Pár napja még nagy, népben-nemzetben gondolkodó összetartást hirdetett mára a talán Dobbanjon névre hallgató „mozgalom“, ami nagyjából egy darab tetkós, tik-tokos anyuka (meg pár kis segédje), aki annyira nagyon magyar, hogy a nevét is Elizabeth-nek írja, persze tudja fene mi van a személyijében, szerencsére nem is érdekel.
Szóval a posztfideszes, preakármista mozgalmárok nem sokkal a választások előtt szálltak fel a süllyedő hajóra, és ők az a zenekar a Titanicon, akik még mindig játszanak. A víz alatt is, csak ott rohadt nehéz. Ennek megfelelően Dobbanó Elizabeth (hívjuk így, míg el nem felejtjük, érdemei elismerései nélkül) lemondotta vala a Gusztus Huszadikai nagy felcsútista törzsi gyűlést, merthogy nem jött össze elég pénz az adományokból. A Párt meg nem ad, amit összehörcsögöltek, azt maguknak hörcsögölték össze, az nekik kell, még az addig kézből etetett házi propagandistáik nagy részét is rezzenéstelen arccal baszták ki a hóra, pontosabban az árnyékban negyven fokban a napra.
A dobbanóknak meg eleve nem volt PIN-kódjuk a mézesbödönhöz, innentől nyilván már nem is lehet, szóval még azt is elhiszem nekik, hogy kőkemény, őszinte rajongók, orbánista szektatagok. Nem értem ugyan, de elhiszem, elvégre régebben ismeretem olyanokat, akik szerint Zámbó Dzsimi zenéje jó, vagy kecsappal ették a lángost, nekik is elhittem hogy tényleg ilyen az ízlésük, avagy ez egy rémesen taszító, ám létező dolog.
Ilyenkor kell bedobni az a mondatot Immanuel Kant tollából (megvan a napi képzavarom), hogy szép az, ami érdek nélkül tetszik. Mert ezzel analóg, hogy az igazi orbánista e nehéz időkben is minden tekintetben a Dagadtat támogatja, akkori is ha a főnök épp nincs bepálinkázva. Érdek ilyenkor nem nagyon fűződik a civil mozgalmárkodáshoz, kivéve ha már előre tudnak valamit, de akkor nem civil mozgalmárok, csak a Párt ügynökei.
Az érdek nélküli orbánista persze egyáltalán nem szép, de abszolút tolerálható, én kicsit sajnálom is a valódi híveket, hogy eggyel kevesebb helyen dobbanhatnak együtt az Állam a Lapítás Napon, elvégre ennyi mindenkinek jár.
p.s. És mindeközben a miniszterelnök a tiszás polgári köröket... izé, szigeteket hívja a Szigetre, mármint nem a fesztiválra (annak vége), hanem a Margitra, egy zártkörű, előzetes regisztrációhoz kötött nagy közös valamire... Ahová még a sajtót sem engedik be. Na, ennek fényében egyelőre ne tessenek olyan nagyon rendszerváltásról boldogan kiabálni, mert ez pontosan a Dagadt tempója, és nem elég demokratának gondolniuk magukat, annak is kell látszani. Jobb esetben lenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése