Megint kerestem valami jó kis lélektani drámát szombat estére, esetleg fekete komédiát, erre megint mit néztem meg? Egy Alien-jellegű űrhorrort, az idei kiadású Osiris címűt. Amit elsőre tíz percig bírtam, mondván hogy ez egy akciófilm, ilyen baromságokra meg nem pazarolok időt, de a felettébb marcona kommandósokat 8akik nyilván holmi arab terroristákat lőnek épp halomra) elrabolják némi űrlények.
És akkor tényleg kezdősik a jellegzetes, már az Alien filmekből is unt dramaturgia, azaz valami bazi nagy űrhajón szaladgálás a gonosz idegenek elől, akik itt azért humanoidok, csak nincs szemük, és úgy festenek, mintha a nagynénikéjök valami óriásrovar lett volna, a páncélos-vérszívó csoportból.
Mit mondjak nem egy remekmű, de itt tényleg van valami rejtély a háttérben, amitől azért néztem. Főleg az volt a kérdés, minek rabolnak embereket az idegenek? (Kajának, ez elsőre ennyire egyszerű, itt az csemege, ahogy nyúzott hullákban gázolnak, ami nem árulkodik különösebben kifinomult konyhaművészetről. De legalább nem köpnek kénsavat.) Viszont ki lehet cselezni őket, a fogyatkozó kommandósok találkoznak egy csajjal, meg annak az anyjával, akik már vagy húsz éve bujkálnak mindenféle szervízfolyosókon át, na ez az ami tényleg gyomorba vágja az embert. (Ja, Anya, a nagy túlélő egyébként Linda Hamilton a Terminátor-filmekből, nem mintha ennek lenne jelentősége. Egyszerűen csak ő az egy szem ismert színész ebben a vérbeli B-filmben. Ami nyilván csak egyfajta bűnös élvezetként kerülhet elő, egy punnyadt szombat este.)
Meg volt valami invázió, szóval gyanús, hogy a kommandózó faszikat is jó régen rabolták el, csak az elmúlt mondjuk húsz évet hibernálva töltötték, kábé olyan minőségben, mint Han Solo Jabba palotájának a szalonjában. Szóval ez itt Alien, meg Predator meg valami inváziós sci-fi zabigyereke, szó szerint derékig gázolva a vérben.
A műegész amúgy olyan egy óra alatt megnézhető, annyi a trükk, hogy át kell pörgetni az akciójeleneteket. Hisz értelmük jellemzően semmi, az akciójelenetek lényege egy efféle filmben az, hogy... nos, akciósak. Az érdekes az, hogy próbálnak rájönni, mégis mi a fenéért is vannak ott ahol, illetve hogy lehet kijutni, no meg hogy adott csapdahelyzetben ki az, aki hajlandó feláldozni magát a többiekért. A karakterek nyilván enyhén szólva sem árnyaltak, a drámaiságról főleg a tényleg nyomasztó atmoszféra gondoskodik, de egynek elmegy. Valahová, pontosabban Párizsba, csak hogy legyen valami csavar a végén.
p.s. Az azért nem teljesen világos, hogy a csúnya űrszörnyek miért pont kommandósokat szeretnek elrabolni, hogy aztán megnyúzva pácolják őket a vérükben, míg meg nem eszik nyersen. lehet, hogy mégis ínyencek? De inkább csak trófeagyűjtők.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése