Valamikor hajnali négy körül kimentem vécére, aztán mikor mentem volna be a fürdőszobába (mert az két különböző helyiség, ahogy az normális. (Tényleg nem bírtam soha megszokni az olyan fürdőszobát, ami egyúttal a vécé is, pedig a hotelekben meg az amerikai filmekben mindig ez van.) Szóval behaladtam volna a fürdőbe, amikor a tök sötétben teljes lendülettel rúgtam bele a küszöbbe, ami pár centivel feljebb van a padlóhoz képest.
Szolidan felüvöltöttem, sőt az istent is emlegettem, nyilván negatív értelemben, de legalább nem tudtam visszaaludni a fájdalomtól. Lehet, hogy mégis van valami ebben karma-dologban, elvégre rémes egy alak vagyok, és ennek megfelelően szar dolgok történnek velem.
És mivel halottak napja van, én meg nem vagyok halott, csak sebesült, kimentem volna a temetőbe a nagyszüleim sírjához (még egy akciós mécsest is vettem, csak az volt a gond, hogy a lassan elfeketülő körmű nagylábujjamat nyomta a cipő, de pont úgy hogy napkelte után is csillagokat lássak miatta. Nem baj, gondoltam megyek szandálban, ami így november elején nem igazán számít szezonális viseletnek, de elég tavaszias napsütés van (ami meg nem számít szezonális időjárásnak), úgyhogy nem volt esélyes, hogy lefagyjon a lábam. Aminek épp van elég baja anélkül is.
Úgyhogy elővettem a nyárról megmaradt szandált, ami viszont alulnézetből így festett:
A teknős épp lopja a show-t.
Nem láttam esélyét, hogy nem fog két darabra esni már egy rövid sétától, úgyhogy a temető elhalasztva, elvégre az ott elhantolt rokonok úgysem mennek sehova, de a sírkövek is ritkán indulnak túrázni unalmukban. Sőt, a mécsesek sem romlandók. Pedig a családilag érdekelt sírok nemrég lettek felújítva, képen láttam már, de gondolom élőben is pont ugyanolyan élmény. Pláne, hogy meglett a szemüvegem, ami valamiért a fürdőszoba polcán volt, ahová meg elsőre ugye nem sokerült bejutni.
Látni mondjuk nem sokkal többen látok vele, mint nélküle, mert koszosak a lencsék, hiába törölgetem az erre dedikált mikorszálas kendővel.Az ablaktisztító szerrel meg nem merek rámenni, a fene tudja nem tüntet el valami fontos bevonatot a műanyag lencséről. (Mittudom én, UV-szűrő réteg, az biztos van rajta.)
De legalább nem látom túl élesen a körmöm alatt feketedő száradt vért, meg a kissé bedagadt kisujjamat. de pont ez a kettő az, ami miatt épp fájdalmas cípőt húzni. Papucsban meg nem mehetek a ház előtti kukáknál messzebb, már csak a maradék önbecsülésem miatt sem,
Rohadt egy karma.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése