Egyre kevésbé vagyok képes und hajlandó megnézni olyan mozgóképipari terméket (régebben ezeket hívtuk filmnek), ami valami kereskedelmi alapú franchise negyedik, ötödik, kilencedik része. Egy trilógia még elmegy, olyanok vannak még az érvényesség mezőjében, de mikor valami már ott tart, hogy Tocsogós alabamai vérengzés 7, azt bottal sem szabad piszkálni. Például mert a sokadik rész már soha semmit nem tud hozzátenni az előzőekhez, ellenben elvenni egyre többet, exponenciálisan növekvő mértékben. (Szakszerűen így hangzik, hogy a sokadik az szar.)
Erre most azt reklámozza nekem a Jutyúb, hogy nemsokára jövőre jön a Shrek ötödik(!) része. De nekem, most komolyan? Az egyet utólag láttam, miután megnéztem a kettőt a moziban, azok rendben voltak, a harmadik már egy erőltetett vacak volt, a negyedik meg nem érdekelt. De mivel Hollywood kizárólag arccal a pénztár felé önkielégít, most kell egy ötödik, és próbálnak gerjeszteni valamiféle várakozást, de én meg nem tudok elképzelni olyan bárkit, aki épp felgerjed, hogy fú bazmeg, jövőre(!) jön az új Shrek, már alig várom, addig már biztos nem fogok tudni aludni! (Amitől pár hét múlva úgyis halott lesz, tehát nem fogja látni az évtized kulturális csúcstámadását, még szerencse, hogy csak egy nem elképzelhető, így kitalált alak.)
A filmipar mára teljesen elvesztette a kreativitását (a másik, a fellengzősebben filmművészetnek hívott dolog persze nem), így annyi maradt neki, hogy időnként leporol régi sikereket, ilyenkor jönnek a remake-ek reboot-ok, meg a folytatások, lehetőleg akkor, mikor már fogyasztói korba lépett egy új generáció, akinek minden régi vicc új. (Én konkrétan beszéltem olyan kora huszonévessel, aki szerint a Star Wars 7-9. az nagyon jó, de csak mert azt látta tizenkét évesen, neki az a kiindulópont. Pedig az a három film, különösen az utolsó, mindennek a legalja. )
Már az is kínos volt, mikor a Terminátor ki tudja hányadik részébe bele kellett írni, hogy a kiborg is hogyan öregszik, mert egy hetvenes Schwarzeneggert mégsem lehetett eladni egy évtizedekig konstans állagú gyilkológépnek, így még családja is lett.
És a kreativitás hiánya mellett ott van a tutira menés kényszere, hogy ma már annyira százmillió dollárokba kerül egy-egy szánalmas-szuperhősös hányadék, hogy nem lehet kockáztatni, csak a régi szakácskönyvekből főzhetnek a producerek által leuralt rendezők, így a végeredmény legfeljebb a konzerv babfőzelék minőségét érheti el (és ez még a jobbik eset), azaz ehető, de csak ha nincs itthon más.
A Shrek ötödik részét tehát annyira várom jövőre, mint a fidesz következő pártkongresszusát, a nyombélfekélyt vagy az Armageddon című dokumentumfilmből megismert üstökös aszteroida becsapódását. Na jó, utóbbit azért jobban.
A shrekes hír nálam kábé egyenértékű azzal a szintén mai közléssel, hogy : „Ausztria kiizzadta a győzelmet Jordánia ellen“, valamint „Egy félidőnyi jó játékkal legyőzte Szenegált a francia válogatott“. Rohadtul nem érdekel, de bosszant, ha a képembe tolják.
sanicsource.fandom.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése