Folytatás

Lassan normalizálódom, élet visszazökken, mifene, de a humorérzékem valahol Dombóvár alsón lekéste a csatlakozó személyvonatot, bár ma már felhőtlenül szórakoztam egy interjún, ahol egyik kedvenc publicistám küldte el a picsába az őt véleményéért utálókat.

Mert a trágárság tényleg felszabadít, de csak intellektussal párosítva, nem véletlen, hogy ritka a bazmegelő fideszkádéenpés politikus, ha meg előfordul eldugják gyorsan, vagy khmm... kibasszák.

Igazából csak rögzíteni akartam a magam számára is, hogy halál és temetés és gondok után (közben) talán ma röhögtem először egy igazán jót, olyan őszintén felszabadultat, ami persze kell a léleknek, mint késnek a vaj. Csak hogy könnyebben ugye...

Holnaptól vissza a régi rendhez, terveim szerint Brexitelek egy izmosat, bár egy hét alatt sem bírtam rájönni, hogy a hülye szigetlakóknak ez miért is jó, illetve hogy a hős Sir Robinhoz hasonlóan gyáva miniszterelnök hogy volt képes belemasírozni egy egy ilyen tökéletes politikai öngyilkosságba? Hatalomvágy, butaság és valami X Faktor kellett ahhoz, hogy a Tésztafejű ezt meglépje, de majd holnap bővebben is gyalázkodom, elvégre erre való egy blog, meg ugye jó az egómnak, miként a bévitamin is, csak nem tudom miért pont az.

Takarodó

Túlestem a mai napon is, hajnalban egy fájdalmasan összeeső kutyával (aki már megint jobban van), plusz nagyapám temetésével, ahol sokkal többet bőgtem, mint gondoltam volna. Nyilván mert katonai volt, nem annyira egyszerű, mint tavaly nagymamáé, sokkal ceremoniálisabb.

Katonazenekar, díszegység, díszőrség, jobbra-áát, középre néézzz, komolyan, még sortűz is volt, és a díszegység (láttam) akkor is díszlépésben menetelt,amikor már tényleg csak én néztem, hogy de még mindig....

És ez az ami jobban megviselt, ez a szertartásosság. Mindig úgy hivatkoztak rá, hogy Alezredes Úr (igen ennyire nagybetűvel), díszkardal,  a kitüntetéseit egy katona tartotta egy párnán, nekem meg csak papa volt simán, a nagypapám, akire földet hánytak sima temetkezési alkalmazottak. És a háttérben a katonazenekar játszotta a takarodót. Meg a Szózatot. És én akkor ne érzékenyüljek el?

Lawrence Ferlighetti: Az elme vidámparkja (részlet)

  Olykor a véghetetlen időből

                                                        fel-feltör pár jobbfajta srác

és köztük az egyik illerő

                        aki oltári későn tör föl

                                                        a szakmájára nézve ács

hervadt egy helyről áll elő

                                                amilyen teszem Galilea
            és nekiáll zokogni és begerjed

                                                és azzal jön, hogy annak egyfia
                                aki megcsinálta a mennyet

                                                                        és a földet

                                                                                    és hogy a fej
                                aki ezt a balhét ránk lőcsölte

                                                                                                a Fater

És semmi gurítás

    így ő

            Az egészről megvan az írás

                                                    tekercsek frankó pergamentek
    amit ott a csórók összezengtek

                                        és szertehagytak a Holt-tenger körül

        állati régen

                                        és amit aztán megtalálni sehol se lehet
körülbelül egy- vagy kétezer éven

                                                            át de legkevesebb
        az ezerkilencszáznegyvenhetet

                                                                veheted

        hogy pontosabb legyek

                            bár akkorára majdnem egyre megy

mert senki sem hisz már a mesében

                                                                hogy mást

                                                                    ne mondjak én sem

Lázas lehetsz te tiszta hangyás

                                                            így szólítják meg őt

S hamar lehűtik őt

A Fára felkötik hűvösre úgy teszik
És egy csomó krapek ettől kezdve

                                            modelleket bütyköl rakásra össze

                            kicsikében a Fát

                                                                s függőben Őt Magát

és folyton az Ő nevét hadoválva

                                            hívogatják hogy netán lejönne Ő

                                közébük és beszállna

                                                    hisz arra vár az' egész galeri

            hogy lenne ő a Nagymenő

                                                                            aki megkeveri

    különben nem jön össze a buli

    Csak épp hogy nem jön ám le Ő

                                        arról a Fáról

    Csak úgy marad függőben Ő

                                        azon a Fán hol

                                                                oltári egy ruhát kapott

                                        és lett oltári hűs

                                                                            valamint

                                a megszokott gyanús

                                                        helyekről kiszivárogtatott

        újabb hírek szerint

                                            oltári halott

És most van a majd később...

Épp hogy befejeztem az előző posztot, jött az a telefon, amit nagyon nem vártam.

Tavaly január végén halt meg nagymamám, így aztán hárman maradtunk, nagyapám, én meg a kutya, nekünk volt közös a lakcímünk. De ma estétől, hivatalosan csak én lakom itt, meg a kutya, hetek óta számítottam a legrosszabb hírre, de persze gyomorba vág ha tényleg megjön.

Erről itt csak ennyit.

Egyujjas

Az igazán nagy csapda, mikor az ember már kedden azt érzi, hogy péntek van, igazán péntek, nem mint a múlt héten, amikor szombaton is meló volt, meg tegnap, amikor meg túlóra, ha délután emberi időben hazaérek, az már majdnem hétvége, nyakig ér a hálidéj, leginkább.

Persze holnap szerda, ami indokolatlanul messze esik még a hétvégétől, de legalább megint túlóra, csak hogy el ne kényelmesedjek felettébb, hisz amúgy is annyit vagyok a munkahelyen mostanában, hogy nem is értem, miért itthon van papucsom meg fogkefém. Bögrém, törölközőm, tartalék pólóm, étkészletem, fájdalomcsillapítóm, dezodorom, tartalék telefonom és töltőm valamint vészhelyzetre olvasnivalóm az van bent, ja meg esernyőm, hátha. Ha bevinnék egy tévét, meg néhány bélyegalbumot, már csak a kutya miatt kellene hazajárnom, de ha a kutya nyugdíj mellett beállna objektumőrnek, megspórolnám a komplett lakásrezsit, legfeljebb egy mobilnet kéne a tabletemre. Meg egy bérlő a lakásba, aki hajlandó etetni a teknőst.

A foci sosem érdekelt, egy ideje már forma egyet sem nézek, az NFL-szezon meg nagyon messze még, úgyhogy izgatottam figyelem, meglesz-e időre a 8400 sorkapocs, amit be kell mérni, illetve mikor fog teljesen szétnyílni a seb az ujjamon, amit egyre kevésbe tart össze bármiféle ragtapasz. (Tanulság: a mosogatás elején, a nagy lábas zavaros lében ne kezdjek radikálisan dörgölni, hátha van benne egy kés is...)

Közben meg egy buddhista szerzetes közönyével viselem, hogy fel kellene mosni az előszobában, de a titok nyitja a türelem. Az előszobában ugyanis minden nap fel kellene mosni, ott eszik az eb, a máshol már részletezett zsíros-vizes-szőrös foltok végzetszerű megjelenésével, hetente egyszer nagyvizit és fertőtlenítős-zsíroldós purgatórium, de ez a hetente, csak holnap lesz. Ma még a vizuális felmosás jön, avagy ahol látszik, de így is durva lesz a fertőtlenítős vízbe nyúlni, miközben a kétujjas gépelésről is átváltottam az egyujjasra, mert a vágott ujjam lenne a másik. (És nem, nem úszom meg, mert a végén csak ki kell csavarni a nyavalyás felmosófejet. És igen tudom, vehettem volna gumikesztyűt az imént a teszkóban, de úgy látszik, nem csak az étolajat felejtettem el. Az még kitart egy darabig.)

Szóval egy sebesült, túlórára kényszerített, házimunkára részben alkalmatlan alak vagyok, és akkor még nem is említettem, az aktuálisan legnagyobb stresszt az életemben. De erről majd később...

Szolg. közl.

A nagy szerkesztgetésben sikerült törölnöm egy mai bejegyzést. pedig végtelenül szellemes volt, kifinomult humorral, és mély mondanivalóval, de már nem tudom visszahozni. (Így aztán hazudhatok róla bármit.) Aki olvasta egyszeri élménnyel lett gazdagabb, úgy lelkileg, miképp anyagilag nem. De akkor sem írom újra, amúgy ma dolgoztam, a fene akar túlórázni. Az utókor meg majd szomorkodjon magának.

Hé '58!

Teljesen megfeledkeztem róla, hogy tegnap volt pont 58 éves az ’58-ban született Jello Biafra, tinédzserkorom egyik bálványa, a Dead Kennedys énekes-ideológusa, akiért jajj de oda vagyok én még ma is...

Ha valakinek véletlenül nincs meg a Dead Kennedys, akkor szerény ízelítő, és igen, volt ez még durvább is.

Mai bandája a JB and the Guantanamo School of Medicine, abba is érdemes belehallgatni, én szóltam!

Hungarian Red Gold

Hurrá, hungarikum lett a pirosarany (tudom, tudom tulajdonnév, de mára gyakorlatilag köznevesedett) meg az Erős Pista, én nem is értem miért vártak velük idáig. A pirosarany (és féltestvére a gulyáskrém) csodálatos termékek: majd’ minden magyar konyhában megtalálhatók, marketingre gyakorlatilag nem kell költeni (látott már valaki pirosarany-reklámot?), túlélték a rendszerváltást és valószínűleg túlélnének egy atomháborút is. Szinte látom, ahogy Mad Max-stílusú benzines banditák csapnak össze egy pirosarany-szállítmány fölött, mert a tubusok a legértékesebb csereeszköznek számítanak a Határvidéken.

Én egyszer próbáltam meg a gulyáskrémből gulyáslevest készíteni (hisz igazából csak szendvicsek esetében van értelmezhető gasztronómiai funkciója), és e formájában jelentős tömegpusztító fegyvernek bizonyult, nincs az a pocsék por- vagy konzervleves, amit nem múlna alul súlyosan. Csak irtózatos mennyiségű csilivel volt fogyasztható, de addigra már nem volt semmilyen íze, szimplán csak fájt, és hát egy levestől azért ennél többet várok. De legalább is mást.

dettcris.com

Hungarikum lett amúgy még a tiszai halászlé, az egri bikavér meg a dobostorta, de a legviccesebb az hogy a mirelittermékek is, nyilván más országokban nem szoktak dolgokat fagyasztani, egy átlag angol vagy francia biztosan nem tudná értelmezni a fagyasztott meggyet vagy borsót. Bár rémlik, hogy valami amerikai filmben én a múltkor láttam fagyasztott borsót, de az is biztos magyar volt.

Meg hungarikum lett a Kék-túra is, hát mi más is lehetett volna, ausztrikumnak vagy szlovákikumnak (ezt hogy kellene írni, te jó ég...) nehezen lehetne eladni. De ha már ez van, nem kellene itt megállni, én javaslom, hogy legyen hungarikum Somogy megye is, elvégre más országban ilyen nincs, és ha bevált, majd jöhetnek a többi megyék is. Persze csak hungarikum erősorrendben, azaz számítana a szűklátókörű provincializmus, az intézményesített korrupció, a lepusztult infrastruktúra és a jelentős munkanélküliség is. Lehetne hungarikum még a buszon kihangosítóval zenéltetett mobil, a csalamádés hamburger, a Sanco Panza Aréna (vagy hogy hívják) valamint a szíjjártópéteri értelemben vett, vajnatímeával súlyosbított rogánantalné.

Egy idő után minden hungarikum lenne, még a Jobb Twix is (a bal nem, az valami blosevik trükk), ami természetes ott, ahol naponta többször még én is beleszaladok a Burzsoá márkájú kozmetikumok reklámjaiba. Csak hogy tudjam, mi ma a trend.

VV

Moszkvában a rendőrök vittek be egy meleg párt, amiért  virágot és kis megemlékező táblát helyeztek el az amerikai nagykövetség kerítésénél az orlandói mészárlás (nagyrészt meleg) áldozataira emlékezve. Sokan helyeztek ott el virágot, de a rendőröknek pont a két pasi szúrta a szemét, biztos egymás kezét fogva érkeztek, lehet hogy szerelmesen néztek egymásra, márpedig egy rendes pravoszláv-bolsevik rémálomban nem tűrhetik, hogy ilyen rohadt szodomiták kérkedjenek a perverziójukkal, meg azzal, hogy van bennük együttérzés. Vlagyimir Vlagyimirovics rendszere épp arról hírhedett, hogy nincs benne együttérzés, bevodkázott maffiózók titkosszolgálati tisztekkel balalajkázva gázolnak át bárkin, aki meg meri jegyezni, hogy esetleg ő tudna egy ennél demokratikusabb demokráciát is, hátha az jobb lenne.

De nem, Vlagyimir Vlagyimirovicsnak (az egyszerűség kedvéért a továbbiakban: VV Putyin) ez az „irányított” demokrácia tetszik, bár rég tudjuk, hogy a jelzős demokráciák igazából wannabe diktatúrák, mert bármennyire is irtózik tőle VV Putyin, meg hűbérese a felcsúti, az egyetelen jogos jelző a „liberális”. Mert ha nincs szabadság, nincs demokrácia, ha nem választhatok szabadon (mert félek, mert nincs miből, mert nem is tudom mik a lehetőségek), az onnantól csak formálisan demokrácia, de a népuralom az mégis inkább tartalmi kérdés. Ezért volt a „csak a fidesz” szlogen a maga módján őszinte hisz azt üzenete: aki nincs velünk, az nincs. Ez kicsi visszalépés volt kádárjános elvtárs ennél eggyel megengedőbb mondatához képest („aki nincs ellenünk, az velünk van”), de nagy lépés VV Putyin felé. Aki példakép, hűbérúr és ijesztő fantom lehet a felcsúti számára, nyilván nem az operaházé, ő oda nem jár, nem árulnak szotyit a büfében...

De VV Putyin rendszere logikus fejleménye az Oroszország nevű geopolitikai realitásnak, nekik mindig cár atyuska kellet, az erőskezű vezető, rettegett Ivántól Sztálinig, valami véreskezű ám spirituális despota, aki jár a vízen, egy kézmozdulatára kihajt a gabona, de aki követel is ezért, főleg a vizet meg a gabonát viszi el, a nép meg haljon éhen, vagy lakjon jól a spiritualitással. VV Pu... (oké, már lusta vagyok leírni) is erre játszik: van néhány szupergazdag oligarcha, hülye felhőkarcolók Moszkvában, meg a lepusztult vidék, nyomor és vodkagőz, de VV szállítja a birodalmi nagyság illúzióját. Pedig az oroszok kábé annyira nagyhatalom, mint Venezuela, azaz van nekik sok természeti erőforrásuk (gáz, főleg), nulla technológiai innovációjuk, meg kurva nagyok, de ez önmagában nem érdem. Most hogy megzuhant az olajár, benne is vannak a pácban (lehet, hogy Paks 2-re sem tudnak majd hitelezni, ha mázlink van), pont mint Venezuela, a venezuálok például lassan jegyre veszik a levegőt, hiába, egy közelgő államcsőd az nem egy vizesnyolcas. Esetleg beugranak a nagybőgőbe, ha a sírvavigadás is opció.

Most látom, olyan vagyok mint egy átlagos Simpson-család epizód, elindulok valahonnan, hogy aztán biztos ne arról szóljak. Úgyhogy vissza a startvonalra: meleg párokat csesztetni hatóságilag barbár, bunkó és felháborító dolog, és mélyen száz évvel ezelőtti. Oscar Wilde még a readingi fegyházban ült ilyesmi okokból,  Ceausescu Romániájában asszem végig bűncselekmény volt a homoszexuális kapcsolat, és pont ezért lényeges, hogy VV mekkora despotizmust épít ki. Mert ha elég nagyot, feljogosítva érzi magát, hogy az emberek magánéletébe is belepofázzon, minél rosszabbul ál gazdaságilag, annál inkább, végül is ha a hálószobádban turkál, kevésbé tűnik fel a GDP-visszaesés. Igazából erre megy ki az egész: cirkuszt, kicsit kenyeret, meg nagynemzeti álmokat! A jelek szerint ez elég a túlhatalomhoz, meg olyan száraz, meleg érzés. Nekik.

Dark matter

Mostanában majdnem véletlenül elég sok podcastet meg rádióműsort hallgattam a modern fizika/csillagászat vonalán. Azt hiszem szórakoztat, hogy maximum a tizedik perc körnékén elvesztem a fonalat, és onnantól már nem is kell koncentrálnom, elég az előadásmód szórakoztató elemeire figyelnem. Nem mintha teljesen bepácolódott bölcsész lennék, anno az egyetemen ötösre szigorlatoztam matematikai statisztikából (ott csak a huszadik perc környékén veszítettem el a fonalat, úgy tűnik addigra a javával megvoltam, bár az ötös így is örök rejtély marad), de bár gravitációs hullámokat még értem, a kvantummechanika nekem már ezotéria, a sötét anyag meg színtiszta fekete mágia, ha már sötét.

A sötét anyagot nehéz elképzelnem, nyilván mert sosem láttam még olyat, de hát én vidéken nőttem föl, oda biztos nem jutott belőle, no meg a családom sem volt elég tehetős hozzá. Azt hallottam róla, hogy az univerzum nagy része sötét anyagból áll, ez mondjuk Kaposvárra akár igaz is lehetne, de ugyanakkor tágul is, ez viszont biztos nem, ami persze megnyugtató, jövő hónapban is jó lesz a helyi bérlet a munkahelyemre menet. Hátrányos helyzetű  egy környék vagyunk, felénk autópálya se vezet, hogy telne akkor sötét anyagra? Sehogy, az itteni sötétség biztosan más természetű, bár anyagnak túlzás lenne nevezni.

Meg hát mire is lenne jó nekünk a sötét anyag? Amennyit megértettem belőle nem ehető (bár nem biztos, hogy mérgező), nem lehet vele fogat mosni, sőt hajat sem tanácsos, és még a kutyát sem viszi le sétálni, mikor ő már menne, én meg a fürdőkádba vágyom. Esetleg ha kiporszívózna, de úgy rémlik ezt sem említették az okos  szakértők...

Meg ha lenne is errefelé sötét anyag, azt nem hogy használni nem lehetne de még észrevenni sem. Mert világosban ugye már nem is sötét, sötétben meg nem látszik, ezért kell sok körmönfont fizikus, hogy jól kimatekozza, mert a sötét anyag csak az egyenletekben látszik, ott viszont tetszőleges napszakban. De ez egy kicsit kiábrándító, az ember egy asztrofizikust minimum baromi nagy távcsövekkel képzel el, meg sok dobozzal, amiken sok kapcsoló van, és még több villogó LED. Egy ilyen helyen én valószínűleg csak a villanykapcsolót ismerném fel (meg a teakonyha felszerelését), pedig én olyan bölcsész vagyok akinek van forrasztópákája meg voltmérője.

De a lényeg, hogy ezek a modern csillagászok meg fizikusok még csak nem is bambulják az eget, ami szerintem a szakmai minimum lenne (vagy ha igen csak hétvégén és hobbiból), űrtávcsövek adatait elemzik, azaz nagyon hosszú számsorokat, aztán meg egyenleteket írnak filctollal nagy fehér táblákra, és összevesznek az egyenleteken. Jó, lehet hogy ez részben az Agymenőkből van, de ahogy igazi tudósok mesélték, ezt ők sem csinálják nagyon másképp. Vagyis ha a mai gyerekek tudósosat akarnak játszani, akkor nem anyu pezsgőspoharait kémcsőnek használva kell színes löttyökkel beteríteniük a konyhát, vagy szilveszteri papírtrombitával kémlelni az eget a kertből, csak ülniük kell egy laptop előtt és komoly arccal nagyon szemüvegesnek kinézni, ami azért összehasonlíthatatlanul unalmasabb.

De ha végre az igazi tudósok kimatekozzák a sötét anyagot ide ne hozzanak belőle, nekem már azt is nehéz feldolgoznom hogy egy rakás neutrínó száguld át  rajtam folyamatosan, pedig nem is értem, az pontosan micsoda. Nem lehetne olyat csinálni, hogy csak azokon ralizzanak keresztül mindenféle gyanús részecskék, akik legalább alapfokon értik? Mert így lenne tisztességes.

                                                                   physics.purdue.edu                                                                                                   

Szóval munka közben folyamatosan azt hallgatom, hogy ütközött össze két fekete lyuk,  nagy tágulás közben hogyan zuhannak majd össze a galaxisok, mik azok a fermionok, van-e kvantumgravitáció, és tíz a mínusz hányadikon eltéréssel csapódik be a fénysugár a detektorba ötszáz visszaverődés után valami sivatagi vákuumcsőben. Még elszórakoztat, de ha valaki a húrelmélettel jön, lehet hogy ámokfutásba kezdek, körbeszaladok a gyárban, és üdvözült vigyorral a képemen mindenkinek bizalmasan a fülébe súgom: „Pingvinport... Feltétlenül vegyen egy kis pingvinport!”

Tünet és...

Vannak pillanatok, amikor az ember már azoktól is undorodik, akikkel szimpatizálna amúgy. Elméletileg, teoretice, a tapasztalást megelőzően. Mint anno, mikor lett itthon is börgerking meg donáldsz, és marha jól néztek ki a burgereik a reklámfotókon, bent meg kaptál valami kicsi, gyurmaszerű és nyálkás izét, hogy nesze sajtburger, élvezd vagy takarodj!

Na így voltam én ezzel a hétvégi tanár (und diák, und szülő) tüntetéssel, amit utólag hallgattam (ma) egy klubrádiós adásban, de én éreztem kínosan magam, pedig semmi gusztustalan nem folyt az orromból. A tüntetésen viszont olyan ócska populizmus folyt, valahol félúton Mussolini és Fidel Castro között, hogy fájt hallgatni. Lehet, hogy én vagyok túl finnyás, de nem szeretem  primitív skandálásokat (mek-buk-tá’ mek-buk-tá’), pláne ha a szónokok erőltetik a tömegre, nekem nem poén, hogy, viktor, ez akkora karó, hogy kilóg a hátizsákodból (háttérben üdvrivalgás), meg egyáltalán, aki szónoknak áll, az tudjon tömeg előtt beszélni, és ne egzaltált kiabálással meg kínosan poénkodó ál-párbeszédekkel próbáljon operálni.

Részemről teljesen egyetértek a tüntető tanárokkal, de taszít ez a csasztuska-sítlus. Ez valami olyan, hogy elméletileg szeretem az almás rétest, ha valaki az orrom alá dugja meg is eszem, sőt tudom, milyen a jó almás rétes, de a büfében káposztásat veszek. Ha nincs, sajtos pogácsát...

A tüntetésen egyébként a két pedagódus-szakszervezet vezetője beszélt normálisan, aztán jöttek a nevelésügyi zsebpopulisták, és beígérték, hogy mostantól radikalizálódnak, legközelebb nyilván úgy kommunikálnak majd, mint Csubakka: Aaaauuugrrrhh ooorrrhhhgg decentarlizáció bruuuuggghh...

Szóval tessenek tüntegelni másokkor is, csak ne tessenek a Duce stílusát átvenni, mert akkor le lesznek tetszeni hányva lenni. Amúgy is, minek hergelni, meg lelkesíteni azt az ezer embert, aki a nagy országos megmozduláson megjelent, és nem ment haza a szakadó esőben. Ők már elég fanatikusok, és lehet, hogy szeretnek skandálni (mocs-kos-fidessz, mocs-kos-fidessz!), de nem muszáj nekik. Nekünk meg pláne nem.

Apály

Basszus, már igazi hírek sincsenek, értem én, hogy hétvége van és vészesen közeleg a nyári uborkaszezon, de a hírportálok máris a fociebével kovászolják magukat, hogy stílben maradjak. Sokat, nagyon sokat kell görgetni lefelé, mire az ember valami valódi hírhez jut, de sokszor az is másodlagos frissességű, én meg itt ülök kiszáradva, pedig a világban történnek dolgok a kicseszett focin kívül is, csak a sok kocka a szerkesztőségekben – úgy tűnik – focirajongó is, és ez mindent eldönt. Ők a kapuőrök és véleményvezérek, és azt hiszik, hogy mindenkit ez az ostoba játék/üzlet érdekel, pedig szerintem az eleve csak a populáció relatív kisebbsége. A környezetemben például senki sem néz focit, nyilván megfelelően választom meg a szociális környezetem, ha már ruházatomat rendszerint képtelen vagyok.

Az legalább vicces, hogy a fociebé híreinek lassan csak kisebb része szól az unalmas füvön labdakergetésről, és sokkal több izgalmas anyag van az ultrákról, hogy mekkora bunyók voltak az egyes társaságok között, harmadiknak mikor szálltak be a rendőrök, és kinek lett jó az édeshármas végén. Ez már valami, mint a királynő születésnapján összeeső gárdista kapcsán valaki megjegyezte egy kommentben, ez a nyamvadt itt hőség nélkül is beájul, miközben az angol drukkerek hajnalig verik a francia rendőröket...

Ezek az utcai harcok legalább két dologra jók: egyrészt ha az agresszív félagyúak agyonverik egymást, arányaiban javul a normális emberek részvétele a társadalomban, másrészt pedig egyre többeknek jut eszébe, hogy hagyni kéne a fenébe ezt a futball nevű izét, mert lehet, hogy most még nagy üzlet, de így egyre kevésbé lesz az. A csendes többség nálunk már eleve nem jár meccsre (hiába a csillió forintos stadionok), hisz ki akarna véres fejjel hazamenni egy relatíve szar szórakozás után. Na most, ha ez európai trend lesz, akkor végre lehet normális autóversenyeket nézni a sportcsatornákon, amiken most mindig foci megy, ehhez mondjuk az is kellene, hogy a nagy európai klubok is a magyar szinten játszanak, és hasonló korrupciós együtthatóval működjenek, úgyhogy lehet, ez mégsem jön össze. Én meg próbálok többet nem írni erről a fociizéről, bármennyire is az arcomba tolják...

De a hírek változatlanul hiányoznak, az nem hír, hogy a 10-es buszon bunkó a sofőr, hogy valaki a lépcsőházban megint kelkáposztát főz vagy hogy a sarki szupermarkecban megint pontgyűjtő akció van plüss vackokért, amik rondák, drágák és semmi szükségünk rá, de legalább a kutyák félnek tőlük. Egyszerűen eltűnt  nyitóoldalakról az Iszlám Állam, az amerikai elnökválasztás, az orosz-ukrán konfliktus, de a felületes szemlélőnek úgy tűnhet, hogy még a napi kormányzati lopások is szünetelnek, pedig biztos nem, csak momentán senkit nem figyel rájuk. A foci mellet csak bulvárhírek férnek el, forgatják a Rocky 27-et, új melle van Rachel Nobodynak, megvertek egy parkolóőrt Budapesten (bár ez már lassan nem hír), megette a jobb kezét a kaliforniai dzsungelben eltűnt cserkészvezető, ilyenek. Meg persze a lelőtte, megerőszakolta, lecsukták, elítélték, kivégezték, nem feltétlenül ebben a sorrendben.

Ráadásul nincsenek rendes véleménycikkek, illetve csak arról a labdajátékról (én le nem írom még egyszer, hogy foci...uppsz...), politika, gazdaság, kultúra csak azon keresztül értelmeződik, hogy rohadnának meg a hülye angolok, akik kitalálták. Feltalálták a gőzgépet, a vasutat (inkluzíve az ipari forradalmat), a bélyeget, a cementet meg a táblás csokit, miért kellet még ezt a hülyeséget is kitalálniuk??? Álltak volna meg az angolnakocsonyánál meg a postakocsi-hálózatnál, egyáltalán, honnan volt annyi idejük, hogy felfújt bőrgolyókat rugdaljanak? Ezt biztos azoknak a beltenyésztett, degenerált arisztokratáiknak köszönhetjük, akik két feudális kizsákmányolás között igen ráértek, de már unták a krikettet.

Mindegy, majd elmúlik ez is, és lehet újra dagonyázni a politikai hírekben, ami egy magamfajta függőnek igen fontos, de legalább nem lényeges.

Ry - Ry - Hungary

Ismét remeket böffentett a közéletbe tiffán zsolt fideszes borász (vagy a borász aki fideszes képviselő, inkább így helyes a sorrend, hisz láthatóan előbb iszik a borából, aztán politizál), aki már többször is bizonyította, hogy szellemi képességei valahol egy aranyhörcsög meg egy fikusz között helyezkednek el, kissé eltolódva a szobanövény irányába.

Most épp azon bukott ki szegény hülye, hogy a magyar állami (ceterum censeo: nem közszolgálati) tévé közvetíti az a foci eb nyitómeccsét, mint ahogy az összeset, de ez a nyitómeccs pont a francia-román. Márpedig a románokat ő utálja, a franciák meg ugye Trianonban vannak, vagy valami hasonló, ki tudja ezt már pontosan, de a lényeg, hogy pont a franciák csatolták el tőlünk Romániát, szóval a fideszes állami média hogy meri közvetíteni ezeknek a rohadékoknak a meccsét, gerinces magyar ember ilyet nem néz, vagy legfeljebb háttal ülve a tévének.

Én mondjuk csak az Index címlapján szembesültem azzal, hogy van ez az eb, illetve hogy már van, de ha több mint negyven évet kibírtam foci nélkül, azt hiszem most is menni fog. Az viszont vicces, ahogy ez az egyujjas agyú reagál. Az odáig még érthető hogy fideszesként a csurkaistváni paradigmában értelmezi a világot, vannak abban pártban sokan ilyenek, de hogy nem fogja fel, mit jelent egy ilyen szórakoztatóipari sportesemény. Meg hogy az állami párttévé megvette a közvetítési jogot, és lenyomja aaz egészet, akkor is ha Pirézia játszik Észak-Koreával, mert ha valamiben nincs politika, az pont ez.  Pénz az van benne, korrupció az nyilvánvalóan van benne (a nemzetközi – és szúrjuk ide: a hazai – fociban ez a közös a politikával, de ennyi erővel az építőipart is lehet utálni), de az nagyon vicces, ahogy tiffán uramnak pont ettől kezd el fájni Trianon, felbuzog benne a nemnemsoha, keserűségét valami helyi vörösborba fojtja, de még mindig fáj, újabb adag fojtás következik, aztán posztol a fészbukra. Na ez az amit nem kellene, egy rendes politikus ilyet eleve nem csinál (vagy ha igen, sürgősen meakulpázik, súlyosabb esetben lemond), esetleg van aa közelében valaki, aki rácsap a kezére, hogy zsoltika részeg vagy, takarodj a szobádba, majd ha kijózanodtál fészbukozhatsz kicsit.

www.toonpool.com

De nem, fideszkádéenpé vonalon nagyjából ez a szint a normális, igaz a 444.hu cikke szerint legalább az állami tévé visszaszólt, amivel az ügy el is van rendezve, nincs itt semmi látnivaló, haladjanak tovább. Tiffán uram meg majd háboroghat egy jót az olimpia kapcsán is, hogy miért közvetítik a maratonfutást, mikor a százötven fős mezőnyben van egy román is, meg ketten akiknek gyanúsan romános a nevük, a kanadainak álcázott franciáról már nem is beszélve. A súlylökésnél bizonyos versenyzőknél nyilván átkapcsol az Animal Planetre, vagy inkább hagyja a francba az egészet, és inkább lemegy a pincébe búsongani, szigorúan népi-nemzeti alapon persze.

Azt azért megnézném, mit mond majd a következő frakcióülésen a felcsúti focibuzinak...

Update: A vége persze az lett amit nagyjából vártam. Ha ugyanis borközi állapotban egy politikus valami orbitális hülyeséget posztol, mindig jön a duma, hogy nem is ő volt, a a háttérhatalom meghekkelte az oldalát, esetleg szervezett támadás zajlik ellene. A tiffán zsolt elvtárs (azért  a határozott névelő, hogy még véletlenül se kelljen nagybetűvel írnom a nevét, azt ki kell érdemelni) is ezzel jött elő miután a 444 lehozta a bunkóságát. Hogy ismeretlenek feltörték az oldalát, ez a fecebook átka etc. Érdekes mindig ilyen fideszgyökereknek törik fel az oldalát, a gyurcsányiéra meg sose raknak ki rendes, népben-nemzetben gondolkodó hazafias hackerek egy jó kis kurvaanyázást, pedig róla is elhinnénk. A borásznak meg javasolnék valami fantáziadúsabb magyarázatot: ufók, gyíkemberek, drudiák, Cion bölcsei, bármi, csak könyörgöm ne ez a rém unalmas "feltörtékazódalam" duma legyen, ezt senki nem veszi már komolyan, viszont az előbbi lehetőségekkel ellentétben nem is szórakoztató, pedig legalább ennyit elvárnánk.

Passzió

Mel Gibson megcsinálja a Passió 2-t, bár az eredetinek is inkább azt a címet kellett volna adni, hogy Vér és bél (csak hogy legyen egy indokolatlan Kispál-referencia), a második a feltámadással foglalkozik majd, ami vonatkozó szakirodalmat tekintve logikus lépés. Az első film (én végig sem bírtam nézni) látványvilága, dramaturgiája alapján azonban inkább a végítélettel kellene foglalkoznia, az apokalipszis négy lovasa, miazmás, pusztulás minden mennyiségben, eszméletlen mennyiségű vért és fájdalmat lehetne belezsúfolni, omlanának a belek, ropognának egy csontok, pont mint egy vágóhídon, csak emberekkel.

Mondjuk Tarantino vagy Rodriguez jobban meg tudná csinálni, ráadásul ők nem dühöngő antiszemita alkoholisták, nyilván meg tudnák mutatni az utolsó ítélet vicces oldalát is, mikor az apokalipszis négy lovasából az egyik ideges a válása miatt, a másikat piroson áthajtásért üldözi a rendőrség, a harmadik utálja a munkáját mert mindig is virágkötő akart lenni, a negyedik meg szimplán másnapos. Ja, a lovaikat meg eladták menet közben, Gyalog galopp meets Armageddon.

Ehhez képest Gibson nyilván csinál valami feltámadásos-mennybemeneteles giccset, és hogy legyen elég vér, a rómaiak majd a háttérben enerváltan gyilkolásznak, nem szívből, kötelességből csupán. Vagy lesz sok keresztre feszített haldokló, akiknek eszükben sem lesz elénekelni az Always Look on the Bright Side of Life című közismert zsoltárt, pedig a valóságban ez pont így történt, láttam egy angol dokumentumfilmben. Vagy mehetnének nők egy bányában, meztelenül és erőszakosan... de lehet, hogy az nem ott történt vagy akkor.

Igazából arról van szó, hogyy Mel Gibsonnak egyáltalán nem kellene filmeket csinálnia, üldögélhetne csendben a Betty Ford klinika parkjában, ábrándozhatna a régi szép időkről, mikor két üveg whisky meg egy kiadós üvölte zsidózás után a rendőrségi fogdában ébredt, meg amikor játszott abban a filmben, meg abban a másikban, is arról nem is beszélve amiket rendezett, bár a címek pont most nem jutnak eszébe. Szóval Gibsson bácsi menjen nyugdíjba, hagyja a mosott ruhát másra, de amilyen pechünk van, előbb még az arcunka tolja a Passsió folytatását. Passió – A feltámadás. Hogy mennybemenetel lesz-e azt nem tudom, de remélem, mert akkor a harmadik rész tényleg a végítélet leend, remélem a rendezőnek is.

Ja és készül a Függetlenség napja - Feltámadás című izé is. Döntsék már el, ki csinálja meg a sztorit. Fel, támadunk!

Álmok álmodói

Ha én két jegybankelnök lennék támogatnám egymás alapítványaimat, megvenném magamtól a könyvem drágán, hülyén néznénk azokra akik hülyén néznek rám, kirohannánk az ellenem kirohanók ellen, mert tudnánk, hogy nekem van igazam. Egy őrült szembe meg a forgalommal az autópályán, mondják. Egy? Az összes!

Ha a saját magamról elnevezett káeftém lennék én nyerném az összes közbeszerzést, azt is amit mit ki sem írtak, egy messzi-messzi galaxisban én építeném a Halálcsillagot, de legalább is én szállítanám a mosdókagylókat meg a vécékeféket. Tűzoltó leszek s katona, esetleg helyettes államtitkár, veszek egy focicsapatot magamnak stadionnal, vagy nekem lesz monopóliumom a buszközlekedésre egész Eurázsiában (opciós jogokkal a Holdra), álmomban csöngetek picit.

Vagy én lennék egyből a főnök, a Császár a Birodalmi Örvény partján, 1:1-es méretarányú játékvonatom lenne és galdiátorstadion a nappalimban (a nappalim amúgy egy közepes kontinens lenne), és a Niagarával húznám le a vécém mert csak, egy császári szarnak ennyi minimum jár.

Még jó hogy reggel, illetve hajnali négykor csörög az ébresztőóra, pontosabban nem jó, de legalább nem álmodom hülyeségeket. Egzaktul fogalmazva én csak éjszak álmodok hülyeségeket, és akkor sem mindig, nappal meg elég normális vagyok, jövök-megyek, kommunikálok és reagálok mint egy ember, ami párt és állami (egyre inkább: pártállami) fejeseinkről nem mondható el. Ők már rég a saját világukba vonultak vissza, egy olyan alternatív valóságba ahol szárnyal a gazdaság, az emberek egyre jobban élnek, a demokrácia példaértékű (hát istenem, ők a legjobbak, ezért szavaznak mindig rájuk), az állami média meg közszolgálati. Nekik az egész ország egy nagy Felcsút, stadionnal, vonattal meg lőrinc gazdával, a vezír nyilván elhiszi magáról hogy tud a vízen járni (és csak arra kell vigyázni, hogy ezt a Balaton déli partján kívül máshol ne próbálja ki), a muskátlik kékek lesznek az ablakban ha arra jár, csak hogy passzoljanak a nyakkendőjéhez,  és ha akarna, a tekintetével is tudna szalonnát sütni. Csak nem akar, nem olyan nagyzolós ő, az új Star Wars főszerepét is visszautasította, nem hajszolja ő a népszerűséget, szerény mint az oroszlán, bátor mint az ibolya (vagy fordítva), de a népszerűségre, arra nem hajt.

A bevándorlózás  is csak azért megy ezerrel, mert félti az ő népét, ezért üzenget óriásplakátokon, otthon is mindig így kommunikál („Üzenem a családnak, rántotta legyen a reggeli!”), és azért ilyen primitív módon, hogy a legegyszerűbb emberek is megértsék, mert ő mindenkihez lehajol, pedig közéjük is lövethetne, mint Lenin elvtárs.

Ő és rajongói alkotják az ország legnagyobb vallási szektáját, komolyak mint a szcientológusok (csak Xenu helyett most Soros van soron), kemények mint a jezsuiták és pont annyira élnek álomvilágban mint a jehovisták. Egyszer úgyis rájuk szakad a valóság, és fájni fog mint Iluska néninek a csirkebolti áremelés, vagy mint nekem a jobb könyököm  mindig, de lehet hogy ez csak sokára lesz.

A felcsúti rendszere per pillanat szinte leválthatatlan, inkább úgy lesz vége, hogy összeomlik, mint az érett kádárizmus. Amiről utólag kiderült, hogy nem érett, hanem teljesen rohadt. Ez mondjuk a NER nevű rémálomról már most is látszik. Plusz érezzük a szagát, ami nem a kerti liliomé, hanem a trágyáé, amit alá teszünk.

Fodbal

Mindjárt kezdődik a foci EB, avagy labdarúgó európa bajnokság, de a sportágat hívjuk nyugodtan vidékifideszesül fodbalnak, az ezt művelő zselézett fejű csávókat meg fodbalistáknak, csak hogy megkülönböztessük őket a futballistáktól, akik vagy egy vidéki pályán ingyen és lelkesedésből, vagy egy profiligában pénzért, szakmaként csinálják ezt az izét. Mert a magyar fodbalista, ha nem külföldön játszik, akkor úgy profi, hogy állami cégek hirdetésiből jön össze a fizetése, az állam tolja alá a stadiont,  vagyis sokkal inkább állami gondozott, mintsem a szórakoztatóipar sport üzletágában dolgozó szakember.

Mert ez a foci, ez csak látszólag sport, ez show business, hatalmas pénzekkel, csak nálunk nem, nálunk a pártvezér és kancellár személyes hobbija, hatalmas közpénzekkel. Úgyhogy hazai fodbalistáink ehhez mérten sötét alakok, a fodbaledzőkről nem is beszélve, akik egy hatalmas vereség után is látják a fejlődés jeleit, már sejtem  felcsúti honnan szedte politikai kommunikációjának alapjait.

De engem szerencsére sem a futball, sem a fodbal nem érdekel (talán társadalmi hatásait tekintve egy kissé, de úgy még akár a női magazinok is), nem nézem, soha nem játszottam, de legalább nem is értem. Kétszer tizenegy rövidnadrágos alulművelt fazon szaladgál a füvön másfél órán át, egy felfújt golyót kergetve, aztán vagy lesz gól meg akció, vagy nem... Egyesek ebből vallást csinálnak, életük középpontjává teszik, és három fröccs után élet-halál küzdelemnek képzelik a konkurens szurkolótáborral való összecsapást, trójai háborút vizionálnak a Borharapó Sörözőbe, minden péntek és szombat este. Ez csak simán röhejes, a fodbalba tolt állami milliárdok dühítőek, maga a játék pedig nettó unalmas. Ez aztán a remek dolog. Valaki másoknak.

Él ilyen

Rejtélyes óriáslény csontvázára bukkantak a Marson! Ezt írta valami általam eddig nem ismert trashmédia (amúgy a 444.hu szúrta ki, szóval nem magamtól találtam rá, ami legalább is vigasztaló), és mi okunk lenne kételkedni eme fantasztikus felfedezésben. Az kis fehér piszok egyértelműen egy humanoid csontvázának felső része, csak a hülye nem látja, meg Lajos a zöldséges, de ő csak zért nem mert nem tudja mi az a humanoid.

Azt már ugye rég tudjuk, hogy vannak idegen intelligenciák, akik rendszeresen idelátogatnak és embereket rabolnak el, meg szurkálnak tűkkel és tolnak be csöveket a mindenféle testnyílásaikon. Hogy miért azt tudja a fene, ha galaktikusan tudnak utazni igazán feltalálhattak volna már valami rendes bioszkennert, elvégre nálunk is van már CT meg MR meg hasonlók, ezek meg krómozott csövekkel dolgoznak a műtőasztalra szíjazott alanyokon. Ha gonosz lennék azt mondanám, nagyjából az ötvenes évekből ered ez az egész alien-hit (nem UFO, az ugye azonosítatlan repülő tárgy, valami amit látok repülni és nem tudom micsoda, repülő, hőlégballon, a vasorrú bába seprűnyélen vagy aszalt csillagromboló), akkor kábé itt tartott a technológia, így a hívek által mára kanonizált leírásokban marad ez a béna hozzáállás, elvégre akkor még mit sem tudtak a számítógépes képalkotó módszerekről. Mondjuk egy átlag alien-hívő most sem sokat, legfeljebb hogy vannak olyanok.

Az is tudott dolog, hogy az idegenek humanoidok, alacsonyak, szürke bőrűek (ez esetben pucérak, vagy átlátszó ruhát hordanak, de minek, így sem lesznek erotikusabbak egy mosószappannál), nagy fekete szemük van az aránytalanul nagy fejükön, és tök egyformák. Persze lehet hogy ez csak amolyan földi rasszizmus, meg az ebből fakadó észlelés, mint mikor minden kínait egyformának látunk, de legalább ők sem mindig tudnak megkülönböztetni minket. Amúgy mindegy is, hogy nem hordanak ruhát, vagy amit minden rendes ufómagazinban látunk az valami egyen-szkafander, biztos divat-tanácsokért járnak ide. Gondolom volt náluk valami globális Kulturális Forradalom, ahol a helyi Mao Ce-Tung előírta ezt az egyenviseletet, csak már unják. (Persze az kérdés, hogy akkor miért pont a negyvenes években kezdek sűrűbben járni erre, meg miért pont katonai támaszpontok felé, mikor előtte évekig nézhették, ahogy egyenruhás emberek menetelnek, szerte a világon...) Ehhez képest valahogy legtöbbször az Egybesült Államokban bírnak leszállni, pedig semmi sem mutat arra, hogy különösebben szeretnék a baseballt vagy a hot-dogot.

Kérdéses viszont, hogy mi a fenét akarnak tőlünk, mert ha a jelentős bélyeggyűjteményemért, vagy a titkos palacsintatészta-receptemért jöttek, én be nem engedem őket, akár indulhatnak is haza, minden más ügyben meg forduljanak az ENSZ-főtitkárhoz, Soros Györgyhöz vagy egyenesen a Bilderberg-csoporthoz (akik Cion Bölcsei, de ez most messzire vezetne.) A technológiánkon nyilván szánakozva röhögnek, de kulturálisan sem tudunk sokat nyújtani. Bach nekik biztos unalmas, a Bitlisz túl primitív, Májkel Dzsekszont meg úgysem sorolják az emberi fajhoz. Az irodalmunkról gyorsan leszűrhetik hogy néhány alaptéma köré épül: fiú és lány szerelmes, valaki hazafelé megy sok kalanddal, valaki elvágyódik onnan ahol van, illetve valakit megölnek és mások meg kinyomozzák ügyesen. Hát ezért nem érdemes fényéveket utazni. Esetleg a képzőművészet érdekelheti őket, de gondolom az absztrakt expresszionizmust ők sem értik (csekély vigasz, hogy maguk az absztrakt expresszionisták sem értették, mondjuk ez nem is volt céljuk), de hátha bírják a flamand csendéleteket, Turner tengeri viharait vagy a szobrászatban egy-egy jól sikerült műkő Trianon-emlékművet (csakis turullal, turul nélkül egy Trianon-emlékmű félkarú rabló), ha már Michelangelo szobrait túl jól őrzik.

Vagyis adódik a következtetés, hogy maga a bolygó kell nekik, gyarmatosítani akarnak, csak még nem elég jó az éghajlat ezért sorosgyörgyözik össze a globális felmelegedést a háttérhatalom segítségével, megvárják míg kipusztulunk majdnem mind, a maradékot állatkertekbe emberkertekbe rakják, mint  Majmok bolygójában, hogy aztán majd kiflivégeket dobálhassanak nekik, meg bottal piszkálhassák őket. Ez vár ránk, vagy a gyerekeinkre, úgyhogy egy atomháború már nem is olyan rossz opció, legalább a kis szürke gecik sem tudnak majd idejönni lakni. Ha már.

Választék igényeseknek

Most már biztosnak látszik, hogy a következő amerikai elnök vagy egy fejhangon kiabáló vénasszony, vagy egy, a saját vagyonába szerelmes fasisztoid milliárdos lesz, a demokrácia nagyobb dicsőségére nyilván.

Pedig szerintem egyáltalán nincs mit csodálkozni, arrafelé már rég az indulhat az elnöki székért, aki a legtöbb pénzt tudja mozgósítani (mondjuk ez Trumpra pont nem igaz, neki nem kellett támogatásokat gyűjtenie, elég volt összetörni a kisebbik malacperselyét), az igazi verseny a támogatások gyűjtésében van. Nem mintha mifelénk nem erre mennének a dolgok, legfeljebb itt annak az egynek van esélye, akinél a pénz. (Mert akinél a pénz, annál a gazdasági hatalom, a média, meg a foci, bár arról nem tudom micsoda, én vagyok az, aki életében még nem nézett végig egy focimecsset sem, plusz nem focizott, de ezekről majd máskor...)

Plusz a hülye amerikaiak egy jelentős része eleve nem szavaz, egy másik nagy csoport családi alapon szavaz egyik vagy másik pártra, 1863 óta, és akkor még képzeljük el, hogy az Egybesült Államok nem csak Woody Allen meg a Harvard, hanem  a vidéki redneckek meg a déli Biblia-övezet bigottjai is, sötét népségek tenyésznek arrafelé. Tessék csak megnézni a Hazárd megye lordjait és kivonni belőle a vicceskedést, na az usákok egy jelentős része pont ilyen, mintha Stephen King írta volna őket, egy különösen szar másnapon.

www.fullredneck.com 

Szóval nekik nyilván jó móka két ilyen formátlan jelöltből választani, talán Klintonné lenne a jobb megoldás, ócska külügyminiszter volt , de már látott diplomáciai tárgyalást belülről, megtalálja a vaktérképen Afganisztánt és nem téved el a Fehér Házban. Plusz külön mókás, hogy First Lady  helyett mi lesz majd a látványosan öregedő Bill? First Gentleman, valszeg, aztán majd mehet árvaházakat avatni, meg jótékonysági teadélutánokon unatkozni, meg szerklit tartani, ami Fülig Jimmy (nem a Carter) szerint egy ilyen udvari körhallás. Meg integethet sokat, abban legalább van gyakorlata...

www.askideas.com

Válaszd az életet!

Jövőre jön a Trainspotting kettő, és én ennek igen örülök, a film az egyik legnagyobb kedvencem evör, egyszer rég vettel Londonban menő pólót is, amire Renton híres monológja van írva, azóta is irigyli majdnem mindenki. Choose life...

Irvine Welsh amúgy már jó rég, 2002-ben megírta a folytatást Pornó címen, bár szerintem aa filmváltozatnál ezt még Danny Boyle sem meri majd bevállalni, meg hogy néz az ki a mozipénztárnál, amikor hangosan és jól tagoltan kérsz két jegyet a Pornó filmre. A szereplőgárda amúgy ugyanaz, mindenki rábólintott, énmeg alig várom majd, nyilván most most még korai lenne lelkesedni, bár már forgatják.

A film amúgy annyira bejön, hogy kitöltöttem valami netes kvízt is róla, tízből tíz, és még gondolkodnom sem kellett a válaszokon, nem véletlenül láttam tizenhétszer legalább minimum átlagban. Miközben az egész arról szól, hogy lecsúszott skót drogosok csúsznak tovább le, a  film legalább felerészben konkrét videoklipekből áll, félúton van a tragikus és a gusztustalan között, pedig csak fele olyan kegyetlen mint Welsh eredeti regénye. (Mondjuk a Pornó is elég durva, nyilván ez is valami kalóriamentesebb változatban kerül majd vászonra, de ettől még üthet, mint az elődje, hacsak a Trainspotting kult-státuszát nem értékelő tinik, majd azon azon röhögnek, hogy nemá, az Obivan Kenobi! Analóg mellékszál, hogy amikor annak idején a kaposvári színházban, Dürrenmatt Nagy Romulusának a végén bejött Kulka János mit Odoaker germán fővezér, amúgy ballonkabátban, a nézőtér nyugdíjas tagozata egy emberként sóhajtott fel, hogy jé, a Mágenheim doktor... )

Bár Ewan McGregor van annyira jó színész, hogy ez ne legyen gond, bár van az a kolinförszi értelemben vett kolinförsszitisze, hogy nagyjából mindig ugyanazt a figurát játssza, de hát Renton az amúgy is ő, így elég ha magát adja, és nem vigyorog túl sokat hülyén. Nehéz lesz, de nem megoldhatatlan.

P.s. Maris kedvéért, a házi fotóstúdió bemutatja: Kutya Zokniban. (Remélem látszik...)

A zoknigépész

Naná a kutya, akinek nemrég már a halálát jósoltam, de legalább nincs jól. Igazából a durva gyulladáscsökkentők nélkül nem tud lábra állni, azt meg nem szedheti folyamatosan mert kikészíti aszzem a veséjét. Mondjuk volt is rá példa hogy bepisilt, de kulturáltan az előszobai linóleumra, azt pár perc alatt fel lehet mosni. Szóval most tartottunk pár nap szünetet, de azt hiszem délután megyünk az állatorvoshoz (ohne kutya) gyógyszerért, aztán valami csökkentett adagban adagoljuk neki, mert újra rogyadoznak a hátsó lábai. És ha megint nem tud felállni egyáltalán, akkor és ott vége lesz a filmnek, én meg kitolnám ezt még pár hónapig.

De e mellett a másik gond, hogy mikor nem tudott lábra állni, kulturált sebeket rágott tehetetlenségében/fájdalmában mindkét hátsó lábfejére, ezek azok, amiket kezelek meg kötözgetek, de a kötést leszereli gyorsan (nincs az sokszorosan körbetekert leukoplaszt, amit ne bontana le, mire hazaérek a bárhonnan), úgyhogy kapott menő zoknikat, cipőfűző kiegészítőkkel, amik már nem is sebeket, hanem a kötéseket védik. 

Persze ezt is próbálja leszerelni, eleinte ment is neki, de úgy két napja megvan a technika, dupla csomóra kötöm a zoknit rögzítő fűzőt, ennek mondjuk az a hátránya, hogy én is alig tudom kibontani ha kell, de a kutya meg egyáltalán nem.

Hiába, az emberi létformának is vannak előnyei, például a befelé fordítható hüvelykujj, amivel a dupla csomó is megoldható (meg a másodfokú egyenlet, bár akinek megy fejben, annak akár ne is legyen hozzá keze), míg a kutyadék foggal már nem tudja szétszerelni. Azzal csak a csirkeszárnyat, meg a farhátat. Emberek-kutyák: 1-0!

Újbeszél minimál

Hülye egy időjárás van, nyilván Soros György miatt, hisz tudjuk, hogy minden rossznak ő az oka, hiába no, akié a pénz, azé az időjárás, valószínűleg Soros tehet az influenzáról, a terrorizmusról meg netes levélszemétről is, sátáni kacaja felhangzik amikor a világon bárhol elvégeznek egy abortuszt.Üzenjük Brüsszelnek, hogy ők Belgium fővárosa! (Ha már az egyes és többes szám egyeztetése eleve nem megy.) És nem vehetik el az agyarok munkáját. Valamint üzenjük Brüsszelnek, hogy a pártvezér és kancellár csak posztszovjet diktátorokkal szeret barátkozni, tehát küldjék a pénzt és ne pofázzanak ( a Brüsszel), lassan mondjuk, hogy ők is megértsék: dik-tá-to-rok-kal. Na!

A magyar politika, hála a fideszkádéenpé hatalomtechnikusainak (nem politikusok, a politikusok a köz ügyeivel foglalkoznak, ők csak annyiban, amennyiben a köz ügyei magánérdekeikkel érintkeznek) jó másfél évtizede az óvodai homokozók konfliktusainak nyelvét és módszereit alkalmazza,matchboxot evlenni, homokozó lapáttal pofozni, másik várát szétrúgni. Az utóbbi évek érdekes újdonsága, hogy ezt a remek viselkedésmódot most kipakolják az európai politika színterére is, és úgy tűnik őszintén nem értik, másoknak mi ezzel a baja. De hát így jár az a hatalmi elit, aki kizárólag talpnyalókkal veszi körül magát a nem talpnyalókat meg leszámolásútján tesz félre, ’89 decemberében Ceausescu sem értette miért forrong a tömeg palotája erkélye alatt, ő addigra már tényleg elhitte, hogy a nép szereti. Szerintem csak a kivégzőosztag előtt esett le neki, hogy ez itt nem egy rossz álom.

Mert az önmagába zárkózó hatalom mértéktelen hübriszt fejleszt ki, ki sem lát mögüle, és komolyan veszi (ahogy épp ma olvastam Tóta W.-nél, igaz épp az LMP kapcsán), hogy mindenki más hülye, csak ő helikopter. Innentől nincs vita, hisz másnak eleve nem lehet igaza, a nép eleve hülye tőmondatos üzenetek ért csak meg, úgyhogy húsz év múlva annyi lesz a kampányplakátokon, hogy NEMÁ! Esetleg: HÖRR! És mindenki érteni fogja, hogy rájuk kell szavazni, mert majd ők. A valamitől. De attól aztán mindig, illetve bízhatunk.

Az előző választás előtt az volt szlogen (program helyett amúgy), hogy folytatjuk! Az volt a logó, hogy csak a fidesz (szegény hülye kádéenpé ebből is kimaradt, még jó, hogy nem is valódi párt ők), és bármilyen kérdésre annyit válaszoltak, hogy rezsicsökkentés. És nyertek, mint kés a vajban, bár ez képzavar, szóval mint kés a vaj ellen, bár annak nincs is igazi sportértéke, jobban belegondolva. Mondjuk a csakafidesz esetében sem volt, ha írok magamnak egy saját választási törvényt, akkor nem meglepő, hogy nyerek.

És az egyujjas agyú kommunikáció is töretlenül folytatódik, ma minden kritikára az a válasz hogy sorosgyörgy, a felcsúti már a pártállami rádiójában háttérhatalmazik, csurka istván, a népszerű Zsírtáltos legszebb napjait idéző módon. Nem csoda, hogy a vonagábori értelemben vett Rosszabbik most épp néppártosodni akar, ezt a fideszkádéenpét nem lehet már jobbról előzni, aki megpróbálja leesik. Úgyhogy kitette az elökségből a népi nácikat, bevette a technokrata nácikat, de szerencsére a nép többsége ettől még nem vevő rájuk. Bár a fideszkádéenpére igen, és mára már ők is szélsőjobb, csak ők a borostás-farmerdzsekis balos liberalizmusból jönnek nem skinhead-mozgalomból, meg a Trianon-siránkozó alsó-középkategóriás történészhallgatók sajátos szubkultúrájából.

A borostás balos liberálisokat meg nem látom (na jó, egyet a tükörben rendszeresen), nyilván nagy részük Berlinben ösztöndíjas, vagy Londonban mosogat, esetleg fordítva, mindegy, csak ne orbánisztánban érje a hajnal. Lehet hogy nemsoká én is megyek, mondjuk én csak mosogatni, bár ez minőségileg nem sokkal rosszabb a mostani kényszermunkánál.

Világpanoráma

Kirúgták szaniszló ferencet az Echo-tévéből, pedig az elmeroggyant összeesküvés-hívő, de legalább furán beszélő konteó-fundamentalista faszi az egyetlen igazi szórakozás lehetett azon csodás csatornán, melynek átlagos nézettsége 0,2 százalék volt. Azaz egy emberből is csak minden ötödik nézte mostanában, ami szép negatív rekord, az mondjuk még jobb lenne, hogy egy emberből csak minden századik.

Hiába no, a lovasistváni értelemben vett bayerzsolt (az ismert állatozó, fehérjehalmazozó lámpavas-fetisiszta), még szaniszló ferenccel kiegészítve is kevés arra, hogy valami emberi nézettséget össszehozzon, pedig szaniszló bayerral ellentétben legalább féktelenül vicces. Volt.

Ki fog most indokolatlan szüneteket tartnai (miközben derékből finoman behajol), ki fog költői kérdésekkel bombázni ("És a marsi bevándorlók csak jönnek a nagy fejükkel meg a csápjaikkal, csak jönnek mert gyűlölik a keresztényeket, az ő istenük máshol lakik és másik kínai büfébe jár, de meddig tűri ezt Európa, mikor mondanak végre nemet és költöznek át a Titánra, elvégre az is egy hold, csak nem a mi ősi holdunk, ahol őseink csontjait újrahasznosítottuk mert gazdagok voltak proteinban...")

A kamerák között egy rövidebb monológ alatt is váltunk párszor, szaniszló bácsi meg nem mindig a megfelelőbe néz, de mikor igen, akkor szuggesztíven, ahogy csak egy vérbeli eszelős tud, már a szemében is látszik, hogy benne van a lábában a bugi, az agyában meg a neakardtudni. A fekete lyuk kreatív változatban, a zavart vanília a káposztalevesben.

És ez most mind elveszik? Nemá...

(Ja, a cím: keressen rá mindenki a jutyúbon, aki nem látott még ilyet, és sírjon, ennek lesz vége.)

Atomot nekünk?

Nem tudom miez a kattanás a kormánynál az atomerőművel, azt se tudja még senki, húsz év múlva mennyi áramot használunk majd fel (valószínűleg kevesebbet, sokkal több kütyüt már nincs hova dugni, viszont ezek egyre takarékosabbak). De legalább Vlagyimir Vlagyimiroviccsal jóban lehet lenni, ami nem jó, de a felcsútinak hasznos, nekünk meg majd az unokáink is fizetik Paks Kettőt, ami eleve úgy hangzik, mint a helyi fociklub tartalékcsapata. Csak drágább, sokkal, pedig ha valahol tolnak állami pénzt a fociba, az lángoktól ölelt kis hazánk.

De valahogy a legtöbb ember ingerküszöbét nem visz át ez az egész, mit nekünk Csernobil meg Fukusima, mi nem félünk az atomerőművektől és nyereg alatt puhítjuk a házipálinkát. Kivéve persze Ilonka nénit a másodikról, akinek a legkisebb unokája betanított részecskefizikus, és azzal rémítette meg, hogy benne is van atom, sőt igazából teljesen atomból van, ez utóbbiban mondjuk enyhén kételkedik, de rágyújtani már nem mer, nehogy felrobbanjon benne az atom. Mert az rémlik neki, hogy valahol Kínában van egy Hirosimanagaszaki nevű város, ott felrobbant az atom, és azóta is rákos csecsemők születnek rákosan, akik a halott anyjuktól lettek rákosak még a születésük előtt. Vagymi. De a lényeg, hogy az atom rossz, a geotermikus energia meg menő, csak ezt a pártvezér és kancellár nem így látja, ám ő meg egy szakállas farmerdzsekis jófejből lett egy öregedő, széthízott fejű ostoba despota.

Tényleg, a felcsútinak miért nem elég a csúti kisvasút meg a stadion, mitől gerjed pont az atomerőműre? Oppenheimereset játszott gyerekkorában? Valószínűtlen. Inkább arról lehet szó, hogy háromezer milliárd forintos (te jó ég!) beruházásnál iszonyú sokat lehet lopni. Képzeljük el, szolidan csak tíz százalékot nyúlnak le a haveri cégek  (akik persze vissza is csorgatnak belőle a fideszkádéenpés zsebekbe), az a háromszáz milliárd, még mindig elképzelhetetlen egy magamfajta alkalmazottnak. Buszbérletre átszámolva nyilván több ezer évre elég lenne, de nem számolom át.

És akkor még semmi arról, hogy egy darabig együtt működnének a mostani meg az új blokkok, annyi áramot termelve, amennyit nem tudunk hova rakni (az áram nem szén, kurva bonyolult tárolni, nem lehet beborítani egy gödörbe, hogy ha majd kell, veszünk ki belőle...), de legalább majd rendeletileg előírják, hogy mindenki onnan vegyen, kinyírva a megújuló források fejlesztését. Aztán a mostani blokkok leállnak, ezermilliárd lesz csak elbontani őket, meg ki kell találni, a következő százezer évben hova suvasztjuk el a nukleáris hulladékot. De semmi gond, a felcsúti úgy néz ki, hogy százezer év múlva is miniszterelnök akar lenni (én ehhez mondjuk javasolnám a pálinka meg a kalbász fogyasztásának csökkentését), és ugye ő problémát csak akkor érzékel ha már nagy a gáz, és csak akkor akarja megoldani, bár ez rendszerint nem megy neki.

Ő csak egy politikai kommunikációs terméket árul, a világhoz nincs köze, a sajátjáról beszél, ez meg nekünk baromi sok pénzbe kerül. Valaki dobjon már rá egy egy személyre szabott atombombát. Ha már úgy bírja...