Starman

Ma lenne 72 éves David Bowie, késő tinédzserkorom és a húszas  éveim meghatározó zenésze. Kedvenc lemezem tőle egy kazetta, amit még '95-ben vettem valahol Angliában, és hazafelé az egész napos buszozás alatt végig az szólt a walkman-ben. Egy 1972-es Santa Monica-i koncertfelvétel volt., főleg a Ziggy Stardust dalaival, de nem csak.

És tényleg micsoda őskövületnek érzi magát az ember! Egy mai húszévesnek nemigen mond semmit az hogy walkman (szivacsos fülhallgatóval), 1972 meg valamikor a kora középkorban lehetett, legalább is számukra. Mondjuk tényleg annyira régen volt hogy még én sem éltem akkor, illetve ha van lélekvándorlás akkor igen, csak épp egy isiászos mosónő voltam Radzsasztánban, akit nem sokkal később halálra taposott egy zebu.

De legalább nyugaton, pontosabban a nyugati világ keleti felén újjászületve, halhattam Bowie-t, húsz évvel később. Hősünk megjelenése az alábbi, pont 1972-es felvételen nehezen megbocsátható, de a korszakkal azért magyarázható.

Mensa Hungary

Tegnap óta akadnak ki sokan azon, hogy a Pocakos Tábornok (a Felcsúti Ramszesz) új, alig pár milliárdért felújított hivatalába mennyiért lehet Gundel kaját enni. Olcsón, kurva olcsón, és nem csak lángoló palacsintát, pedig nyilván sokan megnéznék, ahogy például rogán antalnak kigyullad tőle a nyakkendője.

A botrány lényege ugye az, hogy a nagyon puritán, milliókat kereső miniszterek und államtitkárok olyan áron esznek az ottani "menzán", amennyiért egy közepesen lepukkant kínai büfében sem lehet jóllakni. Hisz mondjuk az a somló galuska ami a Gundel városligeti éttermében 2700 HUF, az a puritán menzán 260. Ennél több persze nem is lehet, mert akkor már nem lenne eléggé puritán, márpedig a református (magát reformátusnak mondó) miniszterelnök irodáját egy karmelita szerzetes meg is szentelte(!), és egy szent helyen hogy nézne már ki a rongyrázás?

A főnök természetéből adódóan is igazán puritán alak, ő a focit szereti szotyolédával, a disznótorost pálinkával, meg nyilván kanállal eszi a pörköltet nokedlival, mer' a villa pazarol.

Vagyis érthető a visszafogottság, de az embernek mégis kinyílik a zsebében a bicska a 300 forintos csülkös bablevestől, akkor is ha maga meg nem enné, legfeljebb ha fizetnének érte. Nem véletlen, hogy a nem kormánypárti médiumokban nagyot megy a történet, hisz a  magas labdákat le kell ütni. De ebben az is benne van, hogy a párvezér és kancellár abbahagyta a pávatáncot, a legutóbbi választások óta már a látszatra sem ügyel, pontosabban szólva egy másik látszatra tért át. Most már a teljhatalmú őfőméltóságát próbálja játszani, aki persze a nép közül jön, és vannak plebejus vonásai, de már az új arisztokrácia csúcsán ül. Mikor például kiderült, hogy a garancsi nevű, közpénzen hízott döbrögi magángépén repked focimeccsekre, csak megvonta a vállát, hogy hát ő már harminc éve így utazik, ezentúl is így fog, akinek meg nem tetszik az bekaphatja. Ez a mentalitás persze szinte a végtelenségig fokozható, már várom, hogy a méltóságos urak mikor szavaztatnak meg maguknak  (a parlamentjükkel) némi kárpótlást azért, hogy ennyire ragon és áron alul kénytelenek étkezni, miközben egy ország sorsának súlya nyomja az ország többi részének vállát.

És már rég nem érdekli őket, meddig mennek el a gátlástalanságban, hisz tudják, hogy egy normális országban annak a tizedébe belebuknak politikusok, amit ők eddig tettek, azaz nincs vesztenivalójuk.

Úgyhogy a gazdagoknak, azon belül is maguknak biztosított olcsó étkezéstől sem fogják sem szégyellni, sem rosszabbul érezni magukat. 

Az előbbit nem is ismerik, az utóbbit meg nagyvonalúan ránk hagyják..

World's End

Már megint a tévékettő, de hát ha valakik debil műsorokat csinálnak hülyén, akkor én kiröhögöm őket. Vagy szörnyülködve világvégét vizionálok, hangulattól függően. Most amúgy épp az utóbbi játszik, mert mikor egy reggeli műsorban nostradamusozni kezdenek (de szép ige lett!), valami kókler, magát "mestermágusnak" tituláló agyhalottal, akkor tényleg érdemes bespájzolni babkonzervből, biztos ami biztos.

A magát Frabatonak nevező unszimpatikus pasas (gondolom Béla vagy Lajos, nem hinném hogy bárkit is hívhatnak anyakönyvileg mondjuk Kovács Frabatonak) szerint eljön idén a harmadik ntikrisztus, szóval lehet hogy ebben a világvégében mégis van valami. Bár hogy az előző két Antikrisztus ki lehetett azt nem tudom, de ez nyilván a súlyos műveletlenségem számlájára írható. Fontos azonban, hogy a harmadik kék turbánban lesz majd, innen lehet megismerni a nyavalyás migránst.

depositphotos.com

Vagyis amint a fenti képből jól kivehető, Antikriszti nem muszlim lesz, hanem szikh, de ez az átlag magyarnak ez  mindegy, elég ha turbánt és szakállt hord a fején. Pedig a szikhizmus egy Guru Nanak által kábé ötszáz éve alapított észak-indiai vallás, sokkal közelebb a hinduizmushoz, mint az iszlámhoz. Ja, és igen békés vallás, de ha Antikriszti mégis közülük kerül ki, akkor lehet hogy mégsem.

Ez persze a Frabato nevű szélhámost (jut eszembe, lehet hogy ez a vezetékneve és igazából Frabato Géza? - oké, meggugliztam, Fischl András) nemigen izgatja, láthatóan nagyjából annyira művelt mint egy középfokú végzettségű mosogatószivacs. Viszont rutinosan nyomja az "ezoterikus" halandzsát. De alapból nem szabad hinni senkinek, aki mágusnak vagy táltosnak nevezi magát, és olyanokat mond hogy szívcsakra, rontás, bevonzás, energiavámpír,  és mindezt hót komolyan, mint valamiféle alternatív világmagyarázatot tálalja.

Az illető nemúriember honlapja amúgy szórakoztató olvasmány. Is lehetne. De inkább csak szánalmas, és dühítő, ahogy a sok sötét ostobaságot nyomatja. Oké, erről szól a fél internet, de ritkábban olvasok ilyesmit, pedig alapvetően érdekelnek a futóbolondok és a mániáik. (Lásd a lapos Földet.)

Ennél a faszinál a szórakoztató faktort az olyan mondatok biztosítják, mint: "Az áttörést a 2004-es év hozta, amikor Guiness jóslás rekordot állítottam fel." Na ja, nekem meg 2005-ös eszetendő volt az áttörés, amikor a Guiness "legtöbbet gondoltam mások anyjára, negatív értelemben" rekordot állítottam fel.

A dühítő viszont az, hogy ez a sarlatán egyfajta pszichológusként vagy pszichiáterként működteti vállalkozását (hisz ez az egész mágusoskodás csak a pénzről szól) ahol a hozzá fordulók legbelsőbb érzéseit és legféltettebb titkait akarja tudni, hogy megmutassa az utat. Mondjuk utat én is tudnék mutatni neki: menjen a fenébe!

De a világvége mindettől függetlenül lehet, hogy közeleg. Remélem legalább olyan vicces lesz, mint ahogy azt Simon Pegg és Nick Frost előadja:

Elszakadni

Azt bírta mondani a tévékettő nemrég, hogy Vona Gábor Isztambulba utazott a feleségével, és ez is azt jelzi, hogy nem tud elszakadni a muszlim világtól. Én aztán szívből nem kedvelem a Rosszabbik nevű pártot, de ez tényleg ízléstelen. Amúgy Vona esetében az volt az alaphír még régebben, hogy "állítólag" áttért az iszlámra. (Mint A tanúban: egy nagyon megbízható névtelen feljelentést kaptak.)

Meg ugye  felcsúti hellóröfi is előszeretettel utazgat Törökországba, az ottani rokonlelkű diktátorhoz, meg Türkmenisztánba, meg Kirgizisztánba, csupa muszlim országba, róla mégsem mondanak ilyet. Nyilván azért mert ő el tud szakadni a muszlim világtól, csak nem akar, Vona viszont el sem tud. Világos, nem?

444.hu

És akkor az isztambuli bevásárlóturisták sem tudnak elszakadni a muszlim világtól? Merthogy a nyolcvanas években fél Magyarország oda járt bőrdzsekit, aranyláncot, meg hamisított Nike szabadidőruhát vásárolni, nyilván az iszlám hihetetlen vonzereje miatt. És ha én szeretem az almateát, a lokumot, a török kávét, meg egyáltalán az ottani gasztronómiát (amit persze a pesti kebabos meg a londoni török étterem képvisel főleg), akkor én sem tudok elszakadni a muszlim világtól. És tényleg, kezdek gyanús lenni magamnak, eddig azt hittem, hogy a hindu világtól nem tudok elszakadni (és ott nem csak a konyhát bírom, de persze azt is nagyon), de lehet hogy a muszlimtól sem?

Amúgy gyanús, hogy a kettő igazából ugyanaz, és mind a kettőt a vatikáni zsidó jezsuiták találták ki, mint ezt egy nagyon megbízható laposföld-hívő oldalon olvastam nemrég.

Párom meg bírja a Szulejmán című török sorozatot (Szulejmánról még vaskos szakirodalmat is beszerzett), meg a török konyhát, úgyhogy együtt nem tudunk elszakadni a muszlim világtól.

Én meg ezen röhögöm hülyére magam, egy remek török műalkotás, de az ép elme védelmében, inkább csak ezt a vicces összefoglalót teszem ide:

És ezek után akarjon az ember elszakadni a muszlim világtól? Ahol ilyen csodálatos filmek készülnek? És szerintem Vona Gábor ezt még nem is látta, képzelem mi lenne ha egyszer mégis.

Formagyakorlat a majdnem jégen

Az elmúlt napokban nem voltam valami nagy formában, a vércukrom sem volt nagyon rendben, meg volt némi megfázás is. De mára mindez végre elmúlt, ma reggel már úgy keltem, hogy fizikailag teljesen jól érzem magam.

Aztán reggeli (igazából tízórai, mert későn keltem) után levittem egy szatyornyi szemetet. Ami hiba volt, mert a kukák előtt sikerült egy rendes seggre esést bemutatnom, de sajnos senki nem járt arra épp, hogy pontozza a gyakorlatom. (Fünf komma null, gondolom)

Az ugyanis a helyzet, hogy a járdákat letakarították, de az utat, itt a házak között nem, és hiába olvad, az úton még nem víz van, hanem valami nyálkás jégkása, egyfajta wannabe víz, ami még nem az, de már nem jég. És a fene gondolta volna hogy ez ennyire csúszik.

Úgyhogy prezentáltam egy ilyen féloldalas, kézzel tompítós esést, a jobb bokám korrektül alám fordult, úgyhogy most borogatom, kenegetem, és sántikálva megyek vécére is.

Nyilván el vagyok átkozva, hogy ha végre elmúlik a nátha, és nem szédülök egész délelőtt, akkor sikerül összehozni egy kisebb balesetet. Még jó hogy egyéb bajom nem esett (én esetem ugye, nem az egyéb baj), de túrázni most rövid távra sem indulok, legalább is ma. Holnapra talán jobb lesz a húzódás, pláne ha pihentetem, úgyhogy postára, boltba el tudok majd menni, ha már ilyen közel vannak.

De azt változatlanul fenntartom, hogy városban be kellene tiltani a havat. Ha már eltakarítani nem bírják.

...és hózik

Itt minálunk felénk már tegnap este óta már megint esik a havazás, csak nem értem hogy minek neki. Merugye a falusi vidék mezőgazdaságában még lehet jelentősége, hogy ugye a vetés meg rajta a hótakaró, de városban a hózás teljesen értelmetlenül felesleges, hisz csak a gond van vele.

Egyfelől el kell takarítani az utakról meg a járdákról, miközben azokat felsózzák valamivel, ami nem só, de még tavasszal is idegesítően hordja a szél, vagy másvalamivel ami viszont apró kavics. Ez utóbbi beleragad a cipő talpába jól, a kutyákra meg cipőt kell húzni, hogy ne vérezzen séta után a mancsuk. És ha már kutyák, a hóban látszik a kutyapisi is, ami egy fűben nyilván nem.

Ráadásul a városban síelni is elég bonyolult, szánkózni egyszerűbb de ha elmúlt az ember tizenéves (és nincs gyereke) akkor nagyon kínos. A gyerek persze remek ürügy lehet, de akkor még mindig kérdés, hogy egy lakótelepen mégis hol.

Szóval a városi hó csak arra jó hogy legyen, de ez kevésnek tűnik, valahogy nincs értelme az egésznek.

Valami időjárásügyi főhivatali kormánymegbízott igazán betilthatná már a városi havazást, sokat lehetne spórolni vele. Eshetne helyette eső, az mégis kellemesebb, nem kell például sózni a nemsóval. Vagy hullhatna az égből manna is, ugyan nem tudom mi az, de gyerekkoromban valami különösen finom krumplisziromnak képzeltem, natúr ízesítésben. És akkor még a kaján is spórolhatnának a városi népek, ha már vannak annyira bénák, hogy nem képesek megtermelni maguknak a gabonát, a zöldséget meg a disznósajtot. Meg egy rendes kertvégi budi sincs a lakásukban, hanem mindenféle csatornázási művekre szorulnak, komolyan mint a gyerekek.

Szóval a városokban be kellene tiltani a havazást, valami nagy-nagy bírságot kiszabni a hóra, ha le mer esni. Esetleg még a Százholdas Pagonyban is be lehetne tiltani, hisz erdei körökben szilárd vélemény, hogy ilyenkor Micimackó fázik. Mondjuk nem csoda, ha nem hord nadrágot.

A föld meg lapos

Olvasom, hogy egyre több híve van a lapos föld elméletnek, miután évszázadokig egyre kevesebb volt. Az inga visszaleng, avagy a laposföld-hit is valami színuszgörbe mentén működne? Nem hiszem, inkább az lehet mögötte, hogy a Földön az intelligencia mennyisége állandó, csak az emberiség lélekszáma növekszik. Az internetes világháló meg korlátlan lehetőségeket kínál a hülyeség terjesztéséhez, ami ugyanakkor folyamatos szórakozási lehetőség nekem.

Ezért hozom elő időnként a témát, hisz végre valakikhez képest okosnak érezni magam, legalább is a felvilágosodás óta, ahányszor csak reinkarnálódtam.

Úgyhogy megint ilyen oldalakat nézegettem, és találtam is remek olvasnivalókat, például ezt itt. Az idézett írás azt állítja, hogy a laposföld-hívők a Bibliára és mérésekre hivatkozva érvelnek elméletük mellett. Hát nem tudom, van itthon Biblia, meg is mértem, mégsem tértem meg az eszmének, persze lehet hogy nem a Bibliát kellett volna megmérni, de csak vonalzóm van, azzal meg mást nem nagyon lehet.

Ugyanakkor a laposföld elkötelezettjei (legfőképp ők, meg nemzetközi leágazásaik) azért nem sokat bíbelődnek a szorosan vett tudománnyal, inkább bibliáznak, ami szerintük úgyis lenyomja a tudományt. Hogy a komplett űrkutatás, holdraszállásokkal, nemzetközi űrállomással, Hubble teleszkóppal együtt akkor mégis mi, arra nagyjából az a válasz, hogy az a Sátán műve.

Nade. Nem igazán érthető, hogy a Sátán azzal szórakozik, hogy elhiteti az emberekkel, hogy a Föld nagyjából gömbölyű? Minek? Jó persze biztos gonosz, sőt maga az esszenciális gonosz, de akkor miért nem szervez egy jó kis atomháborút, miért foglalkozik kamu űrkutatással?

Mellékszál, de azokat sem értem, akik szerint sosem jártak emberek a Holdon, az is szimpla hazugság, egy stúdióban vették fel az egészet. Mert ugye az még lehet, hogy űrverseny, meg le kellett győzni a szovjeteket, de hány embernek kellett volna tudnia az állítólagos csalásról, akik mind kussoltak évtizedekig. De tegyük fel összehozták, nagyjából a szervezett bűnözésre hajazó módszerekkel (ők ezt persze nemzetbiztonságnak hívják), és a helyett hogy örültek volna, hogy megúszták, eljátszották még hatszor, inkluzíve Apollo-13.

De olvastam már olyat is, hogy Challenger űrsikló nem simán felrobban annak idején a fellövéskor, csak nekiment a lapos föld feletti burának. Na ja, amikor viszont a Columbia robbant fel, az visszafelé történt, ők nyilván lepattantak arról a buráról, úgy másfél hét késéssel.

Egyszóval ez a laposföldezés igazán szórakoztató, engem már csak az érdekelne, ami Elon Muskot is, hogy miért nincs még Lapos Mars társaság, vagy esetleg azt tetszenek gondolni a hívek, hogy a csak a Föld lapos, a többi bolygó meg gömbölyű. A Marsra vagy a Vénuszra már szarik a Sátán?

mno.hu

A magyarság kutat ás

Végre fellélegezhetünk, elindult a Magyarságkutató Intézet, nemsokára tudni fogjuk, mi is a magyar? Rút szibarita váz, ha ez még mond valakinek valamit, én mondjuk még a Berzsenyi Dánielről elnevezett főiskolára (is) jártam, úgyhogy nekem még csak-csak.

De tényleg, a magyarságot kutatni nem kell félnetek, hisz a magyarság el van nyomva e lángoktól ölelt geopolitikai realitásban, így aztán nem sokat tudunk róla. Milyen nyelven beszél, mitől a paprikás  krumpli, mikor csak piros, hogy nem szégyelli magát Tokaj, hogy a vesszein nektárt csepegtet, pedig ez Onán bűne? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre várok választ az Intézettől, és remélem Schmidt Mária is beszáll, elvégre tényleg szeretném már tudni, Magyarország hogy a fenébe is nyerte meg az első világháborút. Nekem csak valami versaillesi palota rémlik, a Kis-Trianon, de ott nem sok dicsőség termett a magyaroknak.

De jut eszembe, Scmidt szerint ugye a tengelyhatalmak lenyomták volna Európát, csak Amerika beavatkozott, ami tényleg felháborító egy világháborúnak hívott mészárlás esetében, elvégre a jenkik mióta gondolják, hogy ők is a világ? És milyen jogon? Hisz ők csak egykori gyarmatok, rossz ízléssel és zsírdús konyhával...

De a magyarság húszezer éve érkezett a Szíriuszról DNS-csavarodás útján, és eredetileg mindenki magyarul beszélt, csak a többiek elfelejtették. És a finnugor elmélet egy marhaság, hisz a hülye nyelvészek honnan tudnák már, hogy két nyel mitől rokon, egyáltalán hogy épül fel egy nyelvcsalád, az meg ugye belátható, hogy mondjuk a Mika Hakkinen, az nem egy tipikus ősmagyar név. Na ugye.

Ahogy a 444 egyik kommentelője írta, lassan eljutunk oda, mint a szomszédaink anno: 

 "Ceausescu elvtárs megtekintette az őskori dák temető leendő helyszínét."

Az viszont megnyugtató, hogy az új intézet vezetője eddig egy társasházkezelő cég tulajdonosaként kutatta a magyarságot, de hát ha már a házmesterek országa vagyunk, ennek csak örülni lehet. Legalább is ahhoz képest, hogy lehetett volna Dózsa László (1942- ) is, a házfalról.

Hanuár

Basszus, már megint január van? Hogy képzeli az ilyen, hogy egyszer csak január? Ócska egy hónap ez, nekem például születésnapom is van, Petrának pláne (csak neki indokolatlanul kevesebb a nemlétező tortán a nem gyertyák), és van akinek meg névnapja...

Állítólag január 21. az Ágnes névnap, tudom huszonéve már, de meggugliztam, biztos ami.

Elvégre sose hívtam Áginak. Boldog névnapot Jessica! (Tudom hogy korán van még, de nem akarok 45 lenni, ha nem muszáj.)

Karácsonyfuck

Na jó, most már mindjárt szilveszter, meg amúgy is bevallottam hogy idén még karácsonyfát is díszítettem itthon, sőt rögtön hármat, ha már ennyi műfenyőm akad, egy élethűbb (ennek még a tolla, izé tűlevele is hullik), meg két egyforma retró, amik tényleg olyanok, mintha a nyolcvanas évekből, a közeli ábécé pénztárja mellől származnának. Azaz zöld szőrös drótokkal dekorált partvisnyél mindkettő, de bennem nosztalgikus nosztalgiát keltenek gyerekkori emlékeim emlékeiből, vagy alapján, és tényleg van az a mennyiségű teszkó gazdaságos dísz, amitől ki is néznek valahogy.

Plusz a kínaiboltos, szőrös partvisnyeleknek nem hullik a szőrük, ebben jobbak a tizenkétszer annyiba került barákácsáruházas darabnál, sőt egykori kutyámnál is, akinek meg de.

Nade, év végi giccs, egyenesem a nappaliból. Mert hát giccs az ami nem szép, de tetszik, és mindenki lehet néha léha, pláne ha benyomott egy fél gesztenyés bejglit.

Különösen figyelemre méltó a harmadik harácsonyfa, arról nincs is teljes kép,mert akkor látszana a háttérben az ágyon összehányt ágynemű (ez az a darab, ami nem a nappaliban van), és bónuszként hátat fordít a kamerának a télapó, meg az angyal, utóbbi mondjuk nem tudom mire föl, a papírszárnyával úgyse menne semmire, ha én nem lógatnám fel a fára. Na jó, nem abban az értelemben...

A szobrot elvitetni nem kell félnetek...

Az éj leple alatt vitték el Nagy Imre szobrát a parlament mellől. Persze régen lebegtették már, hogy valami hortysta emlékművet akarnak visszaépíteni a helyére, a nemzeti vértanúkét, ami önmagában is egy esztétikai bűncselekmény. Az ugyanis így nézett ki:

444.hu

És most merje valaki azt mondani, hogy ez szép, kifejező, vagy van bármi emlékező/érzelmi gesztus benne, pláne ahhoz képest aminek a helyére állítanák:

balmagyar.hu

És nem is egyszerűen csak ízlésítéletről van szó, de egyfelől érthetetlen, miért nem lehetett Nagy Imrét békén hagyni, másfelől meg teljesen indokolatlan ártunk és ormányunk féktelen nosztalgiája a Horthy-rendszer iránt. Az egykor liberális demokraták ma már valami király nélküli királyságot szeretnének (a pártvezér és kancellár sem véletlenül költözteti magát a budai várba, ha már ő az őfőméltóságú kormányzó), és legszívesebben kitörölnék a történelemből az 1944 utáni időszakot. Naná hogy kétezer tízig, hisz akkor kezdődött újra a történelem, ennek a szemléletnek persze hátránya, hogy így nehéz szemkilövetőgyurcsányozni, de valamit valamiért.

Meg nehéz nem észrevenni azt a pitiáner sunyiságot, amivel ezt a szoborügyet intézik, hogy eleve az ünnepi időszakban, és akkor is éjszaka. Mintha azért mégis csak be lennének szarva egy kicsit, hogy megint jönnek a tüntetők, hisz a fideszkádéenpé jellemzően szavakban bátor, főleg ha újságírónak álcázott mikorfonállványoknak kell nyilatkozni. Meg gyújtó hangú beszédeket mondani játszóterek átadásán. De ha tesznek valamit, akkor azt inkább sunnyogva, lőrinc barát is stikában vette meg a fél országot, a legtöbben csak akkor vették észre, mikor már tényleg az övé volt minden mozdítható. Most már ő az ország leggazdagabb embere, nincs az a gyáriparos vagy bankvezér aki beelőzné, hiába no, aki ilyen tehetségesen tud gázt szerelni, az többre hivatott mint hogy falusi polgármester legyen. Még akkor is ha a falunak stadionja is van, kisvasúttal.

És hát stikában vitték el a volt miniszterelnök szobrát is (rosszmájúak szerint azért, hogy a jelenlegiét állítsák a helyére, de nem kell minden kommunista propagandának bedőlni), nehogy valami élőlánc legyen ott, hisz a Kossuth téren tüntetni csak a gyurcsányi meg a soros ellen ér, kordont bontani is csak népben-nemzetben gondolkodó, kereszténydemokrata elkötelezettségű hazafiaknak szabad.

De így, az éj leple alatt már nagyon oké a dolog, az a néhány kósza újságíró is csak reggel szúrta ki, hogy volt-nincs emlékmű, ezért jó a felcsútiéknak, hogy nem kötnek minden apróságot a sajtó orrára, például hogy mikor is állnak neki bontani, így mindenki már csak a kész helyzettel szembesülhet.

És nem, nem szégyellik magukat, az ilyen gyengeséget sugalló érzelmeken már rég túl vannak, inkább csak be vannak kicsit tojva, ezért kell amit lehet titokban intézni. Elvégre az istenadta népnek nem az a dolga, hogy tiltakozzon meg egyáltalán véleménye legyen, hanem hogy négyévente szavazzon a Pártra, aztán maradjon kussban. Hisz véleményt onnantól a Párt, de főleg annak vezére fogalmazhat meg, hisz erre kaptak felhatalmazást szerintük. És amit a Nagy Imre szoborral műveltek az apróság egyéb ügyleteikhez képest, de jól szimbolizálja a rendszert.

Amit ők  még mindig demokráciának hívnak, látszik, hogy nem sok gőzük van róla, mi is az.

Garázsvásár

A karácsonyi harácsolásban nyomult minden kereskedelmi lánc, volt blekfrájdéj, karácsonyi akciók, most meg a mégis nyakukon maradt cuccokat poszt-karácsonyi akciókkal próbálják meg elsózni. Mindenhol óriási leárazásokat hirdetnek, szinte bármire, ezek tényleg leáraznák a macskát is a tetőről. Mert ha  valaki nem is akart okostévét venni a karácsonyi akcióban, az nyilván megbánta már, és vesz egyet az év végi leárazásban.

A sarki boltban is leárazták a szaloncukrot, hát hiába, a csokimikulással ellentétben ezt nem lehet átcsomagolni húsvéti nyúlnak, de a kuszkuszt is. Pedig a kuszkusz nem tipikus karácsonyi étel, legalább is Európában, úgyhogy valószínűleg arról van szó, hogy a törzsközönség nemigen tudja mi a fene lehet, de azért el kellene adni, ha már. A törzsközönség amúgy leginkább féldecis piákat vesz dobozos sörrel, nem elvitelre, hanem a bolt előtt fogyasztva, a fához kikötött csivavák társaságában. (Gondolom kutyasétáltatás ürügyén lépnek le otthonról, felest inni meg fociról dumálni a garázsbolt előtt.)

Ennek megfelelően a boltban kétféle sajt van csak, trappista meg valami noname kockasajt, egy rokfortot úgyse venne meg senki mert drága, és ahhoz képest még penészes is. Nincs francia konyak csak Bandy márkájú szeszesital, nincs brokkoli csak hagyma meg krumpli, maximum karfiol, de azért van minden, csak választék nincs. Azaz mindenből van egy-kétféle cucc, én egyszer még olívabogyót is tudtam ott venni, fokhagymával töltve, de a kuszkusz az úgy tűnik túl van minden határon. (Meg a gránátalma, amikor kérdeztem, hogy van-e esetleg talán nemdebár, az eladó csaj visszakérdezett, hogy az mi, mondtam hogy olyan mint a tojásgránát, csak nem tízes dobozban árulják - máshol - viszont a gránátos kockához nem ajánlott.)

Ezzel együtt bírom a garázsboltot, ez van legközelebb, nem kell sorban állni mint az aldiban benne, és félreteszik nekem a rozskenyeret, el ne fogyjon, mire másnap beesem érte.

Az meg a sajátos lakótelepi hangulathoz tartozik, hogy hétköznap festékes ruhás, hétvégén meg melegítős, borostás férfiemberek állnak a garázsbolt előtt, és fogyasztanak.

De a témák alapvetően ugyanazok: a foci, a Géza (Lajos, Ede etc.) meg a nők. Ezekről posztolnak egymásnak az élő fészbukon.

Kézmű

A harácsonyi vásárok kapcsán került elő a mindenfelé médiában, hogy ma már minden terméket (kaját, szappant, sört etc.)úgy próbálnak eladni, hogy az adott termék "kézműves". Ami persze eleve hülyeség, mert egy kisvállalkozás jellemzően eleve nem ipari tömeggyártásban utazik, az éttermek mégsem írják ki, hogy kézműves pörkölt, pedig a szakács nyilván nem egy automatizált gépsoron gyártotta le. Ha meg igen, akkor a végeredmény nem egy éttermi fogás, hanem egy konzerv a sólet lecsókolbásszal meg a székelykáposzta feliratú dobozok között, a bolt polcán.

Szóval amit nem iparilag gyártanak le az összeszerelő soron, az lehet kézműves, mint a kézműves lecsó, amit nem rég csináltam, a kézműves karácsonyfa, amit nem ipari robotok díszítettek, a kézműves vers, a kézműves festmény, sőt a kézműves blog.

Kézműves a disznóvágás, a horgászat, a lópatkolás, vagy a maszturbálás, ehhez képest mondjuk szájműves tevékenység szavalni, előadást tartani, gyóntatni vagy pszichoterápiában részt venni, nem-műves tevékenység viszont aludni, halottnak lenni, vagy meg sem születni. (Tényleg, az hogy hangzik, hogy kézműves reinkarnáció, vagy kézműves üdvözülés?)

Ezekhez képest egy kézműves pizza igazán semmiség, vagy a rá pakolt kézműves sajt meg kolbász, legfeljebb azon lehet aggódni, hogy derék kézműves, mikor épp készíti a cuccot a jó meleg konyhában, beleizzadja arca verejtékét a tésztába, a szószba, a lekvárba, a sajtba. A vásárló meg találgathatja, mi a titkos összetevő, amitől pont olyan, amilyen.

gymlive.net/mashollattam

Persze attól mert valami kézművesnek hirdetnek még bármilyen minőségű lehet, ez is csak egy kifejezés, ami épp divatba jött mint gyerekkoromban a márványfarmer vagy a harmincas években az antiszemitizmus.

Csak simán nem kell bedőlni neki, nemsokára úgyis robotok gyártanak majd mindent, a kézműveseket is beleértve.

Tűzijáték és entrópia

A frászt kaptam ma kora este, mikor valami lövésszerű hangokat hallottam a csomópont felől. Először azt hittem, hogy petárda vagy tűzijáték, elvégre itt a szezonja, de aztán felharsant néhány fájdalmas üvöltés meg erőszakos kiabálás. (Hogy ez utóbbi milyen, azt persze tudja a fene, elvégre lehet nem erőszakosan kiabálni?)

Pedig ez nem olyan környék, én még nem találkoztam felénk lövöldözéssel, de gondolom így van ezzel mindenki, aki már igen, valamikor el kell kezdeni. Szerencsére nem most, mert mikor később  kinéztem kinéztem, csak egy rendőrautót láttam a szemközti buszmegállóban, meg két taxit, de az egész inkább közlekedési rutinellenőrzésnek nézett ki, mint bűnügyi helyszínelésnek. Így legalább egy aggódnivalóval kevesebb, a karácsonyi depressziótól amúgy sem hagynám el szívesen a lakást, hát még ha lőnek is.

De tűzijáték lesz ez, ami régebben idegesített, mert nekem annyira nem tetszik az ilyen durrogtatás, plusz rendszeresen egy rettegő kutyát  kellett vigasztalni. De legalább nem akarok tőle az ágy alá bújni, ami amúgy sem menne az ágy alatt lakó könyvektől és dobozoktól, még ha be is férnék, de hát nem.

Úgyhogy egyelőre maradok a jól bevált szoronganivalóimnál, majd holnap kompenzálok némi házimunkával, az valahogy mindig segít. És van mit csinálni, mert a laptopom már nincs valami jó bőrben, a tévéhez mellékelt set-top box kipurcant, a mobilom töltője megadta magát és már megint csöpög a vécétartály. Ja és beadta a kulcsot a kenyérpirító is de a tűzhelyen azért még oda tudtam égetni a kaját.

Vagyis nyakig ülök az entrópiába, még jó hogy az utcai bűnözés nem vesz körbe. Mint a karácsony, ami tényleg egy nyűg, kerülöm is.

Újra ölt

Ez itt Balaton. Nem tudok hozzá fűzni semmit, Edina tudna, én is általa hallottam először, nagyon-nagyon régen.

A mogyorók bejövetele

Aztatat írja a zorigó nevű internet, hogy karácsonyira visszatér a legendás édesség a boltokba bele. Én meg nem vagyok lenni érinettileg a témában benne, de gondoltam meg nézem jól. Na, itten arról van szó, hogy a piros mogyorós tér vissza, ami nemtom mér legendás, elvégre nem az.

Emlékszem gyerekkoromban is volt valami hasonló szar, csak akkor mogyorósnak hívták, és tuti a munkásmozgalom édessége volt, merugye a piros papír, amiben. Olyan is volt neki.

De! Az hogy a módszerváltás után valaki ki találta, hogy akkor most lesz megint a mindeféle sznikersz nevű milka meg hasonló mogyorókok mellett csokival, attól ez még nem legendás, csak vacak, én a mútkor láttam sólet lecsókolbásszalt, az is kurva régen van már, azt egyáltalán nem legendás.

A legendás az szerintem olyan hogy jó, főleg elsősorban, meg aztán régi. De ez a mogyorós pirulás ez nem jó, nem is régi, csak gondolom a gyártó tulaj fizet a zorigónak, hogy csinájjon neki, izé... a csokijának felhajtást. Hogy reklámozza a marketinget, neki.

Remélem persze, hogy nem csokiban fizet, mert az nem lenne jó, bár a zorigó pont megérdemelné, hogy ennél jobbat ne egyenek karácsonyikor se nem, már ami édesség, mert tőlem reklámozhatolnák az 1987-es löncshúskozrevet is, ha akkor ezt kell enniük szent esetben... szentisten..., nem, nem megvan: szenteste!

De csak a zorigósoknak, ott 888-on, mer soros ellen ezzel lehet harcolni, lejárt löncshússal meg páros mogyoróval vagy hogy hívják.

De nyolcvanas évekből az legendás, hogy Nelzonpiké, a Kvín, a szomszédból Ági, azok legendásak.

A patás mogyorós meg nem az, végre megszabadultunk tőle, erre valaki megint ránk uszíccsa, profitgonoszságból. Én maradok a teszkós szaloncukornál, mert hazafi vagyok, és szeretem a jó édességet, de mivel úgyse nem ehetek, arról fog se nem kiderülni nekem, hogy mijen.

De a prosztó mogyoróst azt biztosan tényleg, becsszóra.

Klaviatúra-kúra

A szövegszerkesztőkben legtöbbször csak a helyesírás-ellenőrző az idegesítő gépeléskor, mert hát mindig jobban tudja, hogy én pl. ókor helyett azt akartam írni hogy ökör, mert olyan szó legalább van. De ha a 'van' helyett azt vicceskedem, hogy 'bír lenni', abba persze nem köt bele, mert ahhoz már hülye a program, de legalább is nincs stílusérzéke.

Itt viszont (e helyütt, avagy a bloggeren) ennél sokkal idegesítőbb dolgokat is művel a nyavalyás program sérelmemre, de olyan szinten, hogy néha legszívesebben falhoz vágnám a laptopot. Persze nem vágom, mert egyfelől nem a hardver tehet az állandó hibákról, másfelől nincs miből másikat venni, úgyhogy kellene kézközelben tartani valami falhozvágni-valót. (Valami puhát és újrahasznosíthatót, gondolom, amiben nem esik kár. Meg a falban sem.)

Először is az van, hogy tetszőleges, nekem véletlenszerűnek tűnő pillanatokban ugrik vissza a kurzor valami kiszámíthatatlan távolságot, és mikor felnézek a monitorra, azt látom, hogy a szöveg végéhez képest épp három sorral feljebb gépelek, valami másik mondat közepébe. És ezt persze csak akkor veszem észre, ha felnézek, mert ugyan vakon gépelek, csak nálam ez azt jelenti - mint gondolom sokaknál - hogy a billentyűzetet bámulom, és felnézek, csak valami zavaros betű- és szóhalmaz kavarog előttem. Pedig a fejemben még olyan jól összerakott szövegnek hangzott. (Épp most, az előző mondat alkalmából sikerült leírnom, hogy észövegfelné, mert már megint ugrott a kurzor, csak majdnem jókor néztem fel.)

A másik gond az, hogy a cuccban van egy csomó billentyűparancs, én meg olyan gyorsan gépelek - alapvetően négy ujjal, ami egyéni rekord - hogy az egymás utáni karaktereket gyakran érti félre ez a digitális szemétláda. Én meg mikor felnézek, mert ugye azért néha csak felnézek, azt látom, hogy megnyílt három alkalmazás, kiléptem a programból, rendeltem egy thai prostit a neten vagy épp letöltöttem egy sárkányszimulátort. De szöveget, azt egy ideje nem írtam egy betűt sem.

És épp ezért gond ez sok (számomra legalább is) ismeretlen funkció, mert grafomán vagyok, és a kifinomult négyujjas technikámmal így sem tudom követni a gondolataimat, akkor meg pláne nem, ha állandóan javítgatni kell a hülyeségeket.

És ez a hülye program még azt a szót sem ismeri, hogy grafomán.

A drónok támadása

A mai nap híre volt, már reggel, hogy le kellett állítani a londoni Gatwick reptér forgalmát, mert drónokat láttak a bevezető légifolyosónál. Nagy, veszélyes, vérengző drónokat gondolom, de persze ez egyáltalán nem vicces, mert ezek a távirányítós izék tényleg képesek katasztrófát okozni. A nagy, és egyáltalán nem vérengző utasszállítók ugyanis sokkal sérülékenyebbek, mint amilyennek elsőre látszanak, és távolról sem lelkileg. 

Egy hajtóműbe repülő drón, madár, teniszlabda vagy anyacsavar elég sok gondot tud okozni. Gondolom ezért nem lehet teniszezni a repülőterek kifutópályáin, meg hát kinek is lenne kedve akkora zajban. Sőt, jobban belegondolva, én még sosem láttam reptéri shopban teniszlabdát, szóval biztos nagyon veszélyes lehet a légiközlekedésre, szemben a Toblerone csokival meg az akciós whiskyvel, amit egy plüssmaci ölelget. Akciósan, nyilván.

catoonstock.com

De szerencsére Gatwicken még sosem jártam (egyszer láttam a brightoni vonatból, de gondolom az nem ér), nem is terveztem soha, így aztán az, hogy az EasyJet törölte a mai két járatpárját ferihegyről, akkor sem érintett volna, ha. Viszont az is hülye aki az említett társasággal repül, úgy tapasztaltam, az Easy egyáltalán nem easy, a második legvacakabb fapados társaság a Ryanair után, ami önmagában nem egy teljesítmény, de náluk a Wizzair is jobb. Pedig az sem egy matyóhímzés.

Oké, a fapados társaságok nem a kényelemről szólnak, hanem hogy gyorsan el lehet velük jutni messzire, de az a repülő marhavagon hangulat, amit néha közvetítenek, az azért nem igazán vonzó. Pláne mert a fapados az angolul nem fapados, hanem a fenti szemléltető ábrán láthatóan budget, vagy a másik változatban low cost. És ugye a lókoszt, az istállóba való, nem marhavagonba.

De legalább az easyn volt a legfanyarabb humorú stewardess, akihez vala szerencsém volt. A londoni leszállásnál (Lutonban, nem a Gatwicken), azt mondta, hogy üdvözöl mindenkit ott (pont azzal a hanghordozással, mintha legszívesebben átvágná a torkunkat, esetleg a sajátját), és hogy az időjárás meg épp olyan mint a férje: "Grey and miserable."

Ízidzset öcsém, ízidzset!
De itt legalább drónok nincsenek:

dearcustomerrelations.com

Cinema Inferno

Így az ünnepi szezon közeledtével néznék már valami jó filmet az aktuális felhozatalból, mert a harmincadik Agymenők, és negyvenhatodik Jóbarátok ismétlés már nem jelent igazi élményt. A komplett tévéműsor ócska, ugyanazok a szar, nyálas karácsonyi giccsek mennek minden évben, de tényleg lagalább húsz éve már. A kocsmai verekedés, mint szórakoztató műfaj meg nem az én terepem.

Viszont a moziban sincs semmi nézhető. Van egyfelől ez a grincs-diótörő-méripoppinsz vonal, meg vannak a képregény-filmek, amiktől elve undorodom, nem értem emberek hogy képesek ilyen szemetekre pazarolni az idejüket. De ha véletlenül egy film egyik kategóriába sem tartozik, akkor romantikus vígjáték, amit én a büntetőjog eszközével kezelnék.

És ugye felénk, kifejezett művészmozi nincs (illetve egy olyasfélének is használt kulturális központ, de az nagyon kevés), csak a plázás változat, de náluk a Pókember a mutáns zombi-robotok ellen típusú alkotások jelentik a művészet csúcsát, de hát ők nem egy hagyományos értelemben vett kulturális intézmény, hanem egy szórakoztató-ipari kombinát.

De régen még ezekben is ment egy-egy Scorsese, Coppola ne adj isten egy Stanley Kubrick.

A helyzet azonban az, hogy Hollywoodban ma nem készülnek olyan filmek, mint mondjuk a Taxisofőr vagy a 2001 Űrodüsszeia, ma már tényleg csak a biztonsági játék megy, ezekkel a DC- meg Marvel-univerzumokkal, meg a harminc évvel ezelőtti sikerfilmek remakejeinek folytatásainak rebootjaival.

A britek még csinálnak jó filmeket (akár Amerikában is), de egy Danny Boyle-filmnek is oszkár-díjakat kell kapnia ahhoz, hogy a helyi pláza mozijába bejuthassson.

Ken Loach, Spike Lee, Michael Leigh vagy Wes Anderson, esetleg Martin McDonagh szintén esélytelen, hogy csak a kedvenceimet emeljem ki.

(McDonah-ról amúgy már itt is megemlékeztem, azóta mát láttuk a Hét pszichopatát is, és bár sokak szerint megosztó darab, nekünk tetszett.)

Perta amúgy holnap elmegy a moziba, hogy saját sérelmére megtekintse a Méripoppinsz vissztért, nyilván csak azért mert van benne Kolinförsz, de gondolom nem ő játssza a méripoppinszt, pedig az lenne akkora szám, hogy én is megnézném.

en.wikipedia.org

Félelmet kelt

Ezt most már tényleg röviden, mert lassan unom az egészet, csak fontos és jellemző.

Olyat nyilatkozik az MTVA (az tényleg ki, avagy Safranek! Ki ma az MTVA?), hogy az ellenzéki képviselők, kik ott éjszakáztak a székházukban, félelmet keltettek az az emtévéá munkatársaiban . Vagy beléjük, esetleg nekik..

De most őszintén, ki a fenében bír félelmet kelteni mondjuk Szél Bernadett, aki szerintem (szigorúan szubjektív vagyok persze, de ez az én blogom,végül is megtehetem) egy szimpatikus, értelmes, középkorú nő, kifejezetten nem pankrátor testalkattal.
Esetleg a szélesvásznú hátú biztonsági emberekben kelt félelmet, mert a szar köztévé munkatársaiból nagyjából velük találkozhatott? Ha ezek a gorillák félelmet éreznek tőle, vagy például Hadházy állatorvostól (aki nem a humorista), akkor  nyilván alkalmatlanok, de ez persze nem szokatlan az emtévéánál. 

Sőt, úgy tűnik a foglalkoztatás alapfeltétele, de én most miért nem csodálkozom ezen?

facebook.com

Na jó, kicsit tényleg félelmetes, van benne valami hegedűvonásnyi Sigourney Weaverből, méghozzá abból a korszakából, mikor savat fröcsögő űrlényeket irtott ki, szóval egy rogánantali értelemben vett szíjjártópéter helyében, lehet hogy én is fosnék tőle.