A mi célból és az eredmény

Van ez a politikai reality a napokban, hogy exminiszterek a böriben várják a vádemelést, amit aztán szekértábortól függően lehet igazságtételnek és mártíromságnak is láttatni, főleg Hankó Jézus politikai fogoly összefüggésében, de önmagában ez így érdektelen. Értem, hogy egyes buddhista rabbik szerint maga az Út a fontos, a folyamat, de engem majd az eredmény jobban érdekel.

Persze abban is van valami, hogy nem sok európai ország volt eddig, ahol minisztereket, miniszterelnököket, elnököket nem csuktak még le, de úgy néz ki, nemsokára eggyel kevesebb ilyen lesz. Hja, a hatalom korrumpál, az ég kék, a politika meg egy látványkonyha. És aki borssal szereti a káposztás tésztát, az pszichopatának látja azt, aki cukorral. (Mellékszál: az bizony az is!) Úgyhogy egyesek szerint egy exkormány extagjainak bilincselése duplaplusznemjó, mások szerint meg végre.

Az a legjobb felcsútista duma, hogy most azért van diktatúra (néha csak önkényt mondanak, igen megengedő módon, hisz a kettő nem ugyanaz), mert bezzeg a Dagadt rezsimjében nem tartóztattak le minisztereket, volt minisztereket, mini hipsztereket, bár ez utóbbi nem biztos.

Amúgy tényleg nem, az önkényúr nem letartóztattatja az embereit, hanem kivágja macskát szaratni, hiszen a közeli hűbéresek rendőri elvezettetése a végén még árnyékot vet a pártvezér és kancellárra. Mert nem lehet vég nélkül komoly pofával tolni a Jókirály-mantrát, hogy csak azért történnek rossz dolgok, mert a Főnök nem is tud róluk. Mikor a szar nyakig érése itt-ott már látványosan rendszerszintű, felvetődik a kérdés, hogy de mégis  kinek a rendszere ez? He? És akkor az istenadta nép még megkérdőjelezi a vezér történelmi küldetését, léptékét és könyveinek lapjaira valóságát. Ami az álmoskönyv szerint előbb-utóbb bukáshoz vezet.

És egyáltalán,  a maffia nem megy bíróságra a belső konfliktusaival.

De helyzet valójában az, hogy alfőpolitikusok lecsukása önmagában nem bizonyítéka sem a jogállamnak sem a diktatúrának. Mert van aza fránya cél-eszköz reláció, hogy a száron vezetgetés csak eszköz, de az igazi kérdés a mi célból történés köré szerveződik.

Azt meg majd meglátjuk attól koldulni.