Szintet lépett a valaki algoritmusa, amennyiben már ímélben is kéretlenül zaklat, nyilván a kereséseim alapján. Nem tudom pontosan, melyik cég az a valaki, tőlem lehet a gugli vagy meta is, mindekttőnél van fiókom (bár utóbbit nem értem),de eddig csak a kereső vagy fészbuk tolta a képembe a vámpírvédelmi petícióktól meg a feminista kávétól a délhindu ünnepeken át a vegán horoszkópig az összes felesleges, de legalább nem szórakoztató tartalmat, ám most már a postafiókomat is kezdi kikezdeni. (Szerintem a metabukfész lesz a hunyó, bár eddig a gugli volt annyira agresszív, hogy egyszer rákerestem egy konkrét könyvre, és utána hetekig minden felületen könyves hirdetésekkel bombázott.)
Mondjuk nem igazán érdekel, ez sem, csak folyton törlöm a sok marhaságot. Mert nem igazán érdekel senki insta-fiókja, ha véletlenül mégis, majd odamegyek magam, nem számít, ha hivatkoznak rám valami cikkben, és a szociális munka világnapjához is annyi közöm van, hogy nincs.
De a héten már másodszor kaptam napi horoszkópot oda is, és tényleg van valami alapvető elhülyülés abban, hogy bele is olvasok. Persze az egész öt mondat, szóval nem A Karamazov testvérek, és ha már a valóság amúgy is részben maga a virtualitás, legalább összevetem magammal a női blikkes sztorimagazinok ideáltipikus Vízöntőjét.
Mely kultúrkör online becsapódása szerint nekem ma:
- A munkahelyemen érdemes lesz egyetlen ígéretes elképzelésre összpontosítanom, és azt alaposan kidolgoznom.
- Ugyanakkor a folyamatos információáradat helyett este válasszak valamilyen nyugodt, képernyőmentes elfoglaltságot.
Na most, a mai meló már megint éjszakai leltározás, ezúttal ugye Sopronban, ami pont ugyanolyan város, mint Dunaúj, legalább is az OBI felől nézve. Leltározás közben valóban érdemes egy dologra, a leltározásra összpontosítani, de nem ragaszkodom ahhoz, hogy alaposan kidolgozzam magam. Nekem elég csak szépen, nyugisan dolgozni, míg vége nem lesz végre, és akkor ebben már benne van az alaposság is.
De a képernyőmentesség és/vagy a nyugalom az nem lesz, egy érintőképernyőbe bámulok majd sokat, és éjfél környékétől már elég stresszes nem beájulnom. Az információáradat pedig folyamatos, bár szigorúan monoton, a minap 537 pár kesztyűt számoltam össze, két polcnyi vegyes festék között. Azok is sokan voltam, és sértően össze-vissza.
A párkapcsolatom meg a csillagállások szerint akkor működik jól, ha nem akarom mindenáron megérteni a másik érzéseit. Nos, és jellemzően folyamatosan próbáltam, de általában magamét sem sikerült kristálytisztán, így legalább nincs gondom a párkapcsolatommal.
Tényleg, ha a nekem postázott horoszkópom már ennyit se tud rólam, akkor ugye a másik négy, egyébként igen alaposan analitikus mondat is hülyeség?
fészbuk.pont.kom
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése