A csütörtök nagyon szerencsétlen nap, mert Jézust is péntek 13-án feszítették keresztre, ami aznap épp csütörtökre esett, és így már nem ehetett húsvéti sonkát, tevéből persze, mert a disznó arrafelé egyrészt nem volt kóser, másrészt nem volt. (Hogy eleve nem volt, ezért nem lett kóser, vagy fordítva, az már a tyúk vagy a húsvéti tojás esete, úgy teológiailag, mint szakmailag.)
Épp ezért nem mondhatunk csütörtököt! Mondjuk azt inkább népiesen, hogy szerdamás napja, vagy péntekelője, az sokkal jobb, mint amit ezek a bezzeg a mai fiatalok mondanának, hogy Szerda2.0, vagy PéntekBétaVerzió. Persze csak addig, míg a csütörtök még egyáltalán hatályban marad.
Mert semmiképp se üljünk föl a csütörtökmosdatóknak, a csütörtök az eleve egy ab ovo, ráadásul páratlan nap. Ugyan látszólag negyedik a héten, de ha nem lenne, akkor a hét hat napja már páros számú lenne, a csütörtök miatt lesz páratlan, mondhatni a csütörtök már nem tartozik a hét első feléhez, de a másodikhoz sem, a csütörtök igazából nincs, csak úgy látszik! És hogy negyedik napként tényleg a páratlanokhoz tartzik (azok ügynöke) az óvatlanul el is árulja magáról, mert eredetileg úgy hívták, hogy csütörÖTk, azaz benne volt az 5. csak elrejtették, mint egyes gnosztikus evangéliumokat a jeruzsálemi telefonkönyvben. (Ugyanis ha annak a betűit megfelelő sorrendben rakjuk egymás után, kijön belőle Tamás evangéliuma, amiben Jézus nem tesz csodákat, de fizetés nélkül távozik egy betlehemi fogadóból, ahol előtte még italozott is!)
Ezért kell hivatalosan is megszüntetni, bezáratni valamint a törvény erejével eltiltani a csütörtököt a hétnapozástól. És akkor hatnaposak lesznek a hetek, de marad az ötvenkettő, tehát rövidebb lesz egy-egy év, és így mindenki tovább élhet. Például minden most ötven éves ember már 57 lenne rögtön, azaz aki mondjuk eddig hetvenöt évesen halt meg elhunyni, az a reform után már kábé nyolcvanöt évet élhetne.
És mindez elérhető, pusztán a csütörtök kivezetése által! És gyakrabban lenne karácsony, meg születésnap.
p.s. Történelmi példák is vannak például:
- 1912. május 23-án, amikor a fővárosi munkásság tömegtüntetett Budapesten az általános és titkos választójogért, a karhatlom sortűzzel oszlatott, legkevesebb hat halottat.
- 1934. július 5-én a San Franciscó-i rendőrség lelőtt két sztrájkoló kikötői munkást a nyugati parti kikötők történelmi jelentőségű, 83 napig tartó sztrájkja során.
- Az 1956. október 25-én a a pesti parlement előtt volt már megint sortűz, naná hogy csütörtökön.
Bizony mondom, ne várjuk meg a következő ilyet, a csütörtök a történelem tizenharmadik emelete, ami joobb felhőkarclókban szerdánként sincs, legfeljebb 12/A...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése