Ma van jönni először az amerikai USA alelnöke, bizonyos James David Vance (Once upon a time...), aki nyilván fontos dolgokról tárgyal a Dagadttal és stábjával, például hogyan kell jól integetni a tömegnek, mikor lehetünk agresszív bunkók diplomáciai tárgyalásokon, illetve hogy melyik svájci bankban tartják Dubajt, a menő arab sejkek. Ennél többre nem számítok, az egész csak egy kampányfinisre időzített propaganda-látványpékség, nincs súlya, csak látszata, per pillanat ennyit tudott juttatni Trampli Donáld, aki nyilván nem akarja égetni magát, ha a Felcsútok Géniusza veszítene vasárnap.
Egy Vance-vizit a szegény ember pápalátogatása, ezt kell felhabosítani a kormányhitű médiának valami világpolitikai izévé, ami sosem lehet. Tényleg, megvan még valakinek az a kifejezés, hogy „Békecsúcs“? Ártunk és ormányunk hetekig kiabálta tele a nyilvánosságot, hogy mindjárt jön az orosz elnök, az amerikai elnök, az ukrán elnök az ne is jöjjön, de ha Palpatine bácsi beugrik galaktikusan, akkor ő is Pest-Budán tárgyalhat majd az ukrajnai tűzszünetről, rántott körömpörkölt mellett. Aztán egy ideje már halkan sem harsognak róla...
Mikor a kegyencjárat elrepült Washingtonba, a visszaúton csak úgy dagadt a Vezér a büszkeségtől, hogy micsoda díleket kötött ő csinálni a Tramplival, aztán kiderült, hogy ordas nagy kamu volt az egész, azóta már érdemtelenül keveset emleget kedvenc amerikai elnökét. Mondjuk nehéz is lenne, mert a Nemzetközi Fodbalkorrupiós Szervezet békenagydíjasa (és komolyan, röhögés nélkül át bírták adni) épp egy háborút robbantott ki, aminek senki nem látja a végét, ő pláne nem, dehát Donáld kacsa esetében az a teljesítmény, ha másnap délután még tudja, mit ígért, mivel fenyeget, mit jelentett be előző nap délelőtt. (Jó, lehet, hogy tudja, csak nem érdekli, de ez még rosszabb. Hogy ugyanis nem simán csak egy vén hülye, nem egyszerűen buta mint a sár, hanem nincs lelke, így aztán nem is lehet lelkiismerete. nem tudhatja, az milyen.)
Valójában nem is akkora gáz, még Pártnak sem, hogy nem jön a sárgafejű véres bohóc, bár nem találkoztam erről szóló kutatással, de gyanús, hogy nem örvend osztatlan népszerűségnek a hazai választópolgárok körében, szóval a fene tudja, mennyit hozna, és mennyit vinne el belőlük a felcsútistáktól. Vance is egy barom, de a főnökével ellentétben okos, képzett, fiatal, és ehhez képest egy törtető aljadék, csak míg ezt a Trampli ösztönből csinálja, ő racionális számításból. Ettől persze veszélyesebb is, főleg ha egyszer elnök lesz, de a mai magyar belpolitikában annyi a jelentősége, mint légyszarnak egy 1988-as Népszabadság-cikken. (pl. „A Munkásőrség heves ellenkezését váltják ki azok a javaslatok, amelyek az Építők Szakszervezetének elnökségi ülésén hangzottak el: vagyis, hogy az állami kiadások csökkentése érdekében meg kellene fontolni a Munkásőrség leszerelését.“)
A felcsútista szektatagok ettől persze még el lesznek/vannak alélva, hogy az ő vezérlő csillaguk mekkora nagy emberekkel tárgyal a világ nagy dolgairól, pedig az egész tényleg csak egy tartalom nélküli, üres lájkvadászat, a reprezentatív nyilvánosság nagyobb dicsőségére. Az uralkodó megmutatja magát a népének ünnepélyesen, a nép boldogan éljenez, aztán mindenki haza, nincs itt már semmi látnivaló, az apa férfi, az infláció nő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése