Döbbenetes!

Aztat írta az internet, hogy a repülő gépeken a légiutas-kísérőn nem azért köszöngetnek a beszálló utasoknak, mert udvariasak. Valójában mindegy, hogy udvarias-e egy kísérő utas, elég ha hihetően játssza el, kávé-szendvics-műmosoly bőven elég, ha tud szakszerűen  újraéleszteni a vészkijáratokon át. 

Valójában azért köszöngetnek az ajtóban vérfagyasztó mosoly-utánzattal, hogy csekkolják az utazóközönségek, ki az aki túl részek, túl pszichopata, vagy túl bombának látszó tárgy van rajta pulóver helyett.

Menőbb utasok kísérői (magyarul stewrdess) röntgenszemet is viselnek, diagnosztikai alkalmazással, ígyy azt is látják, ki fog várhatóan szívrohamot kapni Frankfurt magasságában, és ki ivott novicsokos teát a moszkvai átszálláskor. Mert ezek mind biztonsági kockázatok, ugyanis ha valaki meghal útközben, tök macerás kidobni a hullát (hiszen ki akar egy tetemmel egy szűk légtérben utazni még másfél-két órát), mert elég nagy a nyomáskülönbség a repülő meg a kint között, szóval ajtót nyitogatni egyszerre kurva nehéz, és felettébb veszélyes. Ráadásul a hulla el sem ég a légkörben, mint a nemzetközi űrállomásról kidobott fagyott kaka, így ráeshet valakire, és nagyjából senkinek nem azt írja egy napon se a reggeli horoszkópos hírlevele, hogy ma egy elhunyt fog a fejedre esni, vigyél ernyőt!

Szóval a légisteward-essek az utolsó védelmi vonalak, részben önző okokból is mert, nem akarnak ittaskísérők lenni, már túl a hulladobáláson.

Viszont rájöttem, hogy a itt a városban, a tájjellegű buszsofőröknek is ezért kell mutogatni a bérletet! Valójában nem érdekli őket, a múltkor előttem felszállt egy arc egy eboltási igazolvánnyal. Jó, hát hasonlított is a kutyája fényképére, de tényleg nem fontos, hogy fizetett-e az ember a buszozásért, minden tömegközlekedés eleve veszteséges (mondjuk a limuzinszakma nem, de nem is tömeges), így senki nem akar takarítási pluszköltségeket, csak mert Géza lehányja a buszt, belefekszik aludni, és álmában forgolódva szét is keni.

Persze itt egyszerűbb, mint egy repülőn, hisz mire Géza belefullad a hányásába, azt már rég az árokparton teszi, a lényeg csak annyi, hogy ne legyen túl belvárosi a járat. A viszonylat desztináció.