2026. szeptember 4., péntek

A tartalmatlanság birodalma visszavág

Minden lapnak leáldozik egyszer, pláne ha az illető dolog nem is igazi újság, csak valami nyomdaipari félreértés, Ilyen volt a Ripost címre hallgató néhai hulladék, ami 2016 és 2021 között napilapként, majd 2022-ig Ripost7 néven hetente megjelenő bulvárlapként végzett szellemi környezetszennyezést. Azóta csak egy „hírportál“ legalább is szerényen így definiálja magát. És a szerénység indokolt is, mert hírek mondjuk nincsenek rajta benne.

Ha jól tévedek, eddig még sosem néztem bele, de többen határozottan állítják, hogy az idei választásokig nettó felcsútista propagandát nyomott, a z egymondatos, beszaratós fajtából. (Innen nézve nem csoda, ha nem néztem rá olvasni.)
Most viszont megnéztem magamnak, és elcsodálkozék! Ez egy adag teszkó gazdaságos Méltánytalan Aranka néni a földszint háromból, rózsamintás otthonkában, sütőrumtól boldogan.

Mert a teljes tartalom nagyjából három kategóriába sorolható, úgymint:
- Sütireceptek, amik egy részét soha senki nem készíti el, mert ha van meggybefőtt a spájzben, ki vesződik drága fügével?
- Szépség- und divattippek, azaz vagy bézs színű blézert húzol lila tornacipőhöz, vagy ki ne tedd a lábad az utcára te gennyes proli! Hajad is már milyen!
- Celebhírek, ismert amerikai, és ismeretlen magyar alakokról, az érdektelenség teljes spektrumán. („Lillát nem egyedül találtam az ágyban” – Sokkoló, mit látott Visváder Tamás“ Hát, lehet sokkoló, de ki a fasz az V. Tamás, és mennyiben terhelt?)

Némi keresgélés után azért meglett a „politik“ rovat is, ahol érdekes autóbalesetekről, ellopott lóról, holtan összeeső sportolóról lehet olvasni, valamint egy fasziról, aki majdnem megfulladt egy szendvicstől, de végül mégis az életet választotta. És ezek közé eldugva soha nem látott fotók a poszt-fidesz legutóbbi pártkongresszusáról, de nem kattintottam, mert nem zavar, hogy üres az életem a lélegzetelállító fotók nélkül, amiken öltönyös emberek szomorúan szónokolnak. Az életet meg, miként a teát, üresen szeretem.

De nagyon nem mindegy az üresség minősége, úgyhogy ebben az ötéves tervben már nem biztos hogy még egyszer ripostra tévedek. Pontosabban legfeljebb tévedek, de a szándékosság árnyéka nem vetülhet rám.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése