Meg láttam kampányvideókat, és arra jutottam, hogy egy új kormány helyében betiltanám a mulatóst, úgy en bloc, de különösen kampányrendezvényeken, meg a Pócs János nevű felcsútista dinnyetermesztőt, de őt aztán  árhol.

Mert egy olyan videót is láttam, ami a CPAC nevű republikánus izén készült, érthetetlen módon Pesten, (nem tudom mi ez a rövidítés, szerintem CéPaci, annak van értelme), és abban Pócs nertárs olyan léptékű ostobaságról tett újfent tanúbizonyságot, hogy az a Holdról látszott, rögtön a kínai Nagy Fal mellett.

(Ha valakinek van gyomra hozzá, keressen rá, de agykárosodást okoz! Én csak tudom, nekem már van.)

A Telex szerint amúgy a CéPaci annyit jelent, hogy "Az Alapjogokért Központ ötödször rendezi meg az amerikai konzervatív mozgalom kedvenc eseményének számító CPAC magyar rendezvényét." Hát, tudja franc, szerintem a Trampli Donáld híveiből, meg a korábbi AltRight-os arcokból álló izé nem konzervatív mozgalom, hanem üvöltve populista-nacionál. Abban márpedig konzervativizmus nyomokban sem.

Persze a felcsútista szekta se konzervatív, egyszer úgy huszonsok éve megpróbálták eljátszani, nem nagy sikerrel, hiszen egy klasszik bolsevik párt nem lehet konzervatív, ők mindig társadalommérnöki módon progresszívnak gondolják magukat, akik nem lehetnek ellenzékben. Különben mehetnek Haza.

Not a True Man

Fú, nagyjából félálomban, mintegy háttérzajként megtévéztem a Truman Show című filmet, de kár volt. Úgy rémlett, hogy egykor tettszett, de mi volt ez a nyálas szar, amit ma láttam? Jim Carrey alapvetően mindig is ripacs volt, de pl. az Ember a Holdonban ez pont illett a karakteréhez, de itt rémes volt. A film egésze határozottan rosszul öregedett, amikor már véget kellett volna érnie, még sokáig bámulhattuk ahogy az élete egyik legrosszabb alakítását nyújtó Ed Harris (akinek a karakterét is szeneslapáttal kellett volna ütlegelni, jó hosszan, elvégre az én olvasatomban egy istenkomplexusos médiageci volt), szóval érzelmesen bambult maga elé, miközben a háttérben szomorkás-zongorás liftzene volt épp felejthető.

Ja, a Truman Show egy nyúlós-nyálas giccs, ráadásul me már nem a tévés realityk, hanem a közösségi médiás gyalázatok a trendik, mondjuk azt már a kilencvenes évek végén sem értettem, hogy bírnának emberek harminc évik nézni egy valóságsót.

Nyilván ez is lehetett volna jobb, ha időben abba bírják hagyni, de pont úgy járt, mint valamivel korábban a Forrest Gump, nekem az is túl van húzva. (Tudom, nézzek videoklipeket, azt teszem...) Pedig ott még mentség, hogy egy regényadaptáció, amiben sokkal több vicces sületlenség van, de ha már meg tudták húzni, miért nem tudták jobban?

Jobban belegondolva ezért fogyasztok csak egész ritkán sorozatokat, nekem tessék elmesélni két órában a sztorit, ha hosszabban akarok élvezni egy történetet, arra találták ki a könyveket. Salman Rushdie esetében például sosem éreztem, hogy bármelyik könyvét meg kellene húzni. Mondjuk pont a múlt héten olvastam vele egy interjút, ahol arról beszélt, hogy a regényei így is befejezetlenek. mert maga a világ egy folyton befejezetlen projekt, a könyvek meg a részei.

De a Truman Burbank története akkor is egy giccs, talán mert annyira le akarták kerekíteni a végére, hogy csak azért sem sikerült jól.

tvtropes.org

Csízió kalendáriumi tradíció???

Olvasom - és ja ez megint politik, csak nem a kampánygyalázat, azt tényleg kerülni igyekezem - szóval olvasom, hogy a filip foglalkozású Rákay Kálmán nerceleb újgazdag nagyképűnek a feleségét is megdobták valami lovagkereszttel, nyilván mert a férjének már van, a kutyájuknak meg nem adhatnak, amíg  bele nem írták az Alapkotmánytörvénybe.

A Hávégén sem igen tudtak mit kezdeni eme felemelő hírrel, úgyhogy amolyan no comment jelleggel beidézte a kitüntetett mintegy szakmai hitvallását, ha már „a magyarság küldetéséről, sorsfordulatairól és szakrális jelképeiről publikált művei elismeréseként” lett belőle keresztelt lovag, vagy mi. Izé, lovagina.

Szóval:

„Hálával tartozom a Teremtőnek, hogy nap mint nap ezzel az emberi lelket felemelő, s a tudatot lenyűgöző munkával – a Létezés jelekben való látásával, a keresztény kozmológia jelképeinek olvasásával, az 555 éves Csízió kalendáriumi tradíció asztrális és évköri szimbólumrendszerének újraélesztésével, a Mennyben fogant magyar Boldogasszonyi hagyomány ápolásával, Hazánk beavató csillagzatának, s az égig érő kozmikus történelemnek az olvasásával – bízott meg.“ 

Hát, tudja fene, de ha valaki a Létezés asztrális és évköri jelekben való látásával foglalkozik, persze szigorúan magyar boldogasszonyi keretrendszerben, akkor nem kéne gyógyszerre innia. Mert oké, hogy például Hunter S. Thompson délután háromkor füvet reggelizett tükörtojással, és csak ebédre ivott meg egy üveg viszkit a kokainjához, de nem is akarta a létezés jelekben való látását, ő főleg pornót és lóversenyt látását igényelte, egyszerre több tévén, mert egy cinikus-paranoid, gyakran zseniális arc volt. És persze rühellte a hatalmat, jól írt, persze nyugdíjba is úgy vonult, hogy a szájába vette az egyik kedvenc puskája csövét, és meghúzta a ravaszt...

Szóval szerintem óvatosan a látomásos-ezoterikus blabla-lírával, mert óké, hogy baromság, ahogy van, de ha az ember túl sokáig műveli, a végén még elkezdi komolyan venni. Főleg ha még érdemrendet is kap érte, mert csak. (Hogy visítsanak a libsik, gondolom.)

Le kéne az ilyesmivel állni, mert bár mindenki ott hülye, ahol éppen tud, de támogatni azért nem kéne.

pinterest.com

Afterparti

Nos, ma konstatáltam, hogy tényleg nem lett volna túlsok értelme tegnap a nemzeti ünnep helyett performált kampánygyűléseket követni, senki nem mondott semmit. Pontosabban semmi újat, relevánsat vagy bármit, annyi történt a hogy a polgárháború tegnap nem tört ki, a harmadik világ (háború) az meg csak néhányszor a múlt héten, szóval a szokásos üzletmenet, békeharcos népünk győzni fog tegnap is!

A Dagadt előadta a múltkori slágerút, új számot nem sikerült írni neki, a másik fazon meg unalmasan és hosszan szakmázott, az egyik helyen a nyolcvanas évekbeli táncdalfesztivál is volt, a másikon hárfáztak, én meg valami gagyi horrort néztem a Végső állomás-filmek gyenge utánérzéseként (Halálsíp), és még mindig az volt a nap kulturális fénypontja...

Ja tényleg, volt valami Oszkár-díjas átadó is, bár nem pontosan értem, miért kell egy átadót díjazni, hiszen nem akkora művészi élmény, de legalább Jessie Buckley lett a legjobb főnői szereplő, márpedig én pont rá tippeltem, miközben a mindenféle díjas P.T: Anderson-filmet már akkor untam, mikor egyszer végignéztem.

De legalább bírtam az olyan híreket, mint hogy „Monica Lewinsky volt az egyik legszebb az Oscar-gála afterpartiján...“ Ő ugye arról híres, hogy még a kilencvenes években leszopott egy elnököt (a Klintont), ami mind közéleti, mind kulturális teljesítményként jelentős, bár a fene tudja, lehet hogy voltak gasztronómiai vonatkozásai is. Szerintem az élete azóta is egy folyamatos afterparti, és hát úgy könnyű rutinosan kiragyogni mindenféle filmesek közül. 

Dehát már Ady is megírta: "Jöttem az After partjairól/ Hol álmodoztam déli verőn" bár azt nem tudom, ki is verte-e az orális irodában a főnökének?

Őszintén nem tudom amúgy, a politikai vagy a bulvár undorítóbb-e aktuálisan, de erős a verseny. Úgyhogy egy kis magaskultúra a könyvtárból:

Nyilvánosság, Sanghaj, kávé

Erről a mai kampányünnepről nem emlékeznék meg, amúgy minden "nemzeti" ünnep állami kampány a Párt szolgálatában, a Békamenet szót sem érdemel, a másikról meg majd elolvasok valami összefoglalót. Elkurvult a durvuló kampány, és még ki tudja, hol a vége, avagy ez most engem nem érdekel.

Tényleg, az megvan valakinek hogy a Nemcsák nevű kurzusművész Kossuth-díjat kapott? Közvetlenül az után, hogy a Tállai nevű főpárti  alfőmarhával akkorát ripacskodott valami kampányfaszságon, hogy nem bírtam végignézni. A szekunder szégyen ugyebár, mikor ő a szégyenletesen ripacs (á, dehogy, ő messze túlment a ripacskodáson is), de nekem kellemetlen nézni. Na itt tart Ártunk és Ormányunk kulturálisan, és akkor én még foglalkozzam az úgynevezett "politikai" (á, dehogy, hatalomtechnikai) "üzeneteivel"? Nem.

Amúgy is az volt reggel a nap híre, hogy meghalt Jürgen Habermas, akit egy időben sokat olvastam, emlékeim szerint akkor, mikor még szociológus voltam. Re róla itt úgyis volt bővebben és többek közt szó, Hamilton harmadik lett Sanghajban, én meg szarul aludtam a front meg a pollenek miatt, és most épp azon töprengek, hogy a második nagy bögre kávétól ájulok-e el, vagy annak ellenére? 

Igazából persze bízom benne, hogy hat addig, míg átérek anyámékhoz meg vissza, ugyanis nokedlit akarok ebédelni pörköltszafttal. Kanállal persze.

J.H. (1929-2026)

toonpool.com

David Jones

Ha nem is a világ legnagyobb rejtélye volt mostanában, de az egyik legérdekesebb, hogy ki lehet Banksy, a stencilező graffitiművész und közéleti aktivista, akinek valódi személyazonosságát már bő húsz éve találgatja a sajtónak az a része, akinek nincs jobb dolga.

Nos, a Reuters maratoni  írása szerint Robin Gunninghamről lenne szó, aki 1973-as évjárat, tényleg bristoli származású, és semmiképp sem a Massive Attack frontembere. Ennél sokkal többet nem is lehet tudni róla, legfeljebb hogy egyszer már megírta róla valami bulvárlap, hogy ő lenne a gerillaművész, de aztán eltűnt, feltehetően nevet változtatott, de az ilyesmi csak jót tesz a műkereskedelmi érdekeltségeinek.

Egyébként meg a belinkelt cikkből kidrül, hogy először simán csak a rendőrség elől bujkált nagy anonimitásában, aztán brand lett abból, hogy pár tucat emberen kívül nem tudta senki, kicsoda ő. (Azért volt neki menedzsere, ügyvédje, barátnője, galériája már  korábban is, csak mindenki vagy lojális volt hozzá, vagy pluszban alá is írattak velük egy titoktartási nyilatkozatot.)

Amúgy tényleg eredeti művész volt, talán  most is az, bár több évtized alatt azért könnyen válik önismétlővé az ember, hogy aztán egyre hajmeresztőbb ötletekkel próbálja fenntartani saját kreativitását. Banksyt meg volt aki a találkozásuk után eleve egy öntelt seggfejnek írta le, de ez sem meglepő, ha az ember eleve egy művészeti intézményt formál a saját titokzatosságából.

E tekintetben mindegy is hogy vívják most vagy valaha, azért a nyugati kultúrában sikerült nyomot hagynia. Vannak azzal úgy művészek, hogy az életük is a műalkotás része lesz, és a rejtőzködésből meg a hübrisz és a paranoia valami sajátos keveréke, mint Nem Túl Bátor Szőr Robin esetében is könnyen elképzelhető...

reuters.com

Az érvelés helyetti dogmatika

„Látom ki fog készíteni, nem fog kikészíteni, én kikerülöm a kérdést!“

Néztem valami videót  a jutyúbon, ahol a Kakadupéter külminiszterrel dúsított ukránellenes tüntetésen a felcsútista harci nyugdíjasokat kérdezték, hogy mégis kinek a hibája, hogy a korábban Magyarországként ismert Mindenkiminketbántisztán ennyire zsarolható az „olcsó“ orosz olajjal.

Az válaszok esszenciáját fentebb idéztem, de azért voltak még érdekes megfejtések:

- Az azért van, mert a Ruszin-Szendi, amiatt van, ő akadályozza a Tisza pártot Ukrajnában. Mert ukrán, eleve úgy hívják, hogy Ruszin, az hogy mellette Szendi-Szundi, Hapci, Morgó, az már Kuka.

- Trianon miatt van Trianon, amiatt meg nincs tengerünk. Olaj meg a tengerről jöhet. Ja, van a tenger felől is vezeték, de horvátok ukránok, márhogy velük vannak zsarolni.

- A csehek? A csehek nem váltak le az ruszki gázról! Mi, hogy már egy éve! Maga nem ért hozzá!

- El akarják venni a rezsicsökkentést, a Magyar Péter ezen dolgozik. Na jó, nem tíz éve, de minimum öt!

- A hülyék meg a rosszindulatúak által vagyunk zsarolhatóak! Mi az, hogy elég baj, hogy a hülyék által zsarolhatóak? Figyeljen ide...

- Ez evidens. Azért se mondom meg!

Ahol a hit és a dogmák határozzák meg a valóságérzékelést, ott működik az utolsó érv, az összes többi csak hab a torkán. Itt kinyilatkoztatás van emberek! A Főnök megmondta, hogy az ukránok zsarolnak minket, Brüsszel Péterrel összejátszva, a világ ellenünk van, de mi győzünk, felettébb békés hadjáratainkban, na!

És innentől már nem zavaró, hogy pár éve még vérzett a Dagadt szíve a hős ukránokért, azok nyilván még jó ukránok voltak, csak azóta kibaszottul elrontotta őket Brüsszel, akivel együtt támadták meg a Szovjetuniót, és kész.

Ezeknek az ormányzati göbbelszeknek George Orwell, meg az 1984 nem döbbenetes irodalmi élmény, meg történelmi figyelmeztetés, hanem kézikönyv a propagandához. Ha a Felcsútok Géniusza szerint Ukrajna a Sátán birodalma már pár hónapja, akkor mindig is az volt! Ha Brüsszelnek hívjuk az ellenséget, akkor mi a fasz az az Európai Unió? Az Brüsszel, akihez (és nem amihez, a megszemélyesítés itt fontos) nagy hiba volt csatlakozni. E tekintetben tök mindegy, hogy anno a csatlakozási tárgyalások legnagyobb részét éppen az akkori zorbánkormány tárgyalta le, hiszen már nem a döbrögi írta alá magát a csatlakozási szerződést, szóval neki semmi köze hozzá.

A felcsútival az a baj, hogy nem politikus. Mert bár Max Weber (nem Manfred, hanem a szociológia egyik alapítója!) szerint a politika alapvetően csak a hatalomért folyatott harc, de igazából a gyakorlatban azért közügyeink menedzselése is. Ártunk és Ormányunk mindenható hűbérura ellenben pusztán hatalomtechnikus, a közügyek, közjó és hasonlóan köz-zel kezdődő dolgok nem érdeklik, ha nem vezetnek közvetlenül hatalomhoz. (A közlekedés sem, például.)

A hatalomtechnika pedig alapvetően egy karizmatikus vezért kíván, és nem fogok most itt Adolfozni, bár nehéz megállni, amúgy is, a mi főminiszterünk inkább Benito, ha valaki érti a célzást.

De leginkább Nagy Testvér lenne az 1984-ből, csakhogy a regényben az sem biztos, hogy ő létezik egyáltalán, könnyen lehet, hogy csak a Belső Párt találta ki, afféle plakátarcnak, aki mögé elbújhatnak. Nálunk ez fordítva van, a vezér találta ki maga köré a belső pártot, Kakadu miniszter mint olyan például nem létezik, bár pont mostanában kezdi elhinni magáról, hogy de...

Morális bölény

Ma van a nőnap második napja, a húsvéthétfő meg a pünkösdhétfő mintájára a nőnaphétfő, hisz az első napja mindig vasárnap, mint az közismert. (Pont mint hogy szilveszter mindig péntekre esik. Az év utolsó péntekje ugyebár.)

Ilyenkor azoknak a nőknek nem veszünk virágot, akik nem azok, mert az maga a szexista leereszkedés, ha csak azoknak veszünk, akik azok. Tehát vagy nem veszünk senkinek nőnapvasárnap se, vagy nincs rá pénzünk, vagy nők vagyunk, és magunknak minek? De ma mindenkinél ott van, hogy morális bölényben érezheti magát attól, hogy nem tesz meg valamit, ami nagy civilizációs ugrás a kultúrában, javarészt a semmibe.

Mert a nőnap értelmetlen, elvégre kötelező jópofizás, de teljesen személytelen módon, az ilyen nemzetközi világnapoknak annyi értelme van, hogy nincs nekik. Például egy hónap múlva, április nyolcadikán veszünk virág alakú bonbont cigány ismerőseinknek? Pedig akkor van a nemzetközi cigánynap. Vagy színes lufit legalább?

Egyébként is, a nő csak elnevezés, és a névnapoknak sincs semmi értelme. Én például egy középkori király nevét viselem, akit politikai okokból szentté avattatott egy utóda, hiszen a pápa egy szekér aranyért bármikor megkapta a Szentlélek sugalmazását, hogy az illető ugyan egy rohadék volt, de felettébb szent módon! Így aztán, mivel a Szentlélek is bírja az aranyat (nézzük meg a barokk templomok díszességeit), be lehetett iktatni  a naptárba, nyár elejére. De nekem ehhez mi közöm van? És a szomszéd csajnak, hogy nem fiúnak született? Na ugye! 

Ha van kék szeműek napja, de nincs, arra én puncstortát nem kérek, málnás tejszínhabbal. Pedig szeretem, de tartás is van a világon elvégre.

Amúgy bírom a nőket, nincs bajom velük, régebben többet is ismertem, volt akinek a koncertjén is voltam. Pedig unom a jazzt. Dzsezznek írni, és csak aztán hallgatni. Így ez se az:

Formám 1

Ja igen, megnéztem tekinteni az egyforma formaegyes szezonkezdést reggel ötkor, mert Ausztráliából volt (állítólag, szerintem ugyanis nem létezik az a hely, Ausztráliatagadó volnék), de voltam elég perverz tényleg felkelni, mikor fél öt után kinyomtam az ébresztőt. Be volt készítve a hűtőbe egy nagyon nagy erős kávé, így másfél óráig nem voltam álmos, csak szédültem a koffein plusz alváshiány kombótól.

A verseny első harmada izgalmas volt, aztán tömény unalom, de az egészből egy kukkot se értettem. Most már ilyen nagyon hibrid autók vannak, hogy van bennük biobenzin meg elektromos motor is, így néha töltik az akksikat, néha merítik gyorsulási céllal, vagy valami hasonló, de szerintem a versenyzők többet nézik a töltöttségi szintet, mint a pályát. Így már egyel több mérnök van versenyben, mert egy ül a boxban a motoradatokkal, egy a startégiát laptopozza, egy meg vezetni próbálja az autót, de ha  korábban erdésznek tanult, csak szeretett száguldozni, akkor cseszheti. Vagy járhat valami mérnöki gyorstalpalóra.

Meg a néző is, de én már tuti nem fogok, valamikor a múlt században még elektronikát tanultam egy műszaki szakközépben, de annyira semmi közöm nem volt hozzá, hogy bölcsészet,  meg társadalomtudományi szakmunkás lettem inkább ilyen felsőoktatási helyeken. Mondjuk egy időben jártam a Műegyetemre is, de csak a menzájára, meg voltam már pisilni a londoni Imperial College-ben is, mert az volt közel, mikor egyszer nagyon kellett, de ennyi közöm van a műszaki tudományokhoz.

Úgyhogy egy idő után le is némítottam a közvetítést, mert nem érdekelt szakértő szakkommentátorok technoblablája, amit saját kisszerű versenyzői élményeikkel habosítottak fel. Jövő héten kínai nagydíj lesz, de az közép-európai idő szerint reggel nyolckor, úgyhogy lehet, hogy arra biztosan fel bírok kelni, amilyen egy alak vagyok lenni. Pontosabban amilyen a formám. Egyszerű.

saját.én

Szervilis képzavar-konstrukció

„A Jóisten átöleli Orbánt és átöleli Magyarországot is – hiába fenyeget Zelenszkij a kormányfő megölésével“ 

Mandineres cím, na persze, még mindig járok oda szörnyülködni a szervilizmussal kevert ostobaságon. Mondjuk jobban belegondolva, a szervilizmus legtöbbször eleve ostobaság, szóval ez nem két különböző dolog, hanem előbbi utóbbinak részhalmaza.

De „tetszenek“ ezek giccses irodalmi képek, rögtön eszembe is jutott róla egy másik. Petőfi Sándor A magyar nemzet című versében (1846)van az a híres sorpár, hogy: „Ha a föld isten kalapja,/ Hazánk a bokréta rajta!“

Nos, én alapvetően szövegekben gondolkodom, de néha azért elkap a heveny vizualitás, mert e két (nyilván nem egyenértékű) idézetből az következik, hogy:

- A Jóisten (Petőfinél isten, kisbetűvel) átöleli a kalapján a bokrétát. Ez technikailag nehézkes, feltéve persze, hogy a fején van a kalap, persze mindenható, úgyhogy végül is miért ne? De másfelől meg hülyén fest, ahogy egy isten kalapon lévő bokrétát ölelget.

- Ugyanakkor ennek a bokrétának része a Dagadt is, és ki volt a kretén virágkötő, aki a felcsúti téeszelnököt egy csokorba kötötte mondjuk egy csomó margarétával vagy kankalinnal, és mi lehetett ezzel a célja? 

- Persze továbbgondolva, ha hazánk a bokréta a Föld nevű kalapon, akkor mindannyian csokorba vagyunk kötve, én, gáspár győzőék, a kelenföldi vasútállomás vécéje, meg a nemzeti bank ellopott pénze is. Na most ki akar ilyen csokrot hordani? Hogy aztán ölelgesse is...

Nem csoda, hogy annak a mocskos Zelenszkijnek nem tetszik egy ilyen csokor, igazából kinek tetszik, pláne mert ő nem lehet benne, ő csak a papucs orrán pamutbojt, izé... a kalapén, vagy hol.

p.s. Bocs, néha nem tudok ellenállni az efféle hülye agymenéseknek.

Kis híján absztinens kisvárosi vérszívók

Szóval volt harminc évvel ezelőtt az a film, a Trainspotting Danny Boyle-tól, ami azóta is az első számú kedvenc, e minőségében A világ végéig című Wim Wenders-filmet előzte. (Tényleg újra kéne nézni a végtelenített rendezői verzióját annak is.)

És a Trainspottingban volt a női főszereplő Kelly McDonald, akkor húsz évesen, és akkoriban a „furcsán szép“ kategóriába tartozott, azóta azért az is kiderült, hogy tényleg remek színész. Nő. 

Úgyhogy ha elém kerül egy-egy filmje, azt megnézem. A Radley család ráadásul egy nonkonform brit vámpírfilm, szóval pláne.

Radley-ék ugyanis vámpírok, pontosabban vámpirikusak, mert nem vérengzenek, nem égnek szét a napon, és ehetnek fokhagymás pirítóst, csak épp utálják. Gondolom hogy legyen azért valami náluk is a klasszikus vámpírmítoszból. (Ja, és be kell hívni őket a más házába, különben nem tudnak bemenni.)

Van mamavámpír (Kelly McDonald), meg papavámpír, akik olyanok, mint a nem ivó alkoholisták, csak a kisvárosban, ahol nincs Névtelen Vérszívók gyűlése, inkább rejtőzködni kell. A tinédzser lányuk meg épp felfedezi magában a családi örökségnek ezt a társadalmileg nem tolerálható részét, mikor halára harap egy csávót, mondjuk joggal, mert az épp megerőszakolná. (De csókolózni nem kellene ám!) Mindeközben az öccse  - aki a narrátor is egyben - meleg és a szomszéd srácra gerjed, pont mint a nővére barátnője.

Aztán felbukkan apuvámpír ikertestvére (szintén Damian Lewis), aki viszont a vérszívás lakókocsis punkja, és nem az a visszafogott típus, miközben a szomszéd srác faterja is gyanakszik. (Ja, és apu ellenben tiszteletre méltó orvos, aki a páciens csajok szép ereit dicsérgeti.)

Az egész úgy néz ki, mint egy visszafogott minisorozat, és tényleg úgy négyszer fél óra, de nem kelti mozifilm benyomását (pedig a nagybritánoknál ment mozikban), valamint van egy „csak semmi durvulás, angolok vagyunk“ hangulata, pedig szerintem skótok. Ezzel együtt úgy adják elő a nemi erőszak kísérletét, az emberölést, meg a sötét családi titkokat, mint egy iskolai színjátszókör. Nem mellesleg, egy elég jó színjátszókör. 

Az ilyesmit is Danny Boyle-ra kellene bízni, nála fröccsene az agyvelő is, amit egy ilyen cucctól minimum elvárok, de itt csak annyi van, hogy mamavámpír vágyakozva nézi kiömlött piros gyümölcsturmixot.

Identitászavaros ez a film, mint maguk a főszereplők, e tekintetben tartalomhoz a forma, a humora véleményes, de nekem bejön, bár nem horror-vígjáték, aminek reklámozzák, de dramedynek nálam rendben van. Amúgy is, a briteknél Benny Hill óta már nem divat a seggreesős humor, bár pont egy-két régi Benny Hill Show-t megnézve, a csöcsök meg a kergetőzés mellett abban is van kifejezetten intellektuális humor, csak senkinek nem az maradt meg.

A főszereplők jók, még a tinédzserek is, csak nem mindig tudnak mit kezdeni a vékonyka forgatókönyvvel. Azért egy szombat délutánra igen jó volt.

Indokolatlanul Nagy Szavak

Mostanában folyton az az érzésem, hogy egyfelől jön a világvége (csak nem tudom pontosan hány milliárd év múlva, az emberiségnek ellenben pár ezer lehet még a maximum, a kipusztulásig), másfelől hogy mindenhol mindenki akkora Nagy Szavakban fogalmaz, ami nemcsak indokolatlan, de rém idegesítő is.

Így van ez a politikában, hol ugye Világrendszerváltás lesz, vagy már van, vagy volt mindig is, és az összes hülye populista kretén ötszáz évre előre akar gondolkodni, mikor azt sem tudja senki megsaccolni, mi lesz két hét múlva. (Végül is a meteorológusok is egy hétre előre tesznek jóslatokat az időjárást illetően, hosszabb távra már csak statisztikai valószínűségeket tudnak mondani, hogy például az elmúlt száz évben jellemzően mennyi volt a hőmérséklet foka adott napon akár, de hogy egy hónap múlva ilyenkor esik-e majd, az nyilván belőhetetlen. Azt még az időjárás se döntötte el, nincs mit előre jelezni.)

Ehhez képest nálunk a felcsúti döbrögi is globálisan, és évtizedekre, néha meg évszázadokra előre vizionál. 

Miközben meg a kampányban minden elképesztő, döbbenetes, hihetetlen és példátlan, legalább is kormányhitű sajtóban, miközben négyévente mindig az. Miközben az, hogy a szomszédból épp nem jön az olaj a csövön, az már Háborús Fenyegetés (megj.: Egy faszt, de te csak rettegj!), az erőműveket meg katonákkal kell őriztetni. Mert nem jön az olaj a csövön, de mindegy is, ez már volt tegnap is.

Az intézményes kultúra kereskedelmi vállalkozásként működő részében (magyarul: show business) meg mindenki Sztár, aki szerepelt egy szar tévéműsorban (VV Tyutyu, aki már Hal a tortánban is nagyot ment a csőben sült, flambírozott parizeres zsemléjével), berúgott már élőben a tiktokon, és azt elég sokan nézték, vagy majdnem leszerződtette már egy híresebb külföldi fodbalcsapat. És ehhez képest nem kezdik el szentnek hívni, aki nem atya fehér reverendában, csak mondjuk feltette az életét a hajléktalano segítésére.

És mindez csak onnan kattant be, hogy megnéztem a Egyforma Forma-1 idei első időmérőjét, ahol a két Mercedes végzett elöl, és szakértő szakírók máris elkezdtek arról delirálni, hogy a csapat Elképesztő Fölénye várható erre az évre. Hát, van huszonpár verseny, még az elsőnél sem tartunk, csak az időmérőnél, de mi lesz ha jövő héten Sanghajban majd a két Ferrari lesz elől? Elképesztő Fölény átmenetileg üzemen kívül?

Nem kéne elinfláni jelzőket és nagy mondásokat. Hiszen ha majd megjönnek az ufólények gyarmatosítani, már nem maradnak szavak. Mondjuk akkor lehet, hogy egyébként se...

H-ra ború II.

Fú enberek, én már igen nagyon félek rettegni a háborútól, amiben vagyunk! Amióta a főminiszter elvtársnak már teljesen elment a realitásérzéke, ellenben fenemód félti a hatalmát, már mindent aljasságot kinézek belőle.

Van ugye ez az Ukrajna, amit megtámadott Neoszovjet Birodalom, de egészen biztos, hogy ők meg minket támadnak, mert nincs jobb dolguk. Viszont a kövér téeszelnökünk nagyon haragszik rájuk, mert az oroszok megbombázták rakétával az olajvezetéket, és miután nálunk már egy ideje hivatalos kormánypolitika az ukránok basztatása, nem sietnek megjavítani. Amúgy is van dolguk a háborújukkal.

A Felcsútok Géniusza persze azt mondja, már meg is javították a vezetéken azt a szivattyúházat vagy mit, mert ő látott egy műholdképet, ahol már egyáltalán nem füstölt, tehát működik! Ekkora műszaki géniusz ez a fazon!

De most már valami "energetikai háborúban" állunk a szomszéd országgal, ukránok halálosan fenyegetnek meg magyar teniszezőket, de már egy órája nem néztem rá a Zindexre, szóval lehet, hogy azóta majd újabb mocsokságokra is képesek.

Ez van, a Dagadt már huszonéve tolja a háborús retorikát, pontosabban eleinte csak árnyaltan (a haza nem lehet ellenzékben, márpedig ő a haza, meg túl gyakran érzett lőporszagot), aztán kocsmai stílben (kokik, sallerek, lökdösődés, csihi-puhi, miszlikbe aprítás), de már sok éve ott explicit háborús duma. Mikor a fodbalválogatott valami EB-selejtezőkre készült, azt tette ki a fészbukjára, hogy "Indul az európai hadjárat!" Azóta már több hadjáratott is indított Brüsszel ellen, csak a végén mindig kiküldték kávézni, míg a nagyfiúk-nagylányok érdemi dolgokról döntöttek. Ja, meg volt már drog elleni háború, ami látványos csatákat hozott néhány buliban.

Azon gondolkodtam, ki lenne ez a fazon a Star Wars-ban, de elég nyilvánvaló: Jabba a Hutt, aki épp fontolgatja, hogy csatlakozik a Birpdalmi Flottához, bár szarul áll rajta az egyenruha. És nem, ez nem testszégyenítés, egyszerűen van valami egészen maffiózószerű a működésmódjában.

Fantom

„Saját magát buktatta le az egyik legbénább betörést elkövető kakifantom“ -egyszer csak ez a cím jön szembe, reggeli után, mikor a joghurt-zabpehely kombó épp feltekeri az emésztésemet.

Eddig nem tudtam, hogy van olyan szakma, hogy kakifantom, és egyáltalán milyen finomkodás ez a kifejezés? Mivel egy - amúgy newcastle-i - betörőről van szó, aki egy haverjával betört egy bárba, kissé berúgott „elvégezte a dolgát“ (az nem derül ki hova), így a DNS alapján nem volt nehéz megtalálni, pláne mert valami levelet is otthagyott a nevével és címével. De egy részegen odacsináló, törő-zúzó betörőt ne hívjunk már kakifantomnak, legyen inkább Szarrém, az sokkal költőibb, mármint a szó egészen punk értelmében.

De ha van már kakifantom, várjuk a pisiangyalt is, akit egy igen részeg londoni tizenhét éves csajnak képzelek el, egy időben elég sokat láttam belőlük, írtam is róluk, egyéb impresszióim mellett. Bár ők inkább hányódémonoknak tűntek...

Meg lennének szakmai lehetőségek a liftben fingásban is.

Mindezek mellett lesz még forma-1 is, lehet, hogy az is kaki lesz, de ez a szezon első versenye, teljesen új szabályokkal, úgyhogy lehet, hogy nézhető lesz. Minden esetre néha magam is nehezen értem magamat, hogy mi az érdekes az aszfalton köröző autókban, amit milliomosok vezetnek. Dollárban, de a menők százmilliomosok, és ilyen high-tech sportgépekké alakított, eredményorientált biorobotok. Talán a két legidősebb, az Alonso meg a Hamilton a kivételek, ők még nagyjából a biorobot-éra dominanciája előtt kezdték.

Majdnem egy kakáló sütiszörnyet tettem ide.

De nekem sem tűnt viccesnek.

Ennyi

 Szerintem ez nagyon pontos. És no comment.

„Megtámadni egy másik országot az nem probléma, hanem bűn! Az ellenségképek gyártása bűn, egymás lejáratása kommentekben, hamis tartalmak gyártásában szintén bűn. Uszítás az igazság nevében, hazudni az ellenfelünkről és lejáratni a médiában súlyos bűn! Az igazság elhallgatása is bűn! Nem lehet béke, amíg nem tartanak bűnbánatot, akik ezeket elkövették és enélkül minden békéért tett látványos erőfeszítés álságos.”