2026. június 3., szerda

Aranykór

A zorigós "újságíró" Természetes Unintelligencia a közéleti uszítás és a csöcsös kontentek helyett egyre nagyobb hangsúlyt helyez a  betegségekkel való riogatásra és a vallási misztikumra, a végén még újra lesz értelmezhető gasztrorovatuk is... (Hát igen, a Zorigó még mindig a szörnyülködve röhögés reflexét váltja ki belőlem, és egy ilyen esős reggelen, mint a mai, az ilyesmi alapvető lelki gyakorlatom.)

Na, az van szerintük, hogy „Évezredes titokra derült fény: itt lehetett a bibliai Édenkert“! Szokás szerint persze ezt se értem, én például régóta tudom, hol van az Édenkert, pont ott ahol a Halálcsillag, a három testőr vagy a Kultúra galaktikus metacivilizációja (vö, Iain M. Banks). Azaz a képzeletünkben, aztán onnan kerül könyvekbe, filmekbe, festményekre.

Van ugyanis az embereknek ez a „régen minden jobb volt“ mentalitása, mindig elképzelünk magunknak valami aranykort, és mindig ahhoz a jelenhez képest, amit aktuálisan igen rémesnek érzékelünk, de h egyszer már volt jó, akkor az nem eleve lehetetlen, tehát lehet megint minden nagyon fasza. (De ezt egyszer már leírtam, gondolom szerintem.) Az Édenkert pedig maga az esszenciális aranykor, aminek véget vetett az engedetlenség meg az önzés, mondjuk hülye egy isten lehet, aki tudásvággyal teremti az embert, aztán eltiltja a tudástól, majd kibassza az édeni világból, csak mert besértődött, mikor az ember pont úgy viselkedett, amilyenre programozta...

De vannak ezek az önjelölt régész „bibliakutatók“ , akik szó szerint vesznek mindent, amit egy ókori sivatagi törzs emberei, a maguk szűk horizontjáról látva a világot, összemeséltek maguknak, és meg akarják találni Noé bárkáját, a Frigyládát meg az Édent, mert azoknak nyilván lenniük kell (vagy kellett) valahol. Földrajzilag! Az meg fel sem merül, hogy a mindenféle szent szövegek alapvetően szimbolikus beszédek, de ha komolyan is vesszük őket, nem lehet, hogy például az Éden nem a Földön van? Hanem ez csak az a bolygó, ahova a sértődékeny teremtője száműzte az emberiséget?

Ellenben ha a komoly „brit tudósok“ kitalálják, hogy hol volt az Édenkert az egykori Mezopotámiában, akkor mi van? Ha már nincs ott, nem érdekes, ha igen, az minimum feltűnt volna sokaknak, esetleg annyi a törekvés értelme, hogy ha ott volt, adott GPS-koordináták mentén, esetleg lehetne ott megint. De ahhoz nem térképészkedve régészkedni kell a híveknek, hanem buzgón imádkozni, hogy jöjjön el a mennyek országa, az se baj, ha ezúttal nem csak a Közel-Keletre...

Tényleg, az Éden és a Menny milyen relációban állnak egymással? Tesók, unokatesók, vagy az előbbi az utóbbi kivetülése, előzetese, fülszövege? Ez egy nyilvánvalóan érdekes kérdés, de például egy elsöprő ám reménytelen szerelemhez képest kábé annyira fontos, mint az, hogy hány angyal tud egyszerre táncolni egy tű fokán? A középkori teológus egyházatyák ugyanis ilyeneken gondolkodtak, mondjuk ők pont próbálták magukat távol tartani az elsöprő szerelemtől, legalább is jobb esetben.
Nekem meg a Zorigótol kéne magam, de a bűnös élvezet lényege a a második szó.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése