Azért tegnap már komolyan fellélegeztem: a Zorigó tényleg visszatért, nem egyszerű fellángolás volt a néhány legutóbbi fogcsikorgatva szánalmasságuk, amik engem igen szórakoztatnak. Lassan ugyanolyan ökölbe szorult fejjel erőlködnek egy-egy aljas nagyotmondással, mint a választások előtti dicső korszakukban, mikor ők voltak az igeforrás zászlóshajójának zsinórmértéke, azaz aki náluk lejjebb ment, az kilyukadt valahol a Csendes-óceánban.
A legújabb negatív csúcsteljesítményük, avagy intellektuális mélyfúrásuk ez:
„Orbán Anita még a százharmadik napon is a kormány első száz napjáról beszélt, de megint cenzúrázni kellett.“
Hát de tényleg, mit képzel ez a némber? Csak múltba révedés van, meg hosszú hétvége, aztán még mindig a három nappal korábban véget ért korszakhatárnál tart a szerencsétlen. Nem mellesleg szégyent hoz a nevére! Nem az Anitára persze, az bárki lehet. (Mellékszál: Igazából bármelyik felcsútista rajongó elnevezheti a fiát a Dagadtról, elvégre az Orbán egy létező férfi keresztnév, meg a Viktor is. Ilyen alapon persze bárkiből lehet mondjuk Buda Örs is. Szabó Buda Örs.)
A cenzúra meg abban áll, hogy kiraktak a fészbukra néhány grafikont, köztük két viccesnek szántat. Az egyik a miniszter és az államtitkárok kávéfogyasztását mutatta, a másik meg az átlagos alvási idejüket. A kormány teljesítményét illusztrálandó. Igen, viccnek nagyon fáradt halványság az ilyesmi, a kommentelők ki is kérték maguknak, erre leszedték, na bumm, amíg nem nyalnak Kreml-beli seggeket, ennyi baki belefér. Pláne ha korrigálnak. Ja igen, nem cenzúra, önmérséklet, de ha ragaszkodunk a kifejezéshez, akkor öncenzúra. Ami a médiánál eleve gáz, de egy diplomáciaügyi minisztériumnak az üzemszerű működéséhez tartozik. (Most képzeljük el, hogy O. Anita egy sajtótájékoztatón teljesen őszintén elmondja, mit gondol Trampli Donáldról, és hogy abból mi lenne? Napokon belül úszna... aktuálisan inkább kúszna fel egy amerikai atomtengeralattjáró a Dunán. Mondjuk ha rá lehetne kötni a reaktorát a hálózatra, akár maradhatna is...)
De ha már energiaellátás:
„Szintén többen kritizálták Orbán Anitát, hogy mikor kíván a földgáz beszerzésekről is beszélni, hiszen hamarosan itt a tél, erről azonban még viszonylag kevés szó esett. „ Izé, az nem inkább a másik miniszterre tartozik, a rózsadombi Dzsokira? Vagy inkább rá. Oké, a zorigósok megszokták, hogy Kakadu Péter tú in van alapon külgazdasági miniszter is volt, sőt főleg az, és hát a megszokás nagy úr, pláne ha meglátták az Orbán nevet. A nagyúrét.
Egyébként most már olyanokat is leírtak, hogy sokan dicsérték a külügyminisztert, persze őket az érdekelte, hogy kik nem a miért. Érdekes módon korábban sosem szemlézték mondjuk a Kakaduval vagy a Felcsútok Géniuszával kapcsolatos negatív kommenteket, persze az is lehet, hogy simán csak volt a nevezetteknek néhány jól fizetett szósölmédia-kommisszárjuk, így a legdurvább negatív tartalmú komment olyasmi lehetett, hogy „Dogtorminiszteelnokúr ojan fáratt, ugye nem beteg ugye???“ (Tudja fene sose tévedtem egyikük fészbuk-oldalára sem, eleve a fészbukra is ritkán.)
Viszont rájöttem mi az értelme az elsőként beidézett címnek. Ha ugyanis a százharmadik napon már az első száz napon sem kell rugózni, akkor mi a fenéért kellene a hónapokkal ezelőtt véget ért elmúlt tizenhat évnek. Majd egyszer a történészek, talán. De most a jövőbe kell tekinteni, jön a tél, jön a földgáz, de biztos hogy egyszerre?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése