2026. november 11., szerda

A szimptómának van csak neve

"Lombkoronasétányos polgármester: Egy erdő attól nem szűnik meg erdőnek lenni, hogy kivágják a fákat" 

Jók az efféle címek. Mármint az is, hogy F. Mihály a mikrotörténelem süllyesztőjében már annyira nem érdekes, hogy nincs neki neve, a falunak se, ő Lombkoronasétányos Polgármester, Lombkoronasétányfalváról nyilván. Persze a cikkben vannak nevek, ez egy 444-es cucc, de szimptomatikus, hogy teljesen érdektelenek. A mikor, a hol, a ki, már mind nem számít, a lombkoronasétány egy szimbóleum, egy modell, egy konkrét, jól felfogható eset egy rendszer illusztrálására, ahol absztrakt összegek tűntek a semmibe. (Hát igen, százmilliárd az százezer millió, ez még ebben a szar forintban is galaktikus lépték, miközben az ember egy lakótelepről próbálja érteni a világot.)

Ehhez képest már csak hab a torkán, hogy a már nem polgárjenő igazi filozófus, elképzelhető, hogy a tralfamadori értelemben. Mert mint az (Kurt Vonnegut regényiből) közismert, a Tralfamador lakói egyszerre látják az összes időpillataot, avagy nem az időben, hanem valahogy fölötte élnek. Perspektívából! Vagyis:

- Az erdő per pillanat nem erdő, de egy csomó más pillanatban az, úgyhogy ehhez képest elhanyagolható, hogy az idővonal egy pontján csak egy mező, egy indokolatlan fa felüljáróval. Ahonnan a kilátás pont olyan, mint három méterrel lejjebbről.
- Másfelől érdekes kérdés, hogy a fák kivágásától megszűnik e az erdő szubsztanciája ott, vagy a hely szellemeként tovább kísért, és ahogy fák nőnek ültetve, újrateremti magát. Mert ugye egy telepített erdő az elsősorban akarat és képzet, és csak másodsorban sok fa, meg a köztük rókázó vaddisznók.

Lehet azt gondolni, hogy tegnapi marhás-tejfölös lángos mára már jobbára csak némi elégetett energia a nagy körforgásban, meg egy adag szar a csatornarendszerben, de ha Lajos még emlékszik az ízére, hogy hmm... tejfölös marha, akkor az még lángos. Ha mára gyomorégése is lett tőle, akkor pláne. Ebben az értelemben az még hetekig lángos. Azaz ha a lombkorona nélküli sétányt elég sokáig emlegetjük, akkor az még meglesz majd, ha kinőttek a fák, de közben szétrohadt a kivágott fákból, valamint EU-s pénzből ácsolt gyalogos felüljáró. (És akkor lehet kezdeni elölről, miszerint kivágni a fákat, és ácsolni újat! A korrupció és hülyeség nem vész el, de nem is alakul át!)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése