2017. május 25., csütörtök

Sötétség bármikor

Lakossági fórumot tartott Kispesten a kormánypárt közröhögéssel kísért legújabbkori főalakja, a Rezsidisznó személyesen, ahol a nemzetinek nevezett, konzultációnak csúfolt izét népszerűsítette. És most nem is rugóznék azon, hogy ez a „lakossági fórum“ néven futtatott nyugdíjas pártaktíva mennyire messziről bűzlő módon pártállami kommenista tempó, ezen már nem akadok fenn, hisz jelenleg is egy bolsevik párt van hatalmon. De a kommunikált tartalom, az tényleg rémes.

Először is: nemzeti koznzultáció nincs. A nemzeti itt annyit jelent hogy fideszes, legalább tizeöt éve használják magukra ezt a jelzőt változatlan pofátlansággal, mintha ők lennének a nemzet és csak ők, a konzultáció  meg sima fasiszta propaganda. (Most kissé elgondolkodtam, leírjam-e azt hogy fasiszta, de nincs más választásom ha egyszer az, eme kérdőívnek álcázott aljas uszítás után még gömbös gyula is megnyalná a tíz virsli ujját, pedig ő igazi fasiszta volt, öndefiníciója szerint is.)
És ezt a fasiszta propagandát postázta nekem a kormány a saját adófizetői pénzemből, hogy aztán valami minden eddigit alulmúlót hazudjon a képembe, az én még több pénzemből. Király.

Másodszor: a sokadik tudósítást olvasva a sokadik remek lakossági verbális autodafé megrendezéséről, nem tudom nem észrevenni, hogy a kormánypárti droidok még annyit sem bírnak értelmesen kinyilatkoztatni, ami abban a nyomorúságos „kérdőívben“ áll (fáj a kérdőív szót még idézőjelben is leírni ebben a kontextusban, sikít a bennem eltemetett szociológus), így egyfelől marad a processzorba beégetett három modat recitálása, és mikor már ők is unják, saját skizoid vízióik, üldözési mániáik és házilag barkácsolt (magyarul hómméd) összesküvés-elméleteik elődása következik, melyek legalább szórakozatóak, noha ijesztő belegondolni, hogy ezeknek a pszichopatáknak amúgy mekkora hatalom van a kezében.

És ebben a szellemi ámokfutásban a rezsidisznó létségtelenül a legmélyebbre  megy, én mondjuk már eleve nem értem, hogy mondhatta bárki a kormánypártnál azt, hogy milyen jó arc ez a szilárd, meg milyen penge kommunikátor, toljuk őt a média elé, meg a pártvezetésbe. Miközben csak zsírfejben, ostobaságban és nagyszájúskodásban menő a csávó, de a felelős politikust valahogy mégsem ezen tulajdonságok mentén írnám le, ha valaki pisztolyt nyomna a halántékomhoz.

A Narancs tudósítása szerint most is remek monológot vágott le, best of fidesz diszkóritmusban, a „sorosozás“ nevű urbánus népszokás keretében, opcionális komcsizással, és olyan remek mondatokkal, mint hogy Brüsszelt a Kommunista kiáltvány alapján hozták létre. E szerint a fickónak tényleg elmentek otthonról, illetve nem olvasott Marxot, mert ennek a marhaságnak akkor sincs értelme, ha jóindulatúan feltételezzük, hogy "Brüsszel" itt nem a várost jelöli, hanem az EU központját. Meg a NATO-ét, ha már itt tartunk, lehet hogy azt is a Marx-Engels szerzőpáros találta ki a Genfi-tó alján egy búvárharangban?
Meg mondta azt is, hogy aki teleszüli a világot, azé a világ. Nem tudom miért ekkora kattanás a bolsevik jobboldalon ez a teleszülés, én még ott tartok, hogy emberiség van és nem ugrálok törzsi totemek körül, tőlem szülje tele a világot akinek pont ehhez van kedve, én úgysem akarom teleszülni, szóval nekem senki nem konkurencia, teleszülésileg. (Meg amúgy sem elég széles a medencém, méhem meg csak akkor van, ha betéved egy az ablakon, de attól meg sikoltozom, ahogy az egy rendes rovarfóbiástól elvárható.)
Viszont fideszék tényleg azt képzelik, hogy szülni az ilyen hazafias izé, a szülés az leendő humánerőforrás, alattvalók, adfizetők és törzsszavazók előállítása, valamint főleg állami programok és párthatározatok szerint működő politika program. Tényleg valahol a hatvanas-hetvenes évek határvidékén járnak fejben. Mert fizikailag meg Ibizán, ami a korabeli kádereknek azért nemigen jött össze.

És ebben a pártban régen még a Pokorni volt alelnök, már akkor gondoltam hogy fog ő még hiányozni, és tényleg, előbb jött smittpál (az álamfő), mára meg sikerült a rezsidisznóig zülleni. Az agresszív kisnagymalacig.

2017. május 24., szerda

Rejtőernyő

Amikor én ernyőt viszek magammal nem esik az eső, ma is úgy sikerült nem megáznom, hogy egész nap magammal cipeltem egy ernyőt. És ugye nem esett, mert ha esett volna tuti megázok, az ernyőt ugyanis nem nagyon lehet kinyitni, de ha mégis, összecsukni nem tudom, ha viszont szél is van (volt szél), nem is kell vele vesződni, szétkapja a picsába és lehet egyből kidobni.
Van egy remek esőkabátom is, szép kék és olyan mintha hengerelt gumicukorból lenne, igazi gumisszaggal, csak abban meg úgy nézek ki mint egy óvodáscsoport, pontosabban annak egy tagja, bár korra és kilóra lehetnék egy kisebb csoport. Minden esetre az esőkabát bonyolult műfaj, csak akkor praktikus ha itthonról megyek hazajönni, azaz közben nem kell levenni, mert egyfelől mindent összecsöpögtetek vele, másfelől magamat is, miközben megpróbálom a tasakjába visszagyűrni, rokonoknál, boltban, postán magamon tartani meg kínos, plusz bele is rohadok negatív percek alatt. Azaz ideális kutysétáltatáshoz, esőben kirándulshoz, esetleg városnézéshez, de kutya ugye már nincs, esőben kiránduljon az akinek két anyja van, a várost meg már láttam sokszor. (Londonban meg sosem sikerül megázni, ott kulturáltan mindig akkor esik főleg, mikor mi alszunk, vagy hosszabban időzünk valami fedett helyen.)

És mindez természetesen elmélet, hisz ma itt nálunk nem esett, illetve majdnem de meggondolta magát, máshová ment esni, én meg csak itthon jöttemm rá mitől nehéz a táskám, mikor már mindent kipakoltam belőle, még azt a két süteményes villát is, amit valami előttem is rejtett okból hurcolok nem tudom már mióta, oda-vissza a munkahely-lakás viszonylatban. De legalább a fogyatkozó villák rébusza megoldódott, legaalább is részben. (Eddig az volt az elméletem, hogy parajelenséggel állok szemben, mert mintha egyre több bögrém lenne az egyre kevesebb villával párhuzamosan, vagyis nyilvánvalónak tűnt, hogy a villák bögrévé változnak, ami nem jó, mert bár a bögrére is fel lehet tekerni a spagettit, de rohadt nehéz leenni róla.) És deviszont még mindig meg tudok lepődni, hog jé, a kábé tíz éve  hordott táskámon van egy rekesz, amit valahogy sosem akarok észrevenni, és abba tettem reggel az ernyőt (a helyesírás ellenőrző szerint: Ernőt), most meg találok mellette egy Gandhi-életrajzot, fél marék golyóstollat, és a két villát. Meg a rég nem látott tébékártyámat. De legalább már nem csdálkozom miért nehéz a szerintem üres táskám, és most  egy darabig nem akarom mindenáron az ufókra fogni. Van nekik elég bajuk a gyíkemberekkel is.

2017. május 22., hétfő

Folytassa pápa!

A hosszú hétvégén (ami csak vasárnapból állt, de még ott volt a szombat este is, szóval nem panaszkodom) behabzsoltama a The Young Pope, avagy  az ifjú pápa című sorozat első, és ezidáig egyetlen évadját, mert az első két rész után nem tudtam leállni vele, némileg beszippantott, ami a Dr. Who óta nem fordult elő velem, mivelhogy nemigen akarok srozatokat nézni. Nem érdekelnek ugyanis a szuparhősök, a terroristák, a nyomozók, bár jut eszembe a Dextert egy darabig elég hűségesen néztem, csakhogy egyszer csak elegem lett a történet újabb és újabb csavarjaiból, pedig eleinte érdekes volt, hogy az ember egy majdnem szimpatikus sorozatgyilkos főhősért szoríthat.

Nade a pápás cucc: hát először is nem Pápán játszódik, ez úgyszólván már a legelején kiderül, mikor is folyton Rómát mutogatják, igazából a The Old Vatican jobb cím lett volna, a főszereplők ugyanis egyértelműen a reneszánsz és barokk fogadótermek, kerengők és erkélyek, a parkok és sétányok és szökőkutak, melyekben vagy melyek körül humán mellékalakok mozognak, pont annyira jelentősen, mint egy vasúti terepasztalon a kis festett figurák. Ott is mindenki csak azt lesi, mikor jön ki a gőzmozdony az alagútból, a peronon várakozó ólomkatonák csak a szükséges díszlet. Miként itt is a jövő-menő apácák, papok és turisták, akik legtöbbször csak páran vannak, épp csak jelzésértékűen. Igazából a pápa meg néhány intrikus bíboros számít csak, persze főleg a pápa, akit Jude Law alakít elég jól, amennyiben tud sokáig hideg cinizmussal nézni (mondjuk a fején kívül mással nem is kell játszania, a nagy barokkos jelmezekből csak az látszik ki), sátánian vigyorogni, és teátrálisan imádkozni. Visszatérő elem, hogy az audiencián fogadott fontos emberek rendere azt hiszik hogy elaludt a székében, mire közli, hogy csak imádkozott, ami érdekes, mert tíz részből nem derült ki, hogy hívő-egyáltalán, mondjuk lehet hogy nem, az csak zavarná az uralkodásban.


Mert XIII. Piusz (avagy Lenny Belardo az államokból) egy gyakorló pszichopata (bár a vége felé a nézőnek az gyanúja, mintha mégis csak lenne lelke), kiszámíthatatlan hangulatember, ókonzervatív forradalmár, perverz diktátor és verbális inkvizítor, miközben néha drukkolunk neki, hogy tegye már tisztába az egyházat, melynek élére került, természetesen ócska hatalmi taktikázások nyomán.

Az epizódok amúgy kurva lassúak, leginkább vicces csipkékbe öltözött főpapok beszélgetnek benne főpapi palotákban vagy mediterrán kertekben sétálva, de a szövegek (und a képek, azok már túl szépre fényképezett képek) annyira erősek, hogy a sorozat tökletesen adddiktív, az meber megnéz belőle még egy részt, aztán még egyet, és na jó még egy utolsót, de ott meg nem lehet csak úgy abbahagyni, és ez így mehet éjszakába nyúlóan.
És a hírek szerint lesz következő évad is, bár állítólag Jude Law nélkül, egy újabb pápával, ha már az eddigit akár ki is nyírhatta Paolo Sorrentino az író-rendező, mert hogy él-e vagy hal-e a végén, azt taktikusan nem kötötte a nézők orrára, gondolom azért, hogy bármerre folytathassa. Amúgy majdnem mindegy is, csak folytassa, bár én nem bánnám, ha egyelőre maradna XIII. Piusz.

2017. május 21., vasárnap

Tömegpusztító médiákok

Pártunk és kormányunk (ártunk és ormányunk?) ma már rég nem a tizenkét évesek szintjén kommunikál, jelenleg valahol az óvoda középső csoportja környékén jár, eljutva az egyszavas üzenetekig. Felháborító! Valamint Soros! És Brüsszel!
Ennél egy lépéssel sem megy tovább, nincsenek összetett mondatok, nincs érvelés, mondjuk minek is lenne, ezzel a végtelenül primitív uszítással már rég nem az ellentábor híveit vagy a bizonytalanokat akarják meggyőzni, csak a szektás, birkamenetelő híveket egyben tartani. Ők ugyanis nem egy politikai irányzat követői, még csak nem is egy párt elkötelezett szavazói, hanem Magyarország legnagyobb vallási szektája, Agyarországé ha már a kezdőbetűk elhagyásával szórakozom, ők lennének kis hazánk agyarország része. Nekik meg pont jó, ha a rezsidisznó azt mondja hogy Soros a hibás, Brüsszelben mindenki Soros, és a tisztánlátás kedvéért hozzáteszi, hogy egyébként is Soros.

Amúgy bátor, avagy önbizalomtól túltengő az a párt, amelyik egy rezsidisznót mer a szervezet egyik arcává tenni, aki simán elismeri egy interjúben hogy ő ugyan nem túl okos, de a főnöknek bármikor benyal a meleg szarig és szerinte ezt elvhűségnek hívják, pedig csak szimpla talpnyalás, plusz szépemlékű kutyámnak több szabad akarata, önállósága volt, mint tetszőleges fideszkádéenpés droidnak.

És mostanában szép lassan a rövid pórázon tartott házi sajtó is erre a szintre süllyed, kedvencem e műfajban az origo, aki miután megírta hogy Soros meg akarta ölni az anyját (nyilván Brüsszel is meg akkarta ölni az anyját, sőt valószínűleg meg  is ölte, hisz hallott valaki valaha Brüsszel anyjáró? na ugye!), mst eljutott odáig, hogy a Momentumos csávók simán csak Lenin-fiúk, ami felháborító, különösen a női aktivistáknak, akik még annyit sem értek, hogy leleninleányozzák őket. (Ez de szép szó lett: leleninleányoz.)  Nekem egyébként közhelyeket puffogtató nyomolús yuppieknak tűnnek ezek a momentumos hellófiúk-leninlányok, de azért valahol Berija és Oszama Bin Laden közé pozicionálni őket legalább is aránytévesztés. Mert ugyan ki tudja miért, begaloppozztak az origo szerkesztőségnek alig nevezhető irodájába (merthogy az ott a propagandaminisztérium ostobaságügyi főosztálya), és szakállas főmomentum (akit én valamiért legszívesebben Mikkamakkának hívnák, van benne valami alapvetően kandúrszerű, a lázárervini értelemben) szerinte karakánul, mások szerint kínosan verbálisan zaklatni kezdte a róluk lejáratót író médiamunkást, de azért ez még nem a magyar 9/11, bármennyire is rettegnek a derék sajtóvonalon pártmunkás elvtársak Mikkamakkától.

Meg elég nevetséges, hogy kormány alfeléből ki sem látszó „újságírók“ kezdenek el itt színpadiasan félni, mikor nekik tényleg van az a pénz, és mögöttük a filmügyi fodrász, a Nemzeti Együttműködő hörcsög áll (parkol a Bentley-ével), és ő fúja nekik passzátszél helyett is a szivarfüstöt. Oké vajna endre nem egy Soros (például egyetlen jótékonysággal foglalkozó alapítványáról sem hallottam még, nem alapított egyetemet, nem írt könyveket, ő csak annyiban Soros, hogy ő is sokkal fiatalabb feleséget hord divatkiegészítőként), de kis haznk geopolitikai realitásában ha valaki mögött ő áll, akkor ott kérem nem kell beszarni, ott állva van!
Viszont érdeklődve várom, a Lenin-fiúk után mitől kezd el majd félni az origo, szerintem ideje lenne újra elővenni a terrorista migránsokat, ők valahogy úgy ellaposodtak a sok sorosista brüsszel-bérenc árnyékában (ez de szép képzavarra sikeredett), ideje lenne egy komolyabbatt rettegni tőlük. Akik ugye a román-magyar határon akarnak belépni a ZEU-ba, legalább is a bakondi nevű miniszterelnöki főtábornok szerint, aki ez alapján több mint tíz éve nem fogyaszt híreket, kimaradhatott neki a románok 2007-es csatlakozása. (És az MTI persze korrigál, de én inkább elhiszem azt a verziót, hogy a főtábornok hülye, ez nyilván benne van a munkaköri leírásában is.)
A kormáy házi médiájában meg nekiálllhatnak gyakorolni, hogy kell egy  mondatba foglalni a Soros, Brüsszel, migráns és rezsicsökkentés szavakat úgy, hogy továbbra is kerüljék az összetett mondatokat. Különben jövőre a választási kampányba már csak annyit bírnak majd üzenni a szektánk, hogy hörrr, meg helóheló esetleg hogy nemá!
Information is the weapon of mass destruction.

2017. május 19., péntek

Kertitörpe-esztétika

Ma láttam egy ablakból kilógatott, létrán mászó Mikulás-figurát, ami így májusban kissé fura. Decemberben mondjuk roszabb a helyzet, olyankor végtelenül kínos. Úgy tíz éve, mikor megjelentek az ablakból lógatott Mikulások, mintegy öt percig még vicces is volt, de ahogy tíz-tizenöt félméteres kövér fószer rohamozott egy tízemeletes lakótelepi házat, az már inkább szánalmasnak tetszett, és a helzet évről-évre romlott. Viszont a huszonöt fok, napsütésben kifejezetten vagány, punkos gesztus kilógatni egy karácsonyi giccset, én a vállalkozó szellemű lakó helyében a lakásajtóra is tennék egy mozgásérzékelős éneklő műhalat, hisz nincs is annál mókásabb, mint mikor özv. Ló Béláné egy félemeletnyire hajítja a harminc tojással bélelt bevásárlószatyrát, mikor ráüvölt egy plasztik ponty, hogy „Óóóldmekdonáldhedafarmhéjahéjahó!“

Mondjuk nálam is kint van még  karácsonyi műfenyű (az egyik), mert egyfelől nem volt hova tenni, másfelől meg a sarokból hiányzik valami bazi nagy szobanövény, ami volt ott korábban, és a műfenő legalább zöld, meg erősen hunyorítva, naplementekor szinte igazinak látszik, bár valódi növények ritkán nőnek ki fém karácsonyfatalpból. De legalább nem kell öntözni, attól amúgy sem lenne nagyobb, csak rozsdásabb az alja.

Viszont a karácsonyfán kívül már nem alkalmazok semmilyen ünnepi dekorációt, húsvétkor nem lógtak festett tojások a sehol, a többi ünnepre meg ötletem sincs (tekintettel arra, hogy nem tartok halloweent), tényleg, mivel lehetne dekorálni a lakást augusztus huszadika vagy mindenszentek alkalmából. Szentistvános csokifigurával meg aranypapírba csomagolt (ország)almával, illetve szentek képeivel díszitett lampionokkal és kis elektomos vértanú-máglyákkal esetleg, március 15-én meg a gyerekek körbejárhatnák a szomszédokat és a rokonságot, majd becsöngetve azzal fenyegethetnék a háziakat, hogy ha nem kapnak csokit, felolvassák a tizenkét pontot, a sajtó szabadságától odáig hogy unió Erdéllyel.

sunikft.hu

Én persze kimaradnék az ilyesmiből, a húsvét is annyi volt, hogy hétfőn nem kellett dolgozni, de megnyugtató lenne a tudat, hogy a sok új hülye ünnepi szokásból való teljes kimaradással mennyit spórolok, pénzben és idegrendszer-túlterhelésben egyaránt. Ez pont olyan, mint mikor az ember nem vesz kertitörpét a ház elé és a vicces postaláda helyett beéri azzal, amibe viszont bele lehet tenni a leveleket. És nem csinál hülyét magából egy létrázó Mikulással, pláne, ha amúgy egyszintes házban lakik. De a nyári mikulás az azért rendben van, itt merész kulturális gesztusnak érzem a nettó giccset, csak fontos, hogy októberre kapjon nyuszifüleket meg hímes tojásokat a puttonyba, november elejére meg be kell vonni mint a régi papírpénzt, hisz négyszázhuszonnyolc környékbeli vicces figura között már elveszne a poén. Ilyenkor érdemes a „Szent István bután nézi a Redbull Air Race-t“ című diorámát kitenni az ablakba, de szigorúan csak nyárig, nehogy a tömeggel tartsunk véletlenül.

2017. május 18., csütörtök

Hétvég-e?

Múlt szombaton dolgoztam, ezen a szombaton is dolgozom majd, de legalább a jövő szombatot munkával tölthetem végre. Fárasztó ugyan, de lagalább érdekes számtani szimmetriában gyönörködhetek, miszerint három egynapos hétvége után jön egy háromnapos. Már ha jól emlékszem mikor lesz pünkösd hétfő, ami valami rejtélyes okból munkaszüneti nap, mintha legalább is a lakosság számotevő része lenne keresztény. Pedig a túlnyomó többség a Mittomén Szarokrá egyház híve és egzotikus kisebbségként tekint azokra akik pünkösd alkalmából a szentlelket keresik a nyuszitojásban, vagy már megint összekevertem a valamiket az izékkel. Nekem mondjuk zsidónak kellene lennem, hogy ne is dolgozhassak szombaton, de a helyzet az hogy kell a pénz, aranyozott gyémánt orrkarikára gyűjtök. Balck Sabbath you know...

Úgyhogy inkább kommunista szombatnak tekintem mondjuk a múlt szombatot, pontosabban neokommunistának mert a pénzt azért felveszem érte, viszont garantáltan a dolgozók életszínvonalának emelésére fordítom, illetve legalább egy dolgozóéra, mert én például biztos jobban élek több pénzből, bár úgy hallottam sokan vannak ezzel így. Ha viszont a múlt szombat volt a komenista, akkor a mostani legyen a kiegensúlyozottság jegyében a szélsőjobbos, a jövő heti meg az ultraliberális, bár ezeken még dolgozni kell. Ne tudom pontosan milyen szendvicset csomagol magának egy neonáci és mit hallgat az mp3 lejátszóján, de a liberális szombaton  majd currys omlettet rakok a szendvicsbe a multikulti jegyében meg citromos nápolyit, olvasnivalónak megteszi John Stuart Mill, nála klasszikusabban liberális szerző úgyse nem nincs. Viszont holnap megyek könyvtárba, szerintem Mein Kampf nincs nekik, vagy legalább is nem kölcsönözhető, majd veszek ki Nyírőt, ő elég nyilas volt, waffen-SS indulókkal meg tele a net, bár nem tudom mennyire tudok belehelyezkedni a hangulatba. Ha nem megy, majd szélsőjobbos szombat helyett tradicionalistát tartot, szigorú királypártisággal szemlélve a gépeket és a termelést, Habsburg-házi uralkodók életrajzain elmélkedve, a szentkorona oltalma alatt. Ennek is lesz annyi értelme mint anno a kommunista szombatnak, ami csak annyit jelentett, hogy pihenés helyett ingyen dolgoztak a népek.

Amúgy a szombati munka nem olyan rossz, kevesen vagyunk, családiasabb a hangulat és elég gyorsan elmegy az idő, a gond az, hogy vasárnap is, az egynapos hétvége dédapáinknak még természetes volt, de nekünk már nagyon kevés, három egymás után meg egyenesen büntető jellegű. A harmadiknál vasárnap már úgy érzem magam (mert volt már rá példa) mint egy össze-visssza öntözött szobanövény egy huzatos sarokban, vagy mint egy kiöntött ürge (nem műgyantából, a lyukból), bár az nem világos, miért csak vizes hasonlatok jutnak eszembe. Talán utálok leizzadni vagy megázni, én igazából azt szeretem, ha már kint vagyok a vízből. De az még később jön.

2017. május 17., szerda

Ember a Holdon

Donald „Tévedésből Elnök“ Trump odaüzent a NASA-nak, hogy még az első ciklusában (mintha lenne majd második, bár ezektől minden kitelik, kokakólamámor, rakendroll, elhízás, Trump) szeretne egy emberes Hold-expedíciónak integetni, azaz mondjuk három és fél éven belül tessenek feldurrantani néhány palit a Holdra, píár-szeempontből főleg. Mert villantani kell valami nagyot, ha már a kormányzás nem megyen (bár legutóbb Kennedy rugózott ezen a holdozáson meg a határidőkön, de őt nem fel- hanem ledurrantották Dallasban az ürgebőrbe bújt szíjájés kágébések az efbíájtól), meg a kínaiakat is meg kell verni az űrversenyben. ha már szovjetek ugye már nincsenek is, a maradék oroszokkal meg pont együttműködnek, mondjuk muszáj nekik, hisz a Szojuzokon kívül per pillanat mással nem lehet feljutni az ISS-re, a jenkiknek sem. Kína viszont saját, nem nemzetközi űrállomást tervez, űrhajójuk már van hozzá, szóval per pillanat jobban állnak mint az amerikaiak, azaz nem csak többen vannak, de sűrűbben is.

Trumpnak meg nyilván nagy bánata, hogy neki nem jutott valami jó kis főgonosz akivel megküzdhet. Reagannek még ott volt a nyakán a hidegháború, az utódainak az Öböl-háború, de még a nyomoronc Duplavé Bushnak is jutott egy terrorizmus elleni háború meghirdetése, és az ezzel járó hősi póz, miközben a jó Donald még javában az ingatlanspekuláció és szexuális zaklatás területén ügyködött, meglehetős sikerrel. De mire elnökké szégyenült, már semmilyen kontextusban nem hangzott jól az a szó hogy háború, Irak, Afganisztán kilőve (a szó konkrét és átvitt értelmében is), a vietnami háborút kissé okafogyott lenne újrakezdeni, esetleg le lehetne rohanni Iránt vagy Észak-Koreát, de az ilyen bombázásba csomagolt lerohanás már az elődeinek sem jött be, úgyhogy tényleg marad az űrverseny. pláne, hogy végre megint van kivel versenyezni.

Úgyhogy gondolta, küldjünk embert a Holdra, ez a műsor ugyan volt már, de elég régen ahhoz, hogy a nép kíváncsi legyen az ismétlésre, elvégre a Szomszédok is elég jó nézettséggel megy ma is, bár gondolom a Fehér Házban nem nézik. Meg ha már párszor voltak zűrhajósok a Holdon (valamint a Hold mellett, a Hold körül és a Hold helyett máshol), akkor ugye megvan a technika hozzá, csak le kell porolni az Apollót, bármi is legyen az, aztán háromketőegy, bummfel és már meg is van a főműsoridős elnöki beszéd.


(Az mondjuk apróbb probléma, hogy az Apolló leszállóegységének számítógépe csak alig sokkal butább egy átlagos okostelefonnál, vagyis nem leporolni kéne a régi vasat, hanem újat tervezni, amin van wi-fi és bejön a CNN meg a Pornhub, valamint nem csak leszáll robotpilótával, de tud délolasz stílusú ragut készíteni fagyasztott májkrémből és újrahasznosított vizeletből is.)

Hogy aztán a zűrhajósok igazából mi a frászért is mennének a Holdra, avagy mit csinálnának ott azért tonnányi miliárd dollárért amibe az elnöki önfényezés kerülne, az más sosem fog kiderülni, tekintve hogy a NASA szelíden de határozottan elhajtotta a Trumpot, hogy inkább legózzon kicsit, az minden szempontból jobban jön az országnak mint egy holdutazás. Például addig sem twittel hülyeségeket és nem foglalja rögtön elnöki rendeletbe, ha rossszat álmodott. 
(Amúgy jobban járnánk ha kiderülne, Donald Trump igazából nem is létezik, ő csak Andy Kaufman nagy gegje, akkor öltözik Trumpnak, ha már unja Elvisként hülyteni az oklahomai szupermarketek közönségét. Ennek szellemében a következő dal:)