2013. január 16., szerda

Nyelveken szólni - A kiejtés elve és gyakorlata



Kis hazánkban sokan nyilvánvaló kihívásokkal küzdenek az angol szavak kiejtésével. Mondjuk a francia vagy spanyol szavakéval még többen, de az önbevallásos kutatások alapján ezeken a nyelveken sokkal többen nem beszélnek, mint ahányan angolul nem, így kevésbé feltűnő, mikor egy derék ’Szerhió’-ból ’Szerdzsó’ lesz, mintha legalább is talján lenne és nem mehikói.

Node. Sok éve eldöntetlen kérdés (emberileg, szakmailag valamint a nemzetpolitika (vagymiafrász) vetületében egyaránt), hogy az IBM, IMF, OECD, sőt az USA akkor hogyan is ejtendő korrekt módon. És akkor még nem is szóltunk az „azt írják kefe és úgy ejtik zongora” gondolat mentén formálódó kiejtésekről (pl. a glócseszeter, lejcseszter, vorcseszter szentségtelen hármassága), melynek lényege, hogy úgysem tudható, ezért teljesen mindegy hogy ejtik a hülye angolok (angolhülyék, franciák, szingalézek etc.), nékünk ez így kényelmes, lényeg hogy mi tudjuk, sőt ércsük miről van szó, külföldiül meg úgyse tudunk, ha arra járunk majd legfeljebb elmutogatjuk.
 (És mellékszál, de ahogy látom a legtöbben nem csak a földrajzi nevekkel, de a földrajzzal is rosszban vannak, az a kollégáimnak is újdonság volt hogy Anglia =/= Nagy-Britannia =/= Egyesült Királyság.)

És mindez két remek mai példáról jutott eszembe, melyeket délelőtt hallottam a 11-es buszon:

-           Ejronics (ezt könnyű volt megfejteni, mármint hogy Euronics, de a reklámjaikból ítélve a nevük szerintük sem ’Juroniksz’ hanem ’Euroniksz’, na ebben tegyen rendet valaki. Lehetne valami egyszerűbb nevük, pl. Kütyübolt vagy Dolgok Mosásra, Takarításra Nézésre, Hallgatásra meg Guglizásra –avagy DMTNHG, ez már pont olyan mint valami sóhivatal jellegű nemzeti főhatóság rövidítése.)
-           Veszternyunyó (itt csikorogtak kicsit a fogaskerekek, mire leesett Western Union, pedig ezt is hívhatnák magyarul, mondjuk Kavbojos Egyesületnek.)

p.s. Tudja valak,i hogy ejtik a kínaiak fővárosuk nevét? (Tekintettel a Peking – Beijing tengelyre, de láttam már Pequim formát is, ez pl. portugál, de litvánul Pekinas, ja és olaszul Pechino. A Peking forma amúgy szlávnak tűnik, csehül és horvátul is így írják…)

2013. január 12., szombat

2013. január 10., csütörtök

Tizenhat tonnát raksz



Holnap igazán jó napom lesz a Gyárban, délelőtt 10-re megyek dolgozni, és egészen este tízig maradhatok! Komolyan, nem küldenek haza előbb ezek a rendes emberek. Hisz ott lenni jó, csodálatos munkatársakkal lehet szellemes társalgást folytatni, a hangulat oldott de(!) kreatív,  a munka változatos (valamint dicsőség dolga), a párttal a néppel egy az utunk, illetve Kátya nem hátrál.

Mert az van, hogy mostantól, vagyis az eleve szerencsétlen 2013 januárjától már a húszperces kajaszünetet is külön le kell dolgozni, így aztán mindenki nyugodtan lekésheti a műszak végére időzített buszjáratot, és ha  mondjuk valahol az agglomerációban lakik, úgy másfél óra késéssel érhet haza. (Három,  helyett fél ötre pl.)

A délutános műszaknál (ami én vagyok, meg az állam is) ez viszont nem működik, mert a 22.10-es után nincs több busz, így leléphetek este tízkor, viszont a sok húszpercet időnként le kell dolgozni. Bár ha jól számolom havi két ilyen hosszú műszakkal  már túl is teljesítem, remélem kifizetik, különben lassító sztrájkba fogok privátim. (Ez olyan, hogy minden szabályt kínos pontossággal betartok, ha pl. nem kapom meg a füldugót amit ígértek, be  se kapcsolom a gépeket, vagy csak az egyiket, mert túl nagy a decibel.)

És néhány ötlet, mivel lehetne még növelni a munkaidőt:-
-          pisilésért plusz 5 perc
-          ásításért szintén
-          vízivásért összesen 10 perc
-          munkatársakkal folytatott beszélgetésért az elfecsegett idő duplája
-          büfébe menésért plusz 20 perc
-          telefonálásért, cipőkötésért, vakarózásért, bambulásért egységesen általányban fél óra

Illetve ezek kiküszöbölésért lehet alkalmazni szájpecket, pelenkát valamint intravénás táplálást, így a munkaidő minden másodperce maximálisan kihasználhatóvá válik. És megvalósul csodás képességünk a rend. Valami nagy-nagy tüzet kéne nyitni…

2013. január 8., kedd

Szép új világ



Új év, új kilátások, a horizont a végtelenbe tágul mind emberileg, mind szakmailag, országunk csodálatos fejlődés előtt áll, valamint lángoktól ölelt. És rohadunk a forradalomba.

Gazdaságilag a fellendülés alapja az lesz, hogy az új jegybankelnök megpiszkálja a tartalékokat, bedől a forint és mindenki gyorsan milliomos, esetleg milliárdos lesz, az infláció függvényében, mikor már százezer forint (vö. egymillió millpengő) lesz egy doboz gyufa, illetve nem lesz, mert nem lehet majd kapni.

A diákok nem tudják, hova érdemes tovább tanulni, melyik szak nem dönti majd csődbe a családot, de addig is mehetnek közmunkára parlagfüvet irtani, ki tudja, lehet, hogy a végén megszeretik és már nem is vágynak majd egyetemre. A munka nemesít vagy szabaddá tesz, diktatúrája válogatja, melyik szerint mit csinál.

Kulturálisan pedig beláthatatlanok a lehetőségek:

-          Lesz magyar internet (nem az a nemzetközi, kozmopolita izé), persze magyar névvel, mondjuk Turulháló, Nemzeti Hálózatközi Sokcsatornás Tömegközlési Hivatal, vagy az egyszerűség kedvéért Arckönyv. Szalai néni csekély háromtrilliárdból megcsinálja, és azt fogja tudni, hogy csak a .hu végződésű oldalakat lehet megnyitni, kivéve ha a címében szerepel a nép, a narancs, az index kifejezés, vagy valamilyen szám.
-          A Nemzeti Színházban páros héten a Bánk Bán, páratlan héten a Zember tragédiája megy majd, csak legalább háromgyerekes, MMA-tag művészek (valamint műszakiak) részvételével.
-          A közrádió hírszerkesztősége az egyszerűség kedvéért beköltözik a miniszterelnöki hivatalba és a fidesz székházába. A kereskedelmi rádiókban közben celebek vetkőznek,
-          A Strory magazin a Blikk szerkesztőiről közöl pikáns képeket, akik viszont kiszerkesztik Győzike egyetlen rokonát akit még nem, aki viszont beperli az RTL valamennyit mert bemutatták a Story magazin Megafaktor különszámát és nem volt benne. Varró Dániel pedig vicces elbeszélő költeményt ír Bochkor Gábor küzdelméről a potenciazavarral. (A nevek tetszőlegesen cserélgethetők, lehet Benkő Dániel vagy a Delhuszadzsoni bármely bulvárpozícióban.)

És lesznek ünnepnapok meg egy-két hosszú hétvége, de minek. Az év foglalkozása az emigráns lesz meg az erdei remete, az év étele a krisnás bableves a blahán, itala a házipálinka fakéregből, az év embere pedig a túlélő.

2012. december 27., csütörtök

Világvége elnapolva, pedig...



Pedig tuti volt, hogy lesz. Én magam biztos forrásból tudom, hogy áradásos cunami lett volna egész Ázsiában (kivéve japánt, mert ott jött volna Godzilla, és hazazavar mindenkit), meg cunami lett volna itt a helyi lokalitásban is. Azaz a Balaton öntött volna ki Somogyra, merugye a föld glóbusztekéje délre lejt (nyavajás veszprémiek megint megúszták volna), szóval jött volna a Balaton, amit a majákok küldenek ufóenergiával, karmikusan.

Meg jöttek volna európára (mink félázsijaiak vagyunk, ezér a cunamikok)a tininindzsa tekcőnök az apokalipszis négy lován, meg amerikában elszabadultak volna a titkos dínók a telepekről ahol atommal klónozzák őket a szpílbergék, és megesznek mindenkit, meg afrikára ráesett volna a hold (az ausztráliaikok meg simán halálra itták volna magukat egy kamionos lóversenyen), de nem lett az egészből semmi, hüje majákok elcseszték, de hát mit várunk egy népségtől, ami először is piramidonokat épít pontos naptár hejett, aztán meg kihal, az ufóenergia meg megy a fenébe és egy másik bolygón lesz világvége mostanába, hát már senkibe se bízhat az ember, hát már nekünk már egy rendes világvége se jut már??? Én meg termeszthetek gombát a bunkerba, pedig de utálom, meg direkt összevesztem mindenkivel, hogy senkivel se kelljen osztozni  babkonzerveken, és mindez hijába ilyen hülye majákok miatt. Durva annyukat!

Ha elmúlik karácsony---



A gyomorrontás megmarad nekünk. Meg a lelkiismeret-furdalás, hogy hová tegyük a sok süteményt, ami a hűtőben várakozik, reménytelenül, mert a cukormérgezés nem látszik múlni.

Meg felmerül, hogy mire is az egész, nekem Jézus az ünnep alatt eszembe se jutott, a családom idegesített, a párom meg nagyrészt nem volt velem, szóval a kereszténység eleve nem játszik a szeretetet meg főképp a kutyán gyakorolhattam, így utólag tehát a karácsony lényege:
-          nem kell dolgozni
-          sok a hal meg a süti
-          ajándékok, kényszeresen
-          várom a párom
-          (hülye filmek ezerszer ismételve und évek óta)
De lehetett fenyőt díszíteni, és ez sok mindenért kárpótolt, plusz tegnap befutott Petra is, és így már a megfázásom sem olyan komoly (pszichoszomatikusan gyógyulok), meg lehet várni a szilvesztert, ami kicsiben karácsony, csak nem kell rokonokat járni, meg lehetünk kettesben, illetve hármasban, Büdivel.

Szerintem maradjon meg a karácsony a keresztényeknek és/vagy szentimentálisoknak, én meg kapjak simán két hét szabadságot, és vonulhassak (-ssunk, kettesben) egy hegyi menedékházba, ahol no  bejgli meg szaloncukor, no stílenaht, viszont kandalló és fahéjas tea, fenyők meg az ablakon át, a hegyoldalon holdfényben, szarvasok meg villogó égők nélkül. Ja, de síelni azt nem fogok, az hülyéknek való.