2024. augusztus 22., csütörtök

A megalázás régóta értelmetlensége

A Műegyetem (ami persze igazi) villanyosmérnöki karán botrányosra sikerült az idei gólyatábor.  Botrányos volt persze az elmúlt években is, azaz business as usual, csak épp az nem került címoldalakra. Először csak azt lehetett olvasni, hogy nem engedtek óvszert bevinni (ennek érdekében a táskákat is átkutatták), nehogy basszanak egymással a leendő mérnökök. Aminek egyébként sem volt túl nagy esélye, a fentebb linkelt cikk szerint átlag 10-12 fiúra jutott egy-két lány, de fő a biztonság. Márpedig a biztonságos szex az, ami nincs is.

Aztán csak engedéllyel mehettek mosdóba, vagy ehettek meg egy szendvicset, a börtönőrök, izé, szervezők meg a szobák ajtai előtt aludtak, nehogy kiszökdössenek éjszaka a gólyák (pedig a bagoly az éjjeli madárfaj), akár csak pisilni is. „Elvileg a cél az volt, hogy majd a közös ellenség összekovácsolja a társaságot, és a záróbulin ünnepélyesen befogadnak. És már tegeződhettünk, de azért sokkal inkább csak a jó öreg, szokásos nettó hatalomfitogtatásnak tűnt” - mondta egy korábbi táborról valaki.

Nos, engem ez a Philip Zimbardo-féle stanfordi börtönkísérletre emlékeztet, hogy ugye az "őrök" és a "rabok" közt direkt élezik a feszültséget, hátha lesz belőle közös ellenség generálta csoportkohézió. de nem lesz, inkább csak csoporton belüli versengés, melynek következtében kiválasztódnak az elnyomókkal kollaboráns kápók, meg a rabokon belül is külön megalázottak. miközben meg az őrök egymással versengenek, hogy ki tud nagyobb szemétláda lenni, mert számukra erről szól a szerep, amibe amúgy véletlenszerűen sorsolták bele, mint átlagos fazont.

Mert a hatalmi helyzet, bármilyen szituációban képes elaljasítani az embert, vagy legalább is a szokásos szintje alá aljasítani. Képes rá, de ez nyilván nem szükségszerű, van akit nem ront meg az, hogy a saját akaratát másokra kényszerítheti, de azért a szentek mindig kevesebben voltak, mint a mindennapi alakok, akik bárminek ellent tudnak állni, csak a kísértésnek nem. Márpedig a hatalom (kicsiben is) keménydrog, és mint ilyen, kísértés. Különösen egy olyan házmesterek országában, mint Agyarország.

Mondjuk én elég rég voltam gólyatáborban (konkrétan '92-ben, mert az ELTE-n nem volt, vagyis nem rémlik) még Szombathelyen, de ott inkább vicces volt az egész, a munkatábor-hangulat teljes kizárásával. Én például egy kihívást abszolváltam, amiben három "koktél" közül kellett választani, és azt meginni. Az egyikért öt pont járt, a másikért tíz, a harmadikért húsz, én persze a húszasat ittam meg szívószállal, ami - ha jól emlékszem - gin, vodka, sör, bor, epres joghurt és talán szójaszósz keveréke volt. Ehhez képest még fél óra múlva sem hánytam bele a könyvtár előtti szökőkútba, amit viszont más vállalkozó szellemek plusz pontokért átúsztak. De az egész inkább valami városszerte ökörködés volt, megalázás és lenézés nélkül.

De azóta sokat durvult a kampány világ, meg egyébként is, megszűnt a sorkatonaság, és hát valahol mégiscsak meg kell alázni a fiatal felnőtt (főleg) férfiakat, nehogy azt higgyék, hogy ők már valakik, attól hogy épp egyetemre mennek...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése