A fidesz utódpártjának parlamenterei (akik ott parlamennek az országgyűlésben) a tökéletes posztmodern politikát tolják, a bármi mehet (anything goes) jegyében, amitől vicces, igazából szánalmas önellentmondásokat csinálnak ki magukból.
Egy klaszikus szillogizmus keretében ez így néz ki:
1. Nagyobbik premissza , avagy főtétel: Ez a kormány illegtitm, minden döntése illegitim, mert kívül áll az alkotmányosságon. Nem is kell alávetni magunkat (őket magukat) a kormánytöbbség döntéseinek.
2. Kisebbik premissza, miszerint altétel: Ezért tök mindegy mit mond, dönt, ígér a kormányminiszter-elnök, vagy bármelyik tiszás illegitim, nem kell vele foglalkozni.
3. Így aztán mással se foglalkoznak a felcsútista kapuőrök hadállásaikban, csak hogy mit mond a főminiszter-elnökdiktátor, és alvezérei. Mondjuk jobb híján, mert saját elképzeléseik nincsenek az ország sorsát illetően, már túl azon, hogy ukránok, gyarmatosítás, hazaárulás, sorosbrüsszel. Csak ez programnak nemhogy kevés, de egyáltalán nem az.
Na ja, szillogizmusnak ez nem igazán működőképes, mert a kiindulásból nem következik a működésük, az valamiféle alternatíva-állítás lenne, de ahhoz ész és szándék kéne, nem elég pusztán a jól szabott öltönybe csomagolt sértett hisztizés. (Az a kibaszott nép, hát volt pofája kiszavazni őket a hatalomból, a fülkeforradalmár illiberális kánaánistákat! A jótevőiket! Erre most fülke forr a világ...)
Mindez csak a minapi, gyerekvédelmi ügy kapcsán elharapózott adokkapokról jutott eszembe, de eszembe juthatott volna szinte bármiről. Mert kábé ennyire képesek, távol bármiféle józanságtól vagy racionalitástól, mint egy bekúrt kocsmai hőbörgő... nos, hőbörögnek. És közben arról delirálnak, hogy MP és kormány nem is kormányoz, csak kommunikál.
Merthogy a felcsútisták utolsó hadoszlopának másik kedvenc művelete, hogy centire pontosan felmondják mindazt a sok szemétséget, amit az elmúlt ciklusokban leműveltek, aztán az egészet a jelenlegi rezsimre kenik. (Nem mindig, de nagyrészt indokolatlanul.) Például a Dagadt már hosszú évek óta nem kormányzott egyáltalán mire megbukott, csak világpolitikust játszott itthon, sértődött óvodást külföldön, és nyomatta az egyujjas agyú propagandát, tényleges cselekvések helyett. Most meg ha a kormány tesz valamit bármilyen ügyben, már megy is a szirénázás, hogy de csak azért csinálják, hogy aztán jól kommunikálhassanak róla, vele, általa. Aha, bagoly mondja verébnek, hogy nem is volt taggyűlés a magángépen, és a hajad is már milyen. (Nagyjából ennyire releváns a posztfideszes verbális abúzus.) j
Egyébként nem rossz elv, a klasszikus vasútmozdonyos példa, miszerint több gőzt a kerekekre, és kevesebbet a sípra, ha már eddig fordítva csinálták.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése