Az Alkotmánybíróság (ami érthetetlen módon nem Alaptörvénybíróság, ha már alkotmány mint olyan, épp nem van lenni) félrerúgta a felcsútisták összes beadványát a legutóbbi alapmódosítással kapcsolatban. Ami nem csoda, a felcsútista kormány volt az, ami a parlamenti kétharmadával elvette a jogot, hogy az efféle módosításokat tartalmi szempontból vizsgálhassák. Most meg visszanyalt a fagyi. Pont mint a választási törvény esetén, hisz azt is addig reszelték, míg egy szolid szavazattöbbség is kétharmadot ért az országos gyűlésben, így aztán annyit ért idén áprilisban is. Az a fránya fagyi lassan elnyalja a Pártot, de ők azért ellenállást hirdetnek, még az általuk felpimpelt AB döntésével szemben is.
A vicces az, hogy a frakciójuk vezető bohóca szerint folytatják „az önkénnyel szembeni békés és törvényes ellenállást“. Fasza. Csak nem értem pontosan, hogy egy ilyen jogi határozattal szemben mi lenne a törvényes ellenállás? Gondolom dühösen toppantanak majd, aztán Békemenetet szerveznek a Búfelejtő Borozóban, azt például simán meg tudnák tölteni, akár többször is egymás után, pláne ha frakció nagykeráron veszi nekik a fröccsöt. Meg lehet majd mutogatni, hogy mekkora volt a tömeg, még az asztalok alatt is felvonulók feküdtek!
Ez az egész védvonalas ellenállásos cucc nettó szájkarate, azaz minden kormányzati döntésről elmondják, hogy azt személyesen a Sátán diktálta a miniszterelnöknek, de javaslataik nincsenek. Van ez a régi mese a konstruktív ellenzékiségről, és tényleg, minden aktuális ellenzék elmondja, hogy ők aztán kurva konstruktívak lesznek, aztán kétévente benyújtanak másfél törvénymódosítást, és szerveznek néhány párezres tüntetést, de ellenzékiségüket alapvetőan tévéstúdiókban és jutyúb-csatornákon gyakorolják, felháborodásuknak hangot adva. Csak ebben nem sok konstruktivitás akad.
Ha viszont valaki megkérdezi valamelyik felcsútista kavarógéptől, hogy miért is nem csinálnak semmit, arra rögtön az a válasz, hogy itt kérem diktatúra van, abban meg nem lehet csinálni semmit, a sátáni hatalom nem hagyja. Pedig szerintem inkább arról van szó, hogy már kormányon sem csináltak semmi értelmeset, a kormányzást is alapvetően szövegelésnek gondolták, akkor meg az ellenzékiséget pláne. Értem én, hogy ebben a rémesen mediatizált világban a politika egy jelentős szelete maga a kommunikáció, de ha csak az van (és annak minősített eseteként valami primitív propaganda), az nem a cselekvésről szóló üzeneteket jelenti, csak a cselekvés hiányának elfedését. (Jó, tudom, kommunikáció is cselekvés, beszédaktus-elmélet meg hasonlók, de nekem ehhez még nagyon nyár van, amikor engem még a fagyi se nyal vissza. Pedig az azt feltételezné, hogy először én nyaltam a fagyit, de idén olyat csak egyszer vettem...)
Ez a mostan kormány meg (egyelőre úgy tűnik, de majd meglátjuk) csinál valamit, és arról kommunikál. Rohadt sokat persze, szerintem túl sokat is, de azt legfeljebb csak unom, az ellenzéki dumáktól viszont agyfaszt kapok, ami igen veszélyes az aktuális dunai vízállás tekintetében. Is.
p.s. A „Duma bojkottja” egy híres idézet Bacsó Péter A tanú című kultikus filmjéből. Ott Virág elvtárs kérdezi ezt Pelikán Józseftől, aki így felel rá: „Szerintem az, hogy mindenki fogja be a pofáját”. Miközben az Állami Duma már a cári Oroszországban is egy afféle törvényhozó-tanácskozó testület volt, ma meg az orosz alsóház neve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése