Tegnap volt tűzijáték, mert az bizonyos alkalmakkor muszáj hogy legyen. engem nem zavar, persze csak ha otthon a négy fal között csinálják. És az nem fontos, hogy Pest-Budán (asszem ismét ez a helyes sorrend, az erőviszonyok alapján) milyet durrogtattak a levegőbe bele, mert nálunk is volt tűzijáték, fatornyos kis megyei jogú városunkban. Ami igen jól szólt, mert látni nem sokat láttam belőle, pedig direkt felébredtem rá véletlenül, mondjuk ilyen ágyúzás mellett nehéz is lett volna aludni.
A tűzijáték valami olyasmi nekem, mint a cirkusz, hogy nem tudom miért bírom, de alapvetően kedvelem. Elvégre pont elég dolgot utálok az életben, a világmindenségben meg a mindenben, úgyhogy valamit élvezni is lehet, a bolognai spagettin meg a cselekményes pornón kívül.
Jó, vannak kedvenc könyveim is, és szerencsére egyikben sem próbálnak leírni egy tűzijátékot, bár Salman Rushdie e tekintetben gyanús, csak nála az ilyesmi is afféle mágikus-realista metafora, már ha van ilyen egyáltalán.
De most szilveszterig nyugi van, csaj jussunk el odáig. és addigra tiltsák be e hülyegyerekeket is, mert a petárdák betiltása nem működik, a hülyeség meg simán lehetne törvényellenes. Ha már diktatúrát építünk, ennyi önkény minimum belefér.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése