2025. január 22., szerda

A jobb oldali szívcsakra esete a nettó agykárosodással

Trampli elnök úr kétségtelen rekorder innentől, ő a legidősebben beiktatott valaha elnök Ámerikában, amivel csak tovább növeli kontinentális világcsúcsai számát. Eddig is ő volt a legtöbb barnítókrémet indokolatlanul használó, valamint a legkurvapecérebb (csak északon, egy-két dél-amerikai diktátorocska vagy nettó hülyén kanos fazon tuti előzi), és minden kétséget kizáróan a legműveletlenebb tuskó. Bár anno, George W. Bush idején még azt hittük, hozzá képest nincs lejjebb. Persze mindig van.

És hiszünk mi ilyeneket hazai viszonylatban is, illetve egy ideje már nem, mára már pontosan tudható, hogy nem vagyunk a gödör alján (gazdaságilag, morálisan, mentálisan), mindig lehet még ásni egy kicsit. A minap például, megünneplendő, hogy a felcsúti megnyerte az amerikai választást, tramplibulit tartottak a Szabaccság Téren több száz hazaffy részvételével, akik nagyon örültek annak, hogy az USA most aztán rendet tesz a világban, mert csak ők tehetnek rendet, ez a szuverenitás nevű izé meg csak addig érdekes, mí az az EU akar belénk szólni, aminek mi is a részei vagyunk. (Nem, tényleg nincs benne logika, de a politika a tömegek szintjén érzelmi alapú identitás-kérdés, miszerint törzsi logika, annyi a racionalitás benne, mint párttitkárban az empátia.)

A rendezvény igényes volt, felemelő és intellektuálisan is gazdag, különös tekintettel az olyan szellemóriások felszólalásaira, mint Prosti Srácok "főszerkesztője" (őket a Tóniék szerkesztik) vagy maga az Ötös Számú Párttagkönyv. Sookat tanultam belőlük. Tőlük... izé, általuk, ellenemre.

Bájer Zsót például megvilágosította kiigazításra szoruló szemléletemet, és rájöttem, hogy az előző posztban nem fejtettem ki a kellő súly erélyével a himnusz minden vonatkozását. (Azt most is kihagyom, hogy a Tokaj szőlővesszőiről csöpögő nektárról nekem milyen néminemi esetek jutnak eszembe.) Mert az odáig oké, hogy Kölcsey az orosz kultúra iránti ájult tisztelet hangulatában követte el nevezett versét pont ma, de kiderült, ha ma írná, az lenne a címe: Make America Great Again! Mert ilyen igen nagyon művelt, nyelveket beszélve világpolitikailag tájékozódó, valamint erősen jövőbe látó volt a költő.

És a beiktatási buliról tudósító 444-es videó kétségtelen fénypontja a teljesen hülye bácsi volt, aki szerint az a legjobb Trampliban, hogy pont annyira rohadtul fúde jobboldali, mint Viktor Vezérünk (sic!), röviden VV, mely rövidítés amúgy is közel áll az agyar néplélekhez, mint vonatkozási pont és kollektív kulturális trauma. Sőt, nem is jobboldali, hanem JOOBBÓÓÓÓDAALI!!! És ez nála, náluk, nem pusztán életérzés ez maga a politikai program, a közpolitika egyenló azzal, hogy jobbódal plusz arccal a bankszámla-egyenleg és a tőzsdei árfolyamok felé. (Amikhez egyébként a közvéleménykutatás-alapú handabanda a kikövezett út, ha már lövetni nem lehet.)

(Itt a videó linkje, én inkább nem ágyazom be, a szekunder szégyen ugyebár: Gonosz háttérhatalom, tökös Szabadság-szobor és Kung Fu Panda: beiktatták Trumpot)

És Hülye Bácsi legnagyobb mondata mégis csak az volt, hogy a jobbódal azért fontos, mert ott dobog az ember szíve. (Tehát ha a bal oldalon szúrást érzel a mellkasodban, akkor nem a szíveddel van baj, biztos csak túl sok Marxot olvastál előző este.) persze az is lehet, hogy csak neki van jobbfelé a szíve, anatómiailag is, de ez igazából semmiség ahhoz képest, hogy egy mellbimbója van (a jobb, természetesen), ellenben három veséje, de bánatára csak egy fél mája. 
Márpedig ilyen szorult helyzetben egyedül Krumpli Donáld adhat neki erőt, és mindent lebíró akaratot.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése