Ez igazából még az agypéntek utóhatása, mert tegnap a nap a nagy részében egy igen tudományos és talán ismeretterjesztő cikket hegesztettem, főleg mert az ablaktisztítás elég unalmasnak bizonyult, a tiszta ablak meg némileg csíkos lett. Legalább is nálam, de legalább látszik, hogy tisztítva van! („Nem jó színű a fogkrémed! -Miért milyen a jó színű fogkrém? - Csíkos!“)
Viszont az írásnak megvan az a kellemetlen mellékhatása, hogy egy idő után butára tudom írni magam. Mert kiírok minden értelmes gondolatot belőlem ami a téma kapcsán ööö... nos, eszembe jut gondolnom, aztán állok hülyén a konyhában, hogy akkor én most éhes vagyok? De rájövök, hogy álmos, csak nem tudom miért, az egy dolog, hogy nem ittam kávét, ha nem kell dolgozni menni időre, minek is, de fizikailag egyáltalán nem fáradtam el, és nem keltem korán, és nem értem. Maximum fejben fáradtam el, mikor butára írtam magam, de az ember vajon fejben szokott álmos lenni? Én főleg már az ágyban, vagy egy film sokadik ismétlésétől, illetve vonaton bármilyen helyzetben, de vonaton meg évek óta nem öltem... izé, ültem, akkor se ha állt. Máshol.
Nem tudom mennyi idő alatt regenerálódom, talán töltőre kéne tennem magam, azaz olvasni. De bután olvasni se tudok, a betűk azok mennek még, na de az a sok mondat!
Inkább egy kávét!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése