Száll a zének

Megyek tegnap a buszon, a sofőr valami ótvar kereskedelmi rádiót hallgat (az ótvar pártszolgálati helyett), ahol folyamatosan magyar számok mennek. Szar magyar számok. Mert ügye kötelező kvóta van, hogy mennyi legyen a magyar számok aránya (nagy) így aztán az összes rettenetes magyar popizé belefér, mindahány Máté Péterbe ojtott, Kovács Kati lelkű Ákos. Így aztán van itt hóferér jaguárban felrobbant szerelembomba, jégduplaviszkivel, és ez még csak a kezdet, mert az ilyen megaszarfaktoros izék ún. "slágereit" szerencsére fel sem ismerem. És ez a sok szemét pont azért ömlik ránk, mert magyar, mert ugye ami magyar az jó, akkor is ha szemét, az a mi szemetünk nem a haldokló nyugaté, annak meghgyjuk a kokakólamámort meg az Elvisz a prézli című filmet, magyar seggbe magyar lófaszt, sejj! Hihopbojzot nekünk, Republikot meg atomot! (Meg azt a néhány félunderground bandát, akiket tényleg.)

Mintha egy kereskedelmi rádiónak nem az lenne az elemi érdeke, hogy jó zenét adjon (ha már a stúdióban ülő alkalmazottaik rendszerint nem tudnak beszélni, a hírek meg amúgy is a napi bulvárt jelentik) függetlenül nnak nemzetiségétől. És ha Ákos trágya (az), akkor adhassanak helyette nyugodtan mondjuk Beck-et, ha már az egynevű előadóknál tartunk. (Valamint monnyon le Demjénrózsi, az arca és hangja is szép egymás után.) Nemzetközi műfajokban nemzetfüggetlen kínálatot, ennyi kellene.

Képzelem, hogy mi lenne, ha csinálnék egy rendes punk/metál/ska rádiót, és a program felét ki kellen töltenem magyar zenékkel, szóval mondjuk a Judas Priest meg a Slayer helyett lenne Ossian meg ilyen hazai izék, mittomén  Móbidikk (ez mostanában ráadásul valami fura jobbikos szagot áraszt, illetve ttól bűzlik, meg  fejétől). Én kérnék elnézést...

(Jut eszembe, a Dankó rádiónk ilyen lapon elő lehetne írni, hogy legalább egyhrmad részben adjon külföldi magyarnótát, már csak a kiegyensúlyozottság végett is.)