"Széles összefogással és a „Road to Formula 1” projekt segítségével jó esély van arra, hogy négy-öt év múlva újra legyen pilótánk a Formula–1-ben.“ Ezt írja az újság, illetve nem az, csak a Mandiner. Mivan? Már embert se akarunk küldeni a Holdra? Merünk kicsik lenni, már megint, elvégre kit érdekel, hogy van-e magyar versenyző az EgyFormában, akiért tövig rághatjuk a körmünket, hogy lesz-e hátulról ötödik? Hát, a Mandinertől ezt nem vártam volna, elvégre nekik még fáj Trianon, nem koccintanak sörrel és napokig tartó orgazmusuk lesz attól, ha valahol választást nyer egy populista széljobbos. És mint ezekből is kiderül, a nemzeti nagyság kérlelhetetlen hirdetői és számonkérői ők, de ez a forma egy, ez olyan globalista, üzleties, valamint imperialista dolog, amiért nem illik lelkesedni, pláne mert nem orosz. (Az orosz imperializmus az persze jó imperializmus, olyan kulturált és diktatórikus.)
De az autóversenyek tényleg a pénzről szólnak, az lesz pilóta a magasabb kategóriákban, aki hozza a szponzorpénzeket és vannak eredményei. A sorrend többféle lehet, de mindig úgy kezdődik, hogy először hozzon pénzt, aztán ha jó, hoznak az eredményei még többet. Anno Baumgartner Zsoltot is úgy kellett bevásárolni az aszfaltcsíkon száguldó cirkuszba, boxutcaszerte (ezek a legszebb ócska közhelyek a témában), mert nem volt rossz, csak középszerű, de volt az az az összeg..
És most valami szállodaipari kőgazdag márnem fiatal vállalkozó, no meg a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára áll bele az ügybe, aki ugyanis "nemzeti ügynek tekinti, hogy hazánknak legyen Forma–1-es autóversenyzője, ha már évtizedek óta ott szerepel a világbajnoki naptárban a Magyar Nagydíj. (...) Jelképes is lehet, hogy pont a magyar kultúra napján jelentjük be ezt a projektet. A Himnusz nemzeti ügy, akárcsak a sikeres sportolók támogatása is. Nem kívánhatnék mást ezen a napon, mint azt, hogy valóra váljon az álmunk a Forma–1-ben” Fasza, mit ne mondjak, itt valaki sokat fog még lopni, akárki meglássa. (Persze ezt felénk úgy hívják, hogy megtérül a befektetés áldozatos munkája.)
De mi az, hogy „Road to Formula 1„? Miért így ángélusul? És aki dont szpík, vagy kicsit szpík de nem ándörsztend? Magyar seggbe magyar lófaszt, valamint magyar nemzeti hip-hop reppet, a magyar népnek ez kell! Akkor már Make Autósport Great Again, esetleg Forza Forma! Uno!
Egyébként meg nem, egy forma egyes versenyző önmagában nem országimázs, legfeljebb ha minimum versenyeket nyer, esetleg világbajnok lesz. De igazából elég az első, ma is sokan tudják például hogy pl. Gerhardt Berger osztrák (pedig 1997-ben hagyta abba, de volt tíz nagydíjgyőzelme), vagy hogy David Coulthard skót (2008-ig 13 győzelem), szóval ők eléggé országimázs, de az nekik fejenként bőven több, mint 200 nagydíjba került, avagy egy hosszú pályafutásba. Egy kis csapatba bevásárolt, mégoly tehetséges magyarnak meg lenne mondjuk két-három évada, amíg tart szponzorpénz meg az adóforint, aztán hagyják a fenébe, és hacsak nem tényleg a világelitbe tartozik majd képességei által is, mehet a levesbe, megírni a memoárját. („Mi kellett volna a második világbajnoki címemhez? Az első!“)
Az a nagy helyzet, hogy ha valaki az EgyFormába vágyik, menjen el nívós külföldi sorozatokba alulról kezdeni, aztán küzdje fel magát, a menedzsere meg közben napi huszonhat órában győzködjön potenciális szponzorokat. (Ezt csinálja épp Molnár Martin, aki tavaly újoncként nyert a brit Formula 4-ben.) De ebből állami projektet gründolni, a Magyar Kultúra Napjára Csupa Nagybetűvel hivatkozva, na az szánalmas, nevetséges, és irritálóan a szokásos dzsentritempó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése