Kitöltöttem egy zorigós kvízt, de csak azért, mert ez volt a címe: „Piszkosul nehéz kvíz – ha sikerül a 7/7, eldobjuk az agyunk!“.
Donhatjátok srácok, 7/7, csak épp nem volt nehéz, piszkosul biztos nem. A hidegháborúról szólt, és ilyen piszkosul kérdések voltak benne, hogy melyik országban volt az 1968-as prágai tavasz? Vagy ki kellett találni, hogy glasznoszty meg a peresztrojka az Mihail Gorbacsov nevéhez köthető, a „vasfüggöny“ metaforája meg Churchill fultoni beszédéből való. Nekem ezek evidenciák, de egyrészt tizenéves korom óta figyelem a politikát (csinálni sose volt kedvem), másrészt elég öreg vagyok ahhoz, hogy például Gorbacsovra már emlékezzek, azt a korszakot kiskamaszként már átéltem. A többi meg történelem, a kubai rakétaválsággal együtt, de azt meg szerettem tanulni is.
Nem a dátumokat, csatákat, királyokat, forradalmakat bírtam benne, hanem az összefüggéseket. Hogy mondjuk az első világháború nem azért tört ki, mert „lelőtték a Ferdinándot Szarajevóban“, hanem mert a porosz-francia háború után létrejött egységes Németország (mint császárság), lemaradt a gyarmatosításokról, és újdonsült nagyhatalomként újra akarta osztani az efféle érdekeltségeket. Az ilyenekhez képest csak egy szimpla adat, hogy mikor volt a skagerraki tengeri csata (110 éve, 1916 májusában), de ez valahogy megragadt bennem, menne egy tesztben is. (Illetve ahogy Tuskó Hopkins mondotta volt a Három testőr Afrikában című irodalmi klasszikusban: „Én ezt trapézon is tudom.“)
Csak annyi lenne a kérésem, hogy a zorigósok, akik szerint egy közepesen emelt szintű töriérettségis kérdéssor már a történelmi műveltség hovatovábbjának hogyodanerohanjakja, hogy az agyukat ne felém dobják, mert kissé fáj a lábam, és nehéz lenne félreugranom előle. Mert amúgy pont az ő agyuk kell a fenének.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése