LOLA

Ez egy filmcím, egy tavalyi keltezésű ír-brit darabé, ami műfajilag sci-fi, kissé alternatív történelem és háborús dráma, ami formailag meg annyira retró, hogy a fal adja a másikat. Mert hogy koncepciója szerint, valamikor nemrég találtak meg némi 1941-ből származó fekete-fehér filmtekercset, ami az egyfajta időgépet még '38-ban feltaláló két nővér egyike hagyott hátra, a jövőnek, amit ők előre láttak a LOLA névre keresztelt gépükkel. 

Zavaros mi? Pedig a sztori faék egyszerűségű, a két tesó addig bütyköl, míg nem lesz egy olyan vevőkészülékük, amivel a jövőbeli tévé- meg rádióadásokat foghatják, így aztán a háborús években pont előre tudják, mikor és hol fognak bombázni  nácik, miközben azért David Bowie hetvenes évekbeli munkásságára is jut idejük. (Sőt,  maguk módján punkok is lesznek évtizedekkel a punkmozgalom előtt,  ha már eleve kissé kívülálló lázadók, miközben egy darabig remekül dolgoznak együtt a katonai hírszerzéssel is, úgy szakmailag, mint emberileg.) Ja, és pénzük is van bőven, ha már előre tudják a lóversenyeredményeket...

projectedfigures.com

Persze ezzel jól belepiszkálnak a jövőbe, mert ugyan megmentenek számos életet, de pont Bowie-t (meg Bob Dylant) úgy tűnik kitörölték a jövő kultúrájából, de hát egy ilyen mozinak alapeleme és dramaturgiai rugója az időparadoxon. Minek következtében  a "Portobello Angyala" néven működő nővérek, hamarost árulók lesznek, náci kettősügynökként hajkurásszák őket, egyiküket például annyira halálra ítélik, hogy a kivégzése előtt kicsivel a német megszállóknak kell kiszabadítaniuk. Mert hát a megpiszkált idősíkon a nácik szállnak partra Angliában, és nem a szövetségesek Normandiában. Szóval lehet, hogy nem is olyan jó előre tudni a jövőt, meg babrálni vele, mert könnyen golyó általi sírás lehet a vége. Meg hogy sose készül el a Ziggy Stardust és a Marsbéli pókok.

A film maga - ha már a "talált tekercsek" tematika mentén építkezik - amúgy karcos-recsegős, és mint már említettem, fekete-fehér, ráadásul mindez nem digitális trükk, hanem tényleg korabeli, 16 mm-es kamerákkal vették fel, jelentős részeben a testvérpárt játszó színészek (Stefani Martini és Emma Appleton, de főleg az előbbi), miként szerepük szerint is. 

De ez határozottan jól áll a műegésznek, pedig az ritkán szokott előny lenni, ha egy film olcsó, márpedig ez igazán kis költségvetésű, és nem is túl hosszú kamaradarab, de ha az ember elkezdi nézni, nem lehet abbahagyni. (Magam például éhes voltam már és pisilni is kellett - bár ez nyilván pont senkit nem érdekelt egy fél másodpercig se - előbb végignéztem, aztán jöhetett csak a Maslow-piramis alja.)

A LOLA egy nagyon eredeti és nagyon jó film, az egyik legjobb sci-fi (mert hát végül is az) amit mostanában láttam. És nem mellesleg olyan, mintha Philip K. Dick írta volna, aki amúgy tényleg írt valami hasonló alternatív történelmi dolgozatot, az volt Az ember a fellegvárban, amiből egy vacak sorozat is készült, a minek.

A jobbos, a rossz, és a mindjárt csúf

Kelemen Anna alsópolcos trash-celeb, NB III-as pornóipari betanított munkás és középszintű prostituált végre megvallotta hogy fideszes, és neki a felcsúi döbrögi a hőse. Tette mindezt az egyik legkormányhitűbb médiában, ahová valószínűleg pont ezért hívták. Hogy felszopja kicsit a Pártot és vezérét a rá (mármint KA-ra) fogékony közönség számára is, amit megbízhatóan hozott, hisz ha valami, akkor a szopás tényleg a szűken vett szakmai profiljába vág. Neki meg jól jön a nyilvánosság meg a felcsútista szekta remélt támogatása, hisz ő sem lesz fiatalabb, szebb meg pláne nem, bár van annyira műanyag, hogy ebben az állapotában azért sokáig elállhat még.

Hát, tudja fene, a Párt és a vezér (meg a hűbéres alvezérek) helyében nekem ez már kínos lenne, ha az embert egy ekkora ribancfaktorral bíró, szétcsúszott luvnya dicsőíti, az inkább kínos mintsem hízelgő. Mondjuk KA jól illik a Dopeman, Fásy Ádám, Győzike és a Közepesnél Némileg Kisebb Grófo sorba, sőt, érdeklődéssel várjuk, milyen közpolitikai elemzéssel és hitvallással áll elő Ciccolina, esetleg Uri Geller.

Mert hát az van, pontosabban úgy tűnik, hogy a Párt tényleg lehajol az apróért is, és nem csak korrupció keretezte gazdaság kontextusában (rongyos tízmilliókat vágnak zsebre, mintha számítana), de kulturálisan is. Nyilván bemérték, hogy törzsszavazóik jelentékeny része számára az intézményes kultúra az főleg Győzike félplayback haknija a falunapon, a részeg vőfély az Ilonkáék lakodalmában, az akciós sör az Aldi előtt fogyasztva, meg a cselekményes pornó, mint a filmművészet csúcsa és esszenciája. Nekik meg épp ezek az arcok kellenek, miközben persze Ártunk és Ormányunk jó pár jeles (ám ugyanakkor nem kissé jellemtelen) tagja is pont ezeket az fazonokat és műfajaikat preferálja. (Mint Borkai nertárs a jachton kurvázva.)

Szóval nyomja a saját, kézből etetett médiájuk ezeket a KA-féle karaktereket, akik nekem kínosak lennének, nekik viszont jól jönnek reklámarcnak. Úgyhogy őket tolják az istenadta nép elé, és sajnos nem csak  kötelességből, de szívből is. Lehetne valami nagyívű képsorozatot (freskókat!) festetni  a hűbéri piramis csúcsragadozóiról: Gumicsuzmás elit disznópörzsölővel, a háttérben felsír egy milliárdos közbeszerzés.

dribble.com

Környezet vs. Természet

Valaki egyszer megkérdezte tőlem, környezetvédő vagyok-e? Mondom ja, persze hogy hát, egy időben a Grínpíszt is támogattam havi fix összeggel (azóta már magamat is alig bírom), szelektíven gyűjtöm a szemetet és sötétben pisilek a karbonlábnyomom miatt. Viszont eszembe jutott, hogy ellenben természetvédő például nem vagyok (hisz a kettő nem pont ugyanaz), a természettel nemigen van találkozásom, az valami, ami kívül esik az életvilágomon, mondhatni a természetet nem látom jönni, vagy csak alkalmilag.

Mert mi egyáltalán nem vagyunk természeti lények, mióta létezik a civilizáció (és az elég régi, emlékszem, már gyerekkoromban is megvolt) a magunknak épített mesterséges világban élünk, ahol vannak fák, néha fű is, de az vagy csak dekoráció, vagy használati tárgy, mint a szép ződ gyep, amin fodbalisták szaladgálnak havi milliókért, de feleslegesen.

A mai ember számára a környezet az az aszfalt, vízvezeték, villanydrót, házak, autók, buszok, szupermarketek és főleg térerő. Szóval ha fontos a környezet védelme, akkor részemről még több lakótelepet szeretnék, ha már nekem az a természetes környezetem. Fontos, hogy legyenek benne kvázikocsmaként is funkcionáló garázsboltok, kutyaszar, sok-sok térkő, közepesen pocsék levegőminőség, és méregdrágán felújított játszóterek, ahol - gyerekek híján - jobbára nyugdíjasok panaszkodnak egymásnak, milyen szar az élet, nyilván Brüsszel miatt főleg. És ha már amúgy is afféle rezervátumként működtetjük a telepeket, kaphatnánk valami kaszinó-koncessziót is, mint az usákokban az indiánok, és akkor mondjuk ennek bevétele kiválthatná a közös költséget, esetleg a villanyszámlát is.

A természet meg majd ellesz magában, elvan már évmilliók óta, ezért is röhejes, mikor a klímaváltozás kapcsán egyesek a Földet akarják megmenteni, en bloc. Pedig a Földet pont nem kell, amit veszély fenyeget, az az emberi civilizáció jelen formája, a mostanra a világ kellemesebb felén megszokott életmód, és hosszabb távon talán az emberiség mit olyan, bár ez utóbbit azért nem tudom teljesen komolyan venni. De a bolygó, meg annak az élővilága már megvolt az ember előtt, meglesz utána is, legfeljebb a globális ökoszisztémában más vagy mások lesznek a csúcsragadozók. A bolygónak nem lenne nagy veszteség az emberiség eltűnése, főleg mert egy csillagközi porból garvitációsan tömörült kőzetgolyó (jó, majdnem golyó), aminek nemhogy érzelmei nincsenek, de tudata, és így személyisége se, bármennyit is földanyáznak beszívott neohippik az ezo-tévén.

Szóval, bár kétségtelenül vannak természetvédők is, a legtöbben azért inkább a környezetvédelmet pártoljuk, miszerint inkább fogjuk vissza maginkat egy kicsit most, hogy megőrizzük a jelenlegi életformánk nagyobbik részét, mintsem hogy később a fejünkre omoljon az egész, és sajnálatos statiszták legyünk a Mad Max élőszereplős változatában.

Jógázni fontos és veszélyes

Mert az ember odáig meditálhatja magát, hogy fegyveres rendőröket idéz meg neki a szomszéd néni. Ez esetbe egy angol kisvárosban hívta ki valami kutyasétáltató pár a rendőrséget egy kávézóban tartott jógaórához, mondván, hogy itt biztos valami szekta rituális und csoportos öngyilkosságának megtörténte forog fent. Mert hát annyira el lehet lazulni, hogy az embert akár halottnak is hihetik, mondjuk nem teljesen véletlenül.

A 444 cikke szerint ugyanis mozdulatlanul hevertek a földön a jógázók, és bár a hír erre nem tér ki, de gondolom a savászana nevű pozícióban feküdtek, amit magyarul nemes egyszerűséggel csak úgy hívnak, hogy hullapóz. Ez kétségtelenül kényelmesebb, mint mondjuk a lótuszülés, amely esetén viszont nem nézik szektás öngyilkosnak az embert, a savászana viszont (ha elég sokáig bírunk mozdulatlanok maradni) egy fura testetlenség érzéshez vezet, ami egyszerre érdekes, felszabadító és ijesztő. A klasszikus, Patandzsali-féle hatha-jógában amúgy ez alapgyakorlat és jellemzően ezzel kezdik és fejezik be a gyakorlást és meditációt a jógázók. (Akik persze jellemzően nem unatkozó, kertvárosi háziasszonyok, akik a tévéshopból rendelt spéci rucijukban gimnasztikáznak, színtelen-szagtalan liftzenére. Bármit is láttunk, bármelyik sorozatban.)

De a nagybritánoknál, bármennyire is összeköti őket Indiával (amit a nacionál-fundamentalista elnökük épp kizárólag Bharat-ra akar átnevezni, pedig az ország egyik hivatalos neve most is ez), úgy tűnik, még mindig nem eléggé ismert a jóga műfaja, biztos mert nehezebben űzhető kocsmában vagy lóversenypályán, meg egyébként is idegen a nagybritán néplélektől. Pedig az indiaiak is hogy rákaptak a krikettre...

Ők nem biztos, hogy szoktak jógázni.

Böhöm bácsi meséi

Böhömke von Vidnyánszky nemzeti igazgató színházúr (vagy hogy is van pontosan a címének a titulusa) azt szólta, hogy nyugaton már nincs szabad világ. Nos, amennyiben mink is a nyugat (Nyugat?) részei lennénk, akkor van benne valami, ha ellenben pozíciónk földrajzilag kétes, mentalitásunk félázsiai, tudatunk meg türk, akkor nyugodtam mutogathatunk nyugat felé, hogy bebebeee, tik aztán rabszolgák vagytok, mink meg saját akaratunkból.

A hazai teátrális főispán és kegyúr amúgy azzal érvelget, hogy eddig az volt, hogy a hazai kulturális élet be volt zárkózva (WTF?), de most már igazán nyitott, hála maga magának, mintha a Nemzetietlen Együttgyűlölés Rendszere nem pont a világ ellen menne, minden fronton. A Nyugat alkonya (a'la Oswald Spengler) szerinte azonban immár tény, mi vagyunk a szabadság szigete ellenükben: „Magyarország azon kevés helyek egyike a világban, ahol szabadon lehet mást gondolni, akár ellentéteset, és ettől még lehet létezni.“

Hát igen Böhöm bácsi, mindenki azt gondol amit akar, a Gondolatrendőrség egyelőre még mindig csak az orwelli disztópiában létezik, de olyan azért nincs, hogy a nyilvánosságban mindenki egyenlő eséllyel azt pofázik, amit akar. A közmédiának csúfolt állai propagandagépnek például minden pénz is a rendelkezésére áll, amit igen nyitott és kulturált módon költ el karaktergyilkosságokkal felpántlikázott nettó hazudozásra, a nem kormányhitűek viszont folyamatosan kénytelen pénzt tarhálni a fogyasztóiktól, hogy a következő negyedévben is legyenek. Persze közéjük is lövethetnének, de ugye létezni még szabad attól, hogy mást gondolok mint a Párt aktuális tőmondatkampánya.

Nem tudom Vidnyánszky nertárs mit szed a realitás ellen, vagy melyik másik Mátrixban él, de láthatóan jól esik neki. Hiába no, a régi bon mot szerint is a valóság azoknak való, akik nem bírják a kábítószert.

A kitörés napja és az időhurkok

1566-ban ma halt meg Zrínyi Miklós, aki a tudomány mai állása szerint holt költő volt, holt hadvezér, de előtte persze élt, többször is. Amúgy ugyanott érte a halál, mint a tévésorozatról elnevezett Szulejmán szultánt, azaz Szigetvárnál.

Az úgy volt, hogy a szultánék a törökökkel közösen ostromolták a szigetvárat, ahol bent volt a Zrínyi. Ő meg nem bírta már ideggel az ostromlást, és úgy döntött hogy kitör belőle az indulat, maga meg a várból, de előtte még megírta, hogy fog hősi halált halni, epikusan persze. Aztán kitört az embereivel, és valóban hősiesen halálra gázolta egy vadkan, ami normális körülmények között a vacsorája lett volna, nem pedig a végzete.

Zrínyi fura időhurokba kerülhetett amúgy, mert a források szerint csak a halála után ötvennégy évvel, 1620-ban született, valószínűleg ezért tudta megírni előre a költeményét a saját hősiességből elkövetett meghalásáról. Később meg vagy reinkarnálódott, vagy még mindig időutazott, minden esetre egy Mikszáth Kálmán nevű történész dokumentumkötete szerint a 19. század végén is felbukkant, még bankot is alapított, aztán onnan is kitört, gondolom vitte a rutin, ő ebben volt igazán híres. Meg abban, hogy horvát Bánk volt. Izé, bán, bármit is jelentsen ez.

hu.wikipedia.org

Sőt manapság is megvan még, most épp nyugdíjas kémiaprofesszor, aki ráadásul itt érettségizett nálunk,  helyi Táncsics gimnáziumba, aztán ugyanarra az egyetemre járt, mint én, csak 27 évvel előbb végzett nálam, konkrétan abban az évben, mikor születtem. Ha ezt tudom, a pesti évek alatt megkerestem volna, hogy dedikálja nekem a Mikszáth-kötetet.

(csak hogy érthető legyen...)

Páratlanul páros nap

Pár napja nem jártam arra, gondoltam megnézem a zorigón, hogy páros vagy páratlan nap van-e? Mert páros napokon az oroszok mindjárt győznek, ezzel perceken belül vége a háborúnak, páratlan napokon viszont fél óra múlva kitör a harmadik világháború. Ezek tényleg ilyen szépen, sormantiszerűen váltakoznak. És kiderült, annak ellenére hogy hatodika van, ez a szerda páratlan napnak számít (végül is a héten a harmadik) így ma épp harmadik világháború van menüben az elmaradhatatlan bikini/csöcs-kontenttel. Merthogy:

„Az ukránok bejelentették: elkezdődött a harmadik világháború“

És eme húzós főfogás mellé a desszert:

„Formás melleivel és hosszú combjaival hódít az argentin sztárfocista szuperszexi húga“

Na most, szerintem ez így redundancia, minek ennyi hír a kétbites agyú törzsolvasóknak? Eleve nem érdemes rákattintani a „cikkekre“, mert vagy az van, hogy semmivel sincs benne több infó, mint amit a kattintásvadász címben már felböfögtek, vagy a cím eleve durva hazugság, a soványka szövegnek meg semmi köze hozzá. Persze a Marginált... izé, Origót eleve csak úgy érdemes (és a mentális károk minimalizálása érdekében csak úgy lehet) olvasni, hogy a címeken kívül semmit, de szigorúan semmit. (Már a gasztrorovatuk is szar, arra se kattintok.)

Ha viszont a címek szintén tájékozódunk arról, mit akar üzenni Ártunk és Ormányunk (már azon túl hogy „Csöcsök, emberek csöcsök!“ - amivel persze a női olvasók nem leszbikus részét már el is veszítik, már amennyiben egy efféle polgári-konzerv szennylapnak vannak ilyenjei), akkor egyszerűbb összevonni a címeket. A fenti kettőt például valahogy így:

„Az argentin sztárfocista szuperszexi húga formás melleivel és hosszú combjaival elkezdődött a harmadik világháború“

wallhere.com

Hát nem sokkal jobban hangzik? Formás mellekkel még egy háború is húha ugyebár, nem is szólva a hosszú combokról. De ha valakinek ez így még nem elég, lehet még összevonni egyéb címeket is az aktuális címlapról. Például: „Beismerte a CIA-tiszt: Eszenyi Enikő a TV2-n tér vissza“, vagy hogy „Földönkívüli űrhajó csapódhatott az óceánba, kibuggyannak Madonna mellei a csipkés felsőből“, esetleg hogy „Egyre nagyobb bajban Opitz Barbi, itt vannak a megígért Zelenszkij-gépek!“. 

Hogy említett Barbi ki lehet, arról segédfogalmam sincs, de a róla elnevezett filmet másodjára sem bírtam végig nézni, hiába dicsérte sok hülye kritikus. De ennyit a hadijelentésekről.

Úri muri

A felcsúti döbrögi saját lábon álló veje "úri elitklubot" nyit Budán, hol az az angol privát klubok évszázados hagyományait akarja meghonosítani, a kifinomult polgári értékek mentén. Remélem ezt tényleg komolyan gondolja, mert viccnek nagyon szar lenne.

Tiborcz nertárs még azon a kulturális nívón sincs, mint a Bák Bán-beli névrokona, amennyiben még csak nem is paraszt (az egy rendes megélhetési forma), hanem szimpla élősködő, és pláne nem úriember, csak egy családilag felkapaszkodott parvenü. Bunkó újgazdag, aki a pénztől máris a klasszikus polgári értékeket képviselő gentlemannek tekinti magát, miközben egy igazi angol elitklubba legfeljebb csak azért engednék be, hogy felmossa a folyosót.

Amúgy tényleg dermesztő nézni, ahogy ez a hatalmi (nem kulturális) elit egyre inkább egyfajta újarisztokráciaként definiálja magát. Pedig sima szociopata orkok, most meg csinálnak maguknak egy zártkörű klubot, ami persze fontos, ha az ember a 3K mentén működik. Miszerint Korrupció, Kokain, Kurvák. Talán pont ezért kell a sok ostoba külsőség, hogy kúria, vármegye, főispán, meg a hasonló felesleges naftalinszagú baromság. Ezek jó kis díszletek, amik mögött például Borkai kolléga is nyugodtan csapathatja Fekete Pákóra, lyukas zokniban, a polgári mentalitás mentén, nyilván.

És emlékszem, mekkora hisztit vert ki a felcsútista szekta, mikor az akkor kormánypárt MSZP rendezett egy kihelyezett frakcióülést a Söjtör nevű faluban, és több százezerért rendeltek ebédet. Lazacot is, bazmeg! Több százezerért ebédelt mittomén, 80-100 ember. és rögtön jött hogy luxusbalodal, meg hogy limuzinszocialisták. Azóta meg a nagy luxusjact sem elég nekik, a nagyon nagy kell (meghosszabbítják Bicskéig ugyebár), Hatvanpusztán épül a pártvezér és kancellár családi kastélya, Tóni miniszter meg helikopterrel viszi a Louis Vuitton táskáját, mert egy prosztó Audiba mégsem szállhat be vele, az nem lenne méltó.

Ja, és Tiborc őrgróf cégét (az egyiket) úgy hívják, hogy BDPST Group, ez csinálja most az úriklubot. Viszont az elején belinkelt HVG cikk egyik hozzászólója javasolt egy jobbat: BDSKRVNYD Group. No more comment...

Héttör vényre, elvitelre

A csepeli gimiben végül leszedték a felcsúti döbrögi idézeteit idéző táblákat, pedig még a tornaterembe is jutott egy, a bordásfal fölé. (Amire a pártvezér és kancellár már eleve fel sem tudna mászni.) Pedig mély bölcsességről árulkodó szentenciák voltak ezek, amikre egyenesen úgy hivatkoztak, hogy a "a Hét Törvény". Miközben persze javarészt szaporodásra meg nacionálpopulista hepciáskodásra felszólító, tömör közhelyek ezek, esszenciális semmitmondások, még csak hétparancsolatnak sem hívhatók. Afféle kocsmai bölcsességek, amiket pár feles után Géza bá' is felböfög a Fekvehányás utcai kisbolt előtt fogyasztva.

Ám ha az embert elkapja a műfaj hangulata, egy bögre tea után is tud hasonlókat, mint én most, mert gondoltam, hogy ilyen Hét Törvényem nekem is lehet. (Ez amúgy hárommal vagy néggyel több, mint Asimovnál a robotika törvényei, attól függően, hogy az utolsó Alapítvány-könyvben ismertetett nulladikat beleszámoljuk-e?) A mennyiség persze nem csap át minőségbe, sőt:

1. A hazaszeretet Birminghamből jobban működik, mint Kőbányáról!

2. Csak az a miénk, amit Kajmán-szigeteki bankszámlán helyeztünk biztonságba!

3. Porból lettünk, komposzt leszünk!

4. A győzelem addig tart, amíg elhisszük magunknak!

5. Az erő egy szak, mi ebből diplomáztunk!

6. A nemzet egy kicsit akarat, de főleg tévképzet!

7. Alkoholista az, aki annyit iszik mint mi, csak nem szeretjük!

Majd kiszögezem őket valahová, mondjuk a wittenbergi vártemplom kapujára, Luther 1517-es 95 pontja mellé. Mondjuk Luthert amúgy sem tudnám megelőzni, ennyi pontot nem bírnék kiizadni magamból, de együtt lehet már 102. (Ugye hogy dübörgünk együtt? - kérdi az egér az elefánttól) És akkor nem kell foglalkoznom külön a purgatóriumba rekedt lelkekkel, vagy a búcsúcédulákkal sem...

Temetésünneplés

Tegnap nagy ünnepség volt Kondoroson (vagy Kenderesen?), mert pont harminc éve horthyzták újra Temetés Miklós király nélküli főkormányzót. Aki előtte tengernélküli helyettes admirális is volt, majd egy kellemesen fasiszta rezsimet működtetett e lángoktól ölelt geopoltikai realitásban. Nem csoda hogy Ártunk és Ormányunk, meg főleg százharminc-akárhány bátor parlamenti biorobot lelkesedés mutat irányába, azaz felé, pedig nem volt ez mindig így.

A pártvezér és kancellár például a Kövér házmesterrel együtt nehezményezte annak idején az újrahorthyzásos temetést, meg főleg azt, hogy mindenféle kormánypárti politikai paprikajancsi is ott nyüzsög, akkor is ha csak magánemberként. Persze az két-három köpönyegfordítással ezelőtt volt, ma már inkább példakép mint meghaladandó antikvitás a néhai kormányzó királynélküli. Harminc éve még a jövőbe nézett a Felcsútok Géniusza, mag már főleg a múltba, pontosabban ott véli látni a jövőt. (Egyelőre még technikailag csak a Kádár-rendszer romlottabb, korai szakaszánál tartanak, de a mi Döbrögink ugye még legalább húsz évre tervez, szóval elvtársak, előre a hátra!)

telex.hu

A fenti kép meg mindent elmond az ünnepélyes alkalom nagyszerű kisszerűségéről. A zászlórúdként üzemelő daliák állítólag vitézek, avagy a néhány, egymást szívből gyűlölő "vitézi rend" valamelyikének tagjai. Pedig esküszöm, én először azt gondoltam, hogy enyhén identitászavaros borlovagok, akik majdnem falusi plébánosnak öltöztek, csak az utolsó pillanatban megtalálták otthon a tükröt. De legalább egyik se húzott Nike edzőcipőt a jelmezéhez, mert az egy plébánosnál még belefér (láttam olyat), egy vitéznél viszont kínos, és igencsak imperialista, vagy mi.

Amúgy vicces, mikor egy temetés évfordulójából gyártanak maguknak ünnepet, pedig Horthy tatának júniusban volt a születésnapja, de akkor nem olvastam, hogy lett volna Komondoroson (Kemenderesen?) nagy jelmezes  zászlókkal pózolás. Kissé utána nézve az olvasásnak csak annyit találtam, hogy tavaly, a valamelyik vitézektől a "Budapesti Törzs" tartott villámbulit egy XVII. kerületi emléktáblánál. De még DJ se volt, gondolom a tonhalas szendvics meg eleve fel se merült.

Persze a múltba révedés nem különösebben fárasztó, avagy energiaigényes tevékenység, ami azért is jó, mert így nem kell beszervezni a Red Bullt szponzornak, ami tényleg hogy nézne már ki, enberek? És haja is már milyen...

Igen nagyon boldog...

akar lenni mindenki, de ez csak keveseknek sikerül. Elvégre hasonlóan ahhoz, hogy ha mindenki gazdag lenne, senki sem lenne az (hisz gazdagnak azokat hívjuk, akiknek jóval több pénze van a többieknél), szóval a boldogok sem a lelki szegények (bár nekik talán nagyobb az esélyük), hanem akik a többieknél jobban érzik magukat a világban. De ha mindenki egyformán jól érzi magát, akkor senki sem igazán boldog, egyszerűen mert nincs kihez képest annak lennie. 

Ez olyan lenne, mint a jehovisták prospektusaiban, ahol az oroszlán meg a zebra együtt heverészik az őzikével, valami ligetben, azt' mindenki unja magát, ha már életveszély sincs az (egykori) ragadozó meg zsákmányállat viszonyában. Nincs már mire törekedni, nincs dinamikája a kapcsolatuknak.

Így aztán a boldogság relatív, ha például mi vagyunk a zebra, igazi boldogság, hogy ma sem ettek meg az oroszlánok, de ha ennek  lehetősége sem állt fenn, akkor minek örüljünk. Az unalmas, semmitevés-alapú heverészésnek? Szomorú (vidám) tény, hogy valamihez képest bírunk boldogok lenni, vagy épp boldogtalanok, dolgokhoz, helyzetekhez, magunkhoz vagy néha másokhoz képest. 

És mindez csak erről jutott eszembe, egy kellemesen borús, és szerencsére nem túl meleg vasárnap délelőtt:

Állomásozó csapatok

Lukasenka belorusz diktátor elvtárs, admirális-generális és lélekben még mindig falusi kolhozelnök aszongya, hogy hülyeség, hogy a Wagner nevű szervezett bűnözői csoport (eufemisztikusan: zsoldossereg) vonzljon ki az országából, mikor a szomszédos Lengyelországban is NATO-csapatok állomásoznak.

Csak finoman jelzem, hogy más csapatok nem is tudnának ott állomásozni, elvégre Lengyelország is NATO-tag, tehát az összes lengyel katona NATO-csapatokat alkot, ahogy az összes magyar is, még a huszárok is! Amúgy meg egy katonai szövetségnek pont az együttműködés lenne a lényege, és fegyveres erők esetében ez mérsékelten működne például Skype-on. Közös kiképzések, hadgyakorlatok mifenék, plusz most még a közelben zajló vérontás ugye, szóval Belarusz téeszelnöke vagy ostoba, mint a sár, vagy mégis inkább csak egy cinikus szociopata.

Amúgy nem is tudom, mi lenne a szerinte helyes megfejtés, gondolom az, hogy Lengyelországból menjen haza az összes külföldi katona, szakértő és efféle, aztán meg szüntessék meg a komplett lengyel hadsereget, és akkor nem lesz több NATO-katona az országban. Hogy ez a belorusz seggfejnek pontosan miért is lenne jó, az teljesen ködös, a wagneres csávókat be lehet védeni kissé, csak ők nem egy katonai szövetség keretében vannak ott, hanem jobb híján. Plusz jelentős részben börtönökből toborzott nehéz bűnözők, akiket valószínűleg a brüsszeli NATO-központ sok kilométeres körzetében sem látnának szívesen.

Értelmezés kérdése

Aszonta a honhadügyvédelmi miniszternek nevezett kaszinó-kocesszionista, hogy lesz újra huszárság a hazai militarizmusban. Kurva jó. Hisz a miniszter nertárs (aki maga is tartalékos repülő-gyáros) szerint a huszárok mi vagyunk.

Akkor én most szólok, hogy én nem! Magam utálom a hadsereget, annak minden formájában, de a díszlépésben menetelő díszegyenruhásokat még ki is röhögöm. Anno többször is végigszenvedtem a Buckhingham-palota előtt az őrségváltást, de untam mint a szart, kivéve mikor a zenekar Queent játszott. A Killer Queen-t ha már...

De huszár az akkor se lennék, ha fizetnének érte, persze fizetnek mert azok is csak katonák, csak minek? A definíció szerint ugyanis a huszárság egy fegyvernem a könnyűlovasságnál.  Kaszinó miniszter úr szerint azonban itt nem lennének lovak, hanem majd valamit kitalálnak nekik.  De a ló nélküli lovasság, az olyan, mint a földi légierő, vagy a hegyi tengerészet.

Ebben az értelemben persze mind lehetünk huszárok, pedig elég elég lenne, ha legalább egyvalaki nem lenne hülye, például a miniszter terapeutája. Jut eszembe, a faszit nem lehetne elküldeni lovagolni ló nélkül, azt' hátha nem jön haza? A haza fényebbre derülne...

Szörnyű hétvége

A hétvégén kétszáz önkéntes kereste a Loch Ness-i szörnyet, vagy mit. Kilencven éve keresik már amúgy, összesen nyilván kétszáznál sokkal többen, de valahogy nem akart meglenni.  De ha 1933-ban vélték látni először, miből gondolják, hogy még életben van? Vagy többen van és szaporodik? Ám akkor többet is találhattak volna, vagy csak egyet de többszörös eséllyel, miközben semmi, eg- két elmosódott fotón kívül, amikről kiderült hogy valami gumibáburól készültek

cnn.com

Persze lehet, hogy ez igazából egy jeti, aki gumidinónak álcázza magát, hogy fel ne ismerjék. Szóval az önkéntesek kereshetnék a jetit is, a hétfejű sárkányt, vagy akár Hókuszpókot, egyéb műmitológiai alakokról nem is szólva.

Szerintem csak jó ürügy volt Nessi keresése egy kis hétvégi turistáskodásra, ami - elnézve a környékről készült fotókat - igazából eléggé érthető, ha felesleges is:

shermanstravel.com

A húde keresztény kufárok

Aszongya Kakadu Péter kükümminiszter (tényleg küküm, nem én vagyok a hülye): „Mi itt, Magyarországon egy felelős keresztény, kereszténydemokrata kormányzati politikai stratégiát hajtunk végre, és ennek fontos építőköve a magyar keresztény külpolitika. És ennek egyik tartóoszlopa a keresztény közösségeknek, főleg a bajban lévő keresztény közösségeknek nyújtott segítség. Éljenek a világ bármely pontján, a keresztények, ha bajban vannak, akkor pontosan tudhatják, hogy ránk, magyarokra mindig számíthatnak" 

Ehhez képest a "keresztény állam" (szigorúan idézőjelben) lapításának ünnepén, a török szultánnal randiznak a főnökével, meg ilyen mély demokráciák vezetőivel, mint az üzbég, a türkmén mag a kirgiz főfarkak. Mindannyian olyan mélyen aggódnak a keresztényekért, hogy bizonyos helyeken a Biblia be van tiltva, csak őket nem érdekli.

Mert Kakadu miniszter úr kibaszott nagy keresztény, annyira felebaráti szeretettel fordul posztszovjet diktátorok felé, hogy fel sem merül benne hogy ők meg kibaszottul nem. Pedig szerintem magasról tesz ő a kereszténységre (inkluzíve a keresztényüldözésre), ő simán csak meg akarta a dönteni az "egy bekezdésben legtöbbet keresztényezés" Guiness-rekordját. Szerintem nem sikerült neki, tessék csak körülnézni az amerikai alt-right őrülteknél, ezek már az alacsonyabb inflációért, meg demokrata szenátorok gyógyíthatatlan betegségeiért is imádkoznak, szarul. (700-as klub megvan?) Meg hogy tizedet kell fizetni a prédikátor szektájának, és akkor jön az áldás. Ezt mindig elmondják, és jönnek a tesztimónerek, hogy ők már többszörös tizedet fizettek, és a nagymama meggyógyult a kokain-függőségből.

Na most, itt tart a magyar kormányzati politika hatalomtechnika, hogy szerintük a folytonos keresztényezéstől, majd hitelesek lesznek. Vagy nem, lehet hogy tesznek rá, sőt valószínű, a politikai kereszténység az nem az. Pedig tótgabit is mennyit támadták a kereszténysége miatt, most meg hogy válik, csak mert hogy hisz a szabad szerelemben. Hányinger ez a keresztényezés, mondom én, aki amúgy nem, de tisztelem a vallásokat, és rosszul vagyok azoktól, akik kiárusítják azokat. Jézus mekkora lendülettel verné ki a templomból a felcsútista vezérkart?

Toborz ás?

A 444-en még Joe Pesci lenne Robert De Niro, úgyhogy bizonytalan vagyok, ingadozom, mint a középparaszt (belépjen-e a téeszbe?), de mindegy is, poénnak sajátos, tévedésnek sajnálatos, témának meg már érdektelen.

Viszont van egy remek tudósításuk, hogy a Városligetben a "Varázsliget" kódnevű, gyerekprogramnak hazudott, de nemzetbiztonsági jelentőségű események, a hadsereg is toboroz. Meg az ünnepi alkalomból vegyvédelmi ruhával, tankkal, drónnal és képkarabéllyal csábítják a kis gézengúzokat. A nagy gézengúzok, nyilván. Hogy megy a gyerek, valami rendes díznihercegnős cuccra számít, elvégre ott a teljesen Disney-kompatibilis Vajdahunyad majdnem vára (mer' hát nem az), ami érthetetlen módon mezőgazdasági múzeum, mintha az pont ott bármilyen turistát érdekelne.

De egy gépkarabély persze remek dolog a kölyköknek, és is nagyom bírom az ilyesmit, csak a kezembe nem venném semmiképp. Mondjuk gyerekkoromban persze élveztem, ha felmászhattam egy tankra, de katona az soha a büdös életben nem akartam lenni, miként haditengerész sem (az nálunk tenger híján külön fura lenne), pedig többször is jártam a Belfast cirkálón, nem is beszélve Sir Francis Drake kalózhajójáról.

És hát a szomszédban zajló háború kapcsán különösen érdekes, hogy a kurvára békepárti Ártunk és Ormányunk tankokkal reklámoz. Értem én, hogy kell az ember a seregbe is, de egy úgynevezett "ünnepen" nem ezt kellene tolni, elég nekünk a a Kossuth téri flaszteron elkövetett tisztavatás, meg a hülye kardokkal vonulgató díszkatonák, egy az egyben száz évvel ezelőtti hangulatban.

És most akkor is a Belfast, a csakazértis-paradigma jegyében (ezzel mondjuk legalább nyertek világháborút, de nem azt, ami mostanában hetente kétszer kitör):

Felületes benézés

Én igazán nem tudom mit szívtak a 444 szerkesztőségében, de erős anyag lehetett, mert úgy néz ki hogy valamit benéztek, de nagyon. Először is csütörtökön kitettek egy cikket, Robert De Niro szültésnapja alkalmából, aki épp nyolcvan éves lett. Aztán kitettek egy helyreigazítást, hogy de véletlenül Harvey Keitel képével illusztrálták a hírt. De szerencsére észrevették, és azt írták, hogy elnézést mindenkitől, ez itt a helyes kép:

Ami lehet hogy tényleg helyes, ammennyiben Joe Pescit akarták De Niróként ábrázolni, netán annyira rokon a két színész, hogy valójában egy ember ők, kis skizofrén beütéssel. A kép amúgy az 1992-es My Cousin Vinny (Vinni az 1ügyű) című bűnügyi-bírósági vígjáktékból származik, aminek Pesci volt a férfi főszereplője (a női meg Marisa Tomei, aki nem mellesleg Oscart is kapott érte).

Szóval ezt a filmet azért illene ismerni, mert bár elmúlt harminc éves, de igazán kultikus darab, én vagy négyszer láttam, az elmúlt harminc évben. Meg egyáltalán, ismerik ezek ott mondjuk Martin Scorsese munkásságát, aki mindkét színészt előszeretettel foglalkoztatta? Vagy látták anno a Halálos fegyver-filmeket, amikben Pesci ugye szintén? vagy csak felületes laza csávók/csajok, ha már ezen az imidzsen dolgzonak bő tíz éve.

Update: Elfogott a kétség, lehet hogy ez csak egy poén volt a 444 részéről? Mondjuk jobban belegondolva talán ez a helyes megfejtés, mert ennyire hülyék nem lehetnek. Csak a humoruk sajátos...

Horogkereszténymagyar

Nem húznám soká, nem érdemel annyit az egész. Kövér László házmester, főfideszes-farok  szerint például:

" Korparancsunk megmaradni keresztényként és magyarként”, és ez nem kis kihívás, mert mindezt úgy kéne megtennünk, hogy közben „megőrizzük szuverén államunkat, megóvjuk és továbbadjuk keresztény kultúránkat, megerősítjük nemzeti összetartozásunkat és megtartjuk hazánk és szülőföldünk otthonosságát”.

Kövér elvtársnak nyilván beakadt a Nagy Honvédő Izé (Különleges Katonai Művelet), bár hogy a faszba' ő keresztény? Kivel tartozik ő össze e nemzetietlen összetartozásban? Nemzetileg meg tartozzon veled össze, Laci, a nékikéd  a pokol tornácáról.

Uborkaszezon-torlódás

Egyre értelmesebbnek tűnik az "uborkaszezon" fogelma, bár uborka az pont nincs itthon (csak savanyú káposzta, de annak meg télen van szezonja, asszem), mert fogyasztanék én híreket, de azok nincsenek. Npok óta annyi jön szembe tetszőleges médiában, az origó szintű aljadékok mag a szeriőz orgánumok nitólapján egyaránt, hogy Tóth Gabriella válik. (Nekem nem Gabi, a feje az ismerős, de egyetlen kósza dallamot se vagyok képes felidézni tőle, persze így jár az, aki húsz év alatt összedob két lemezt, és főállásban inkább csak haknizik.) Na most, a napi Tóthék-kontent az túl sok, túl hányingerkeltő, de legalább érdektelen (igen, van ebben némi ellentmondás, de hát ez itt az Abszurdisztán-Hátasztán meccs szünete, a halftime show), ami meg nem a celebkedő nőszemélyről szól, az Sziget.

Hogy kik lépnek fel a Szigeten, hogyan léptek fel egy fantasztikus ööö... fellépés keretében koncertezve, akik már, miért olyan drága a szar kaja a Szigeten, van-e nem olyan szar kaja a Szigeten, hová küldjük a részeg külföldieket, akik kimozdulnának a városba is, életérzés-e a Sziget, országimázs vagy kereskedelmileg nagyipari lehúzás, és hasonló, számomra kurvára érdektelen kérdések. Minidig, mindenhol, de annyira, hogy még az én csigaházamba is beszivárognak.

Pedig nem foglalkoztat egyáltalán a Sziget-jelenség, magam kábé húsz éve voltam ott utoljára (és azóta sem hiányzik), a mostani sztárfellépőkből meg egyet ismerek, az Imagine Dragons-t, de ők sem a kedvenceim, csak bírom pár dalukat. Ja, meg van ez a csaj, a Billie Eilish, tőle láttam pár klipet, csak nem emlékszem rájuk, úgyhogy ő is csak egy név, egy arc, bár feltételezem nem e tóthgabi mélységekben.

De mindjárt jön az atlétikai vébé meg a török szultán (majdnem egyszerre) mondjuk atlétikát se nézek, török szultánt pláne nem, de az legalább abszurd, hogy pont Gusztus Huszadikára sikerült ideszervezni a' Erdogan nevű diktátort. Aki már nem csak az szeretne lenni, mint nálunk a pártvezér és kancellár, de sokkal előrébb is jár ezen az úton. Most épp felénk, de hát ez a mi hazánk,  a kies Hátasztán, valahol Európa-hátsón.

Diktátorov

Már megint eldől a háború. A kormányhitű propaganda szerint. Mer' ha Valgyimir Pszihopatovics eldönt valamit, az el van döntve, bassza meg! Hogy már hónapok óta megnyeri a háborút (aka. az ukránok összeomlanak) az persze nem számít, a pillanatot kell uralni, a háborút mindig ma nyeri meg putyin továris.

Szánalmas ez, kommnetárra sem érdemes, úgyhogy: