Tegnap volt a Függetlenség napja, valamelyik mozicsatornán, nyilván nem bírták kihagyni Tom Cruise születésnapját, hiszen ő van a Született július 4-én DVD-borítóján, ami miatt eleve meg se néztem. A nagynemzeti ünnepélyből a sors fintora miatt elnök Trampli Donáld persze egy saját maga párti politikai gyűlést csinált, ahol az alattvalók hódolhattak nagysága előtt, a szabadság és egyenlőség jegyében nyilván. Mondjuk senki nem is várt mást. (Főleg miután nemrég Elnő Kúr nyolcvanadik születésnapját félmeztelen, tetovált férfiak kocsmai verekedésével ünnepelték a Fehér házban, ezt hívják MMA-nak, mintha (harc)művészet lenne a másik lenületből vesén rúgása.)
Trampli tata egy önimádó pszichopata, egy durván műveletlen bunkó vén fasz, aki bemegy az étterembe, a disznószaros csizmába bújtatott csülkeit felteszi az asztalra (és közben boldogan üvöltözik, hogy nézzétek bunkók, milyen gyönyörű csizmáim vannak, és milyen jól állnak a csodálatos lábaimon!), aztán a falhoz vágja a metszett üvegpoharat, hogy rendes amerikai hazafi csakis papírpohárból iszik zérókólát, szívószállal bazmeg ti tahók!
És akkor ő most ünnepli annak a szabadságnak a szimbolikus 250. évfordulóját (hisz szemben a világképével, emberek voltak már szabadok a nagy amerikai USA előtt is), de főleg saját magát. Valamelyik hírportálon már úgy jött le például Zelenszkij telefonjának híre, hogy az ukrán elnök gratulált Donáld kacsának, nyilván mert az ő érdeme az amerikai függetlenségi háború megnyerése (békét teremtett már akkor is, na), plusz igazán fantasztikus teljesítmény, hogy háromszáz évesen még mindig megveri golfban a magánklubja bármelyik labdaszedőjét, de ha mégsem, megvereti a biztonságiakkal. Ilyen jó kondiban van!
Ez a pöcsfej most épp Európát oktatja ki, hogy ha menekülteket fogadunk be a harmadik világból, akkor harmadik világ leszünk, ja persze, Bécs is akkora no-go zóna már, hogy hidzsábban jár a villamos, és arab rendőrök védik a török bűnözőket az osztrák nyugdíjasoktól. Az USA bezzeg sosem volt bevándorlóország, csak épp bevándorlók alapították, hogy később sokan vándorolhassanak még be, de Trampli még épp időben lett elnök (az nem világos, hogy tavaly, vagy még 2017-ben), nehogy már mindenféle alakok csak úgy odamehessenek. Ezentúl. (Az arc amúgy nem simán bunkó, hanem közveszélyesen hülye. A az infláció növekedését például így kommentálta nemrég: „Imádom. Nagyszerűek ezek a számok. Tudják mit? Tényleg imádom az inflációt.“ Ja, nekem is van valahol a fiókban egy-két százmilliárd pengős bankjegy, azt a templom egere hozzám képest középosztálybeli.)
És ugye akkora békepárti, hogy van neki Nobel-díja is róla, bár nem az ő nevére kiállítva, bár lehet, hogy azóta rávésette. Iránban is mekkora békét háborúzott már össze! Jó, hát eredetileg arról volt szó, megdöntik az 1979 óta nyomuló iszalmista diktatúrát, de az egyik Ajatollah helyett csak egy másikat sikerült hadrendbe állítani dinasztikus alapon, azaz a korábbi fiát. A rohadék fater, a Hamenei temetéséből meg pont most lesz Irán legnagyobb eseménye, egy többnapos harci gyászfesztivál, totalitariánus elnyomó aszcendenssel.
Ellenben „a hadsereg éjszakai akciók során több millió hordó olajat vitt el Iránból“, amit inkább nem képzelnék el. Jenki katonák hordókat gurítanak az éj leple alatt, de több milliót egyszerre, szóval kapkodnak, mert mindjárt felkel a Nap, és akkor mi lesz, ha látszik ahogy gurítanak?
A demokrácia kétségtelen hátránya, hogy minden társadalom mindig pont eggyel rosszabb vezetőket választ, mint amit megérdemelne, de ha eleve nem érdemel sokat, mert nem csak nyomokban tartalmaz korlátolt bunkókat, akkor pont ilyen rémes lehet a végeredmény. Pont mint nálunk, azaz bizonyos tekintetben az elmúlt évtizedekben nemcsak utolértük Amerikát, de mi voltunk a Follow Me-autó a bazi nagy csillagsávos Boeing előtt, hogy hé ti ott, így kell szétkúrni egy államot! (Igen, Gyurbán és Orcsány által.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése