Bezár az egyik YouTube csatorna, amire fel vagyok iratkozva, és mivel nem sokra vagyok feliratkozva (nem sok éri el az ingerküszöböm), veszteség ez nekem.
Hodász András csatornájáról van szó (másoknak atya, de nekem nem, én akkor voltam katolikus, mikor kasztíliai szűzlány, vagyis négy újjászületéssel ezelőtt), aminek a címe Papifrankó, és ahol az üdítően földönjáró plébános tényleg olyan hangon tudott megszólalni, amilyet a római katolikus klérustól nemigen szoktunk meg.
Nálunk az egyház már ki sem látszik a hatalom alfeléből, a magukat keresztények hazudó döbrögik szívesen pózolnak a püspökökkel, és viszont. A döbrögik legitimációt remélnek maguknak, cserébe rohadt sok pénzt adnak, kivételezést, befolyást meg Keresztényvédelmi Akciótervet, helyettes államtitkári szinten. Amiből kábé az jön ki, hogy néhol a püspökök is elkezdik döbröginek képzelni magukat, mint a Szeged-Csanádi Szerencsétlen, akinek pont a fodbal a hobbija, úgyhogy van már hozzá enbékettes csapata (amit fel akar juttatni), állami pénzből stadionja, meg fodbalakadémája, egyem a szívét. Biztos rosszul aludt volna, vagy a vasárnapi misén elvétette volna a liturgiát, ha nincs az egyházmegye csapatának fullextrás stadionja. Ez pedig nyilván nem hagyhatta a pártvezér és kancellár, így gyorsan adott pénzt, paripát, fegyvert az ő atyai barátjának, elvégre Istent szolgálni tényleg tök nehéz VIP-páholy hiányában. (Krisztusi szegénység? Lefordíthatatlan szójáték!)
És a kis szegedi rigó esete csak egy, de szemléletes példája annak, mit képzel magáról a katolikus egyház, mit képzel az államhoz való viszonyáról, és arról, kiket kellene szolgálnia. A főpapok láthatóan indokolatlannak gondolják a többes számot, ők csak azt tudják, Istenen kívül kit kell szolgálniuk. Bizony, a tudjukkit. Az mondjuk egy érdekes kérdés, hogy Senor Bergolio hallott-e már erről, ott a messzi-messzi galaxisban, izé... Vatikánban. (Ja igen, a pápát sem fogom szentatyázni, egyrészt nem a faterom, másrészt még nem szent. Mondjuk utóbbi még lehet, az előbbiről végleg lekésett.)
Szóval a katolikus klérus ma is boldogan éli a maga feudalizmusát kis hazánkban, a komplett hűbéri rendszerrel meg a cuius regio, eius religio (akié a föld, azé a vallás) elvével, ami felénk aktuálisan úgy hangzik, hogy akié a hatalom, azé az egyház. Remek.
És akkor jön egy elkötelezett fiatal pap, kábé azt csinálja ami a dolga, prédikál, népszerűsíti az egyházát és annak tanait, és teszi mindezt olyan felületeken (YT, Insta, FB), valamint olyan közvetlen stílusban, amitől a püspöki konferencia tagjainak nagy részét valószínűleg eddig is elkapta a sikongató lábrázás.
De tenni nem nagyon tettek ellen semmit, mert ugye a látszatra ügyelni kell, nem csinált semmi olyat, ami sértette volna hivatásának elveit, és hát semmilyen Zsolt nevű fővadász nem lehetett az egyház jobb reklámarca nála.
De aztán múltkor ki mert állni az Index mellett, írt egy rövid publicisztikát, és még a tüntetésre is elment. Ami egyébként minden normálisabb országban rendben lett volna (láttam én már olasz katolikus papokat vörös zászlók alatt tüntetni Berlusconi ellen), hisz a kereszténységbe tudtommal igen is beletartozik a közösségért való felelősségvállalás is. Már csak a felebaráti szeretet alapján is, you know. (De mi kurzuskeresztényeink, ahogy Fülig Jimmy mondaná nem felebarátok, hanem egészen barátságtalanok.)
Úgyhogy plébánosunkat behívatta a Párttitkár Elvtárs, akarom mondani a Bíboros Úr, biztos önkritikát is kellett gyakorolnia, és bár tényleg nem tudjuk, miért rendelték raportra, azért nem nehéz kitlálni, hisz utána be is jelentett a leállást, hogy ennyi volt srácok, viszlát és kösz a halakat! (Jó, ez utóbbit én tettem hozzá, de keresztény viszonylatban ez a halas Douglas Adams regénycím tényleg ideillő.)
Hát, egy csatornával kevesebb amit nézhetek, a Papifrankót láthatóan letiltotta a nem frankó papi. Au Dieu!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése