2024. április 30., kedd

Bonyadalmas viszonyok

A Navracsics Tibor forma azt mondta egy konferenciáláson, hogy a vidék és a városok élhetőbbé tétele egyaránt fontos feladat. Ki hitte volna?  Én például már komolyan tartottam tőle, hogy, hogy vidék élhetőbbé tétele egyaránt, a városoké meg feladat, de egyik se fontos. És tessék mondani, Helsinki az Nyugat? Akarom mondani, mi a vidék mostanában? Mert minimum két narratíva van, az egyik szerint a vidék az a falu, ahol disznószag van, a lakóság meg csirkedisznó-etetés után kocsmába és/vagy templomba megy, miközben nyugdíjas munkanélküli, avagy a vidék az A mi kis falunk reality-változata. Alkesz bunkókkal és nagymagyarországos, korrupt polgármesterrel, aki helyi döbrögiként kapirgál az ő kis szemétdombján (a súlyos képzavarok nagyobb dicsőségére). A másik értelmezés kevésbé kidolgozott, e szerint minden vidék ami nem Budapest, ahová csak „lemenni“ lehet, és már az is csoda, hogy a vidék nem egy másik bolygó, bár brit tudósok állítólag már dolgoznak rajta.

Ehhez képest a vidéknek és Budapestnek „felelősséget kell vállalnia egymásért”, ami már eleve nem hangzik jól, és főleg azért, mert az égvilágon semmit nem jelent. Nekem még volt szerencsém ismerni Navracsicsot egyetemi oktató korából (ahol én a hallgató voltam), és az akkori önmaga szánalmas hülyének nevezte volna a mostani önmagát, hisz ilyen üres lózungokkal kultúrember nem öblöget, nagy nyilvánosság előtt. Sőt otthon, a négy fal között is szégyenkezve húz ki egy-egy ilyen bullshitet a készülő beszédéből, hogy na ne, ezt azért már tényleg nem kéne...

De a láthatóan megfáradtra öregedett miniszter (az emberarcú felcsútista ugyebár, aki megmutatja, hogy a Párt maradék emberi arca nyúzott és lehasznált) legnagyobb gurítása, hogy 2030-ra az EU legélhetőbb tagállamai között leszünk. Ez amúgy egészen biztos, magam is úgy gondolom, hogy addigra a 27 legélhetőbb között leszünk, szigorúan tagállamilag.
Persze a „területfejlesztési politika“ (értsd: közpénzek jellegének elveszejtése) célja, hogy Magyarország úgy hat év múlva az Európai Unió öt legélhetőbb tagállama közé kerüljön. Ez valóban nagyon hihetően hangzik, csak senkinek fingja sincs arról, mégis miből és hogyan, de 2030 elég messze van ahhoz, hogy most  még megpróbálják uralni a pillanatot, nem mintha az efféle dumákat bárki komolyan venné.

reddit.com

Hiszen pont azt hallgatjuk harmincpár éve, hogy még egy kicsit kell várni, még öt-hat-tíz év, és utolérjük a nyugat-európai életszínvonalat. Ja, amennyiben a vonatkozási pont a 70-es, 80-as évek hamburgi munkásnegyede, nagy átlagban az reális cél lehet, csak Lőrinc barátéknak kell még kicsit sokat gazdagodnia, hogy a létminimum-kerülgető milliós tömeget kiegyensúlyozzák. Az átlagban. Nagyok a területi meg a társadalmi rétegek közti egyenlőtlenséget, ami ellen úgy küzd Ártunk és Ormányunk, hogy nem. De hülyeséget beszélni még az egykor komoly tudósfélék, mint Navra nertárs is tudnak, igaz hogy párszor már lesült a képükről a bőr, szóval emiatt indokoltan nem aggódnak többé.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése