2013. december 28., szombat

Az cukormérgezésrűl

Merugye feleim szümütükkel, a cukor, az nagy dózisban méreg. Közepes dózisban drog, kis dózisban meg értelmetlen.
Pedig én vigyáztam, csak kicsi süti, kicsi bejgli, kicsi szaloncukor, ehhez képest egy pohár kóla látványától émelygek. Nem baj, ha cukormentes, az íz, és a hozzá kapcsolódó élmény a lényeg. Szóval teát iszom üresen (a tonik túl édeskés) meg paradicsomlevet, kicsi worchester szósszal és csipetnyi borssal, ez lenne az alkoholmentes Bloody Mary. Ha jut, zellerel...

Így lassan túlélem az ünnepeket, és jöhetnek a normális hétköznapok (meg a nem normálisak), mikor úgy hetente kétszer-háromszor eszek édességet, az is ilyen bukta, meg hasonlók, csak csütörtökönként durvulok el három falat aranygaluskával.

A cukrot meg tiltsák már be, az édes likőrökkel együtt (a durván étcsoki meg a sör az maradhat), disznózsírt használni lassan már igazán snassz, de a "tíz deka liszthet húsz deka cukrot" típusú receptek még mennek, mondjuk errefelé is... Asszem jövőre nem lesz hagyományso angol puding, egyszerűen jó szorosan beletömködök egy halom szárított gyümölcsöt egy tálba, majd pár napra ráülök. Aztán lehet is szeletelni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése