Az isteni tudás az enyém, legalább is ezt mondta álmomban a furcsa kis ember, én már tudom hogy készül a narancsos sárkány, mitől kék a szivárvány egyik csíkja, mi a tuti lottó-kombináció. De nem akarok nyerni, szegény vagyok, ám értékelem, a lemondást gyakorlom, távol állnak tőlem a világi hívságok, csak legyen net meg kábeltévé, nem vágyok többre.
Mert a titkos isteni tudás meglepő helyeken van elrejtve. Hétvégén mikor kórházban feküdtem nem volt kábeltévé, nézhettem ki az ablakon naphosszat, viszont az ablak előtti fa ágai egy enberi arcot formáztak (egy részen), és mintha beszélt volna. Mondjuk ilyeneket mondott hogy "ne sózd meg a krumplit sütés előtt" meg hogy "etesd meg a teknősöd",de ha másfél napnál tovább fekszem a sürgősségin, talán komolyabb kinyilatkoztatásokba is belefutotottam volna.
De mivel a gyakorlatlan beteg vagyok, viszont gyógyíthatatlan racionális, elmaradt a titkos tudás, maradtam én, aki javíthatatlan kételkedő,a gnózisra nem fogékony, szorri... Gnózisbárkimásnak...