A téglafal eredetiben csak Brick, amit nem értek, mert az angolul tégla, fal nélkül, de ez meg németül film, így igazából Ziegel lenne, vagy van is lenni, csak a Netflix annyira nemzetközi, hogy nálunk még egy falat is ad hozzá, pedig a Falról (nagybetűvel) pont a németeknek vannak kellemetlen emlékeik, főleg berlini viszonylatban.
Mindegy, ez valami közepesre sikeredett, technopesszimista majdnem sci-fibe oltott thriller, a szabadulószobás túlélési gyakorlat nem igazán túlgondolása. (Az igazi idegborzoló kiindulópont talán az 1997-es A kocka, de abban koimolyabb a feszültség, és látványosan horror.)
Szóval van egy pár, Tim és Olivia, akik egy ideje, holmi magánéleti válság miatt szétmentek, és most próbálnak összemenni, de a pasi még mindig nem elég laza, a csaj meg egy esti pizzázás után már indulna is az újra beszerzett furgonjukkal, mert már Párizsban akar reggelizni. És ugye ők egy német városban vannak, de fene se tudja, Berlinben-e, pedig ugye a fal. De egy éjszakányi autóútra Párizstól, ahová nem mennek, illetve nem rögtön. ellenben mennek a pasi lakására, illetve - gondolom - egykori közös lakásukra, aztán reggel arra ébrednek, hogy be vannak falazva, de nagyon. Az ajtó, az ablakok minden, valami fekete téglákkal, amiken nem fog a rugdosás, a falbontó kalapács vagy a bazmegelés, úgyhogy hamar felmerül a kérdés, hogy ki eszi meg előbb a másikat, mielőtt szomjan hal, persze először azért megpróbálnak kijutni.
És mivel oldalirányba nem megy, az említett kalapáccsal (az sincs meg igazán, mi fenéért tart valaki ilyesmit otthon?) a födémet kezdik bontani maguk alatt, hogy csak néhány szintet kell lefelé haladni, és ott megy a metró, odáig meg csak nem ér le a fal. Jönnek aztán a szomszédok, úgy is mint a betépett pár, a paranoid nagypapa, a pszichopata programozó, meg ilyenek. És együtt próbálnak meg kijutni, nagyjából folyton sikertelenül, mert a fal az ilyen nanoizékből van, és csak okostelefonos alkalmazással bontható, de úgy is csak logikailag. asszem, én ehhez már túl bölcsész vagyok.
A kijutási kísérletekbe szinte minden szereplő belehal, elég unalmas módokon, még jó, hogy nincsenek sokan. A főszereplő pár persze túléli és kijut, hogy elautózzanak a naplemente helyett a felkeltébe. Meg Párizsba, nyilván. Egy városon át, ahol minden házat ilyen fekete falak burkolnak be, mert elszabadult valami titkos védelmi program, ami ezt csinálta, én már vártam is a terminátorokat, de nem jöttek.
Szóval a film nem túl eredeti, néha elég izgalmas, de harmadik kör kütyüzésbae már majdnem belepörgettem. A karakterek nettó klisék, a színészek showra sem érdemesek, az alapötlet jó, de a megvalósítás relatív ötlettelensége már nem. Összességében mégis jól szórakoztam, pedig nem szedtem rá semmit, mondjuk nem is értem magamat
p.s. Ez meg egy darab a berlini falból, bár Londonban:
saját.én
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése