A múltkor nagyon bejött a tévéműsor-olvasgatás, tévét amúgy is ritkásan nézek (igen, csak háttérzajnak kell), de a műsort olvasni remek. Pláne, mert a tévesen „közmédiának“ nevezett (párt)állami médiát egyáltalán nem fogyasztom, hiába nyomják bele a százmilliárdokat a szánalmas propagandáért cserébe. De azt hiszem, ebből elég az online műsorújság. Ma például kicsit fennakadtam azon, mi is a Duna tévé vasárnap délelőtti programja. Ez:
08:00 Lélekhangok(As I Went Down - Észak-Amerikai keresztény himnusz)
08.:03 Neked szól! (magyar vallási műsor, 2024)
08:10 Kereszt-Tények (magyar vallási műsor, 2024)
08:20 Mindennapi(2024) (ism.) Húsvét
08:21 De őszintén!
08:30 Lét-Ige - protestáns magazin (magyar vallási műsor, 2024)
08:57 Templomaink (2024) Budapesti Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemplom
09:00 Isten kezében (magyar vallási műsor, 2024)
09:30 Mindennapi (2024) (ism.) Az igazság tanítása
09:33Katolikus krónika (2024)
10:05 Rome Reports - Vatikáni híradó (vallási műsor, 2024)
10:25 Agapé mini (2024)
10:30 Találkozás (2024)
10:45 Jó embert keresünk! (2022)
11:00 Baptista istentisztelet közvetítése a Kaposvári BÉKEVÁR Baptista Gyülekezetből
korhatárra való tekintet nélkül megtekinthető (2024)
Vallási műsor vallási műsor hátán, de ha valahol véletlenül valami irodalmi ötperc csúszik be, ott nyilván Kotkoda Bendegúz, méltán elfeledett népköltészeti műdalszertző istenes vereiből szaval szemelvényeket, például Eperjes K. Aki a végére annyira eksztázisba esik saját magától, hogy az eszelős tekitettől kiesnek a szemei, és a Sztanyiszlavszkij-módszer jegyében, az operatőrt ütlegelve kap infarktust, az égi kegyelem által. Legalább is így képzelem, vagy valami ilyesmit rendeznék, ha elég pártszerűnek kellene látszanom a nemköz tévében. de közöm sincs hozzá, szerencsére még nézőként sem.
Viszont egyértelmű a leosztás: a vasárnap nem arra való, hogy az ember pihenjen, lazuljon, sőt, ilyenkor vannak csak igazán kötelességei! Ha nő, akkor főzzön rántott pörököltet, süssön húslevest és szüljön gyereket, nem feltétlen ebben a sorrendben, ha meg pasi-alakú, akkor üljön a tévé előtt egy Kőbányai krisztusvérével (miért, sörből nem lehet?) és fogyasszon. Vallási műsorokat természetesen, ha amúgy hívő azért, ha meg mocskos pogány akkor meg azért, sőt akkor pláne. Aztán menjenek mind templomba, de kiöltözve ám!
Gondolom ez amiatt kell, mert az Írás szerint a hetedik napon az Isten (meg biztos Jézusmária is) megpihen, szóval az embernek ilyenkor kell igazán bedobnia magát hitbuzgalmi fronton, amíg a nagyfőnök egy felhőn heverész, vagy mi.
És az állami tévé nem tesz mást, csak eleget annak a jogos igénynek, hogy a szombat este bebaszott keresztények (akik persze csak azért részegeskedtek, hogy legyen mit másnap meggyónni, elvégre a plebános úrnak is élnie kell valamiből, nem hagyahatják munka nélkül), szóval hogy ők a vodka után a szentlélekkel is feltöltekezhessenek. Vagy be, nem tudom, nem vagyok jó az egyházi terminológiában.
De állampolgárként azért nem csípem, hogy az egykori köztévé nem csak hogy ócska pártpropagandát tol 0-24-ben (ez ugye az M1, aminek a helyét vette volna át a Duna, látjuk is, milyen remekül), de annyira egyujjas világképet közvetít, hogy a fal adja a másikat, pláne mert már rég elmentek odáig. Vallás = kereszténység, más vallás nincs és kész, csak ócska babonák, meg spirituális blablák. Buddhizmus, Iszlám, Hinduizmus? Ugyan már! Judaizmus? Szánalmas, szóra sem érdemes, hacsak nem a Slomó szelfizik a Dagadttal, de a zsidók amúgy el vannak tévedve. Egy fél Bibliával akarják az Örökkévalóságot? Nevetséges...
A Duna meg a többi állami csatorna mondjuk tényleg nem nevetséges. Ócska, szánalmas, és nem kicsit felháborító.
p.s. A „Baptista istentisztelet közvetítése a Kaposvári BÉKEVÁR Baptista Gyülekezetből“ című műsorszámot részlegesen láttam délelőtt, pontosabban azt, ahogy tévésnek látszó alakok lézengenek Antenna Hungária feliratú tehergépjárművek körül, meg az egyik tetején volt egy nagy tányérantenna (hungária!), amivel lőtték is fel a műholdra a nyilván színvonalas dicsőítést. De én sétálni voltam arra, úgyhogy nem mentem be a templomnak alig látszó haciendába (összese kétszer voltam ott korábban, kóruskoncerteken, amik egyébként jók voltak), de szemközti panelházakból többen igyekeztek befelé, a leendő vágóképek mosolyával az arcukon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése