Popikon

Ma ünnepelné a halálnapját Nico, azaz Christa Päffgen énekesnő, az egykori Velvet Underground-ból, ha bárki ünnepelne egyáltalán ilyet, pláne ha ha már évtizedek óta halott. Ő spciel 1988-ban hunyt el halni, ötven évesen, aminél már én is több vagyok most, és nagyjából elfeledve. Bár állítólag addig sem volt az nagyon barátságos und kedvelhető arc, Lou Reed például eleinte utálta, de később azért jóban lettek, gyereket meg Alain Delon csinált neki, miközben Andy Warhol egyengette a karrierjét, és magát játszotta Fellini Édes élet című klasszikusában. Az első lemezére pedig javarészt Bob Dylan írta a dalokat, aki akkor még nm volt persze irodalmi Nobel-díjas, de már meglehetősen jó név a popszakmában.

Ez így elég sűrűnek tűnik, ő volt a tipikus hatvanas évekbeli csaj, aki mintegy véletlenül csöppen bele New York (meg London, meg Párizs) avantgárdjába, valahonnan az akkor még elég periferikus Berlinből, és előbb világhírű lesz, aztán botrányhős és végül mellőzött. közben meg változó fellásban, de szex és drog és rakendroll. (Végül is úgy halt meg, hogy egy ibizai nyaraláson elindult éjjel még egy kis füvet szerezni, de eltaknyolt a biciklivel, beverte a fejét, és mire a helyi kórházban észrevették hogy agyvérzése lett az eséstől, már teljesen meg volt halva. Amúgy napszúrásnak nézték.)

De talán Nico volt az (egyik) első, aki az azóta már jól bejáratott divatmodell-színésznő-énekesnő Bermuda-háromszögben veszett el, de aztán hamar rutin lett, hogy aki jól néz ki a címlapon, az látszon filmekben is, és ha egy fokkal jobb hangja van, mint Sancho Panza szamarának, be kell próbálkozni egy lemezzel is.

A hangja mondjuk közepes volt, dalszerzőnek jelentéktelen, ám pont jókor tudott a legjobb helyeken lenni, így aztán jelenségnek világraszóló volt, ha nem is ő írta a hatvanas-hetvenes évek popkulturális történetét. (Nekem egy időben nagyon bejött a Velvet Underground, meg Nico első lemeze a Chelsea Girl, de később már jobban elvártam a torzított gitárt, a vonósok hanyagolását, meg hogy egy zenére igenis lehessen bekarmolva és boldogan menetelni valami vízparton...)