Aszonta a pártvezér és kancellár az ő szájával a sajtójának, hogy nem kellene annyit tüntetni, pláne nem hidakon, mert akkor az emberelvtársak nem érnek be időben a szocialista munkaversenybe, amibe vannak az akkugyárban, meg a kormányhivatali kanapén egyaránt, szóval törvénybe kell írni, hogy ne lehessen csakúgy tüntetni, mindenféle jogok miatt.
Hiszen a jog az a valami, amit ők írnak a fasse tudja már hány bátorak emberekkel a parlamenti országgyűlésben, és nagyjából mindenre, amitől felmegy bennük a vérnyomás, az a megoldásuk, hogy gyorsan írnak rá jogot. Ilyen törvényt, meg hasonlókat.
Pedig lehetne ezt kicsit bonyolultabban, ám kielégítőbben is csinálni. Oké, az már tényleg demokrácia lenne, de tizenöt év teljhatalom után hátha hozna egy kis változatosságot a méltóságos urak életébe, mert biztos kurva unalmas már ez az állandó hatalomtechnikázás.
Szóval az lenne a lényeg, hogy ha valakik tüntetnek a valamiért, először is végig kellene gondolni, mi is lehet a bajuk, gondjuk, problémájuk, amitől az utcán kell sokan lenniük, és mit lehetne másképp csinálni, hogy nekik is is jobb legyen kicsit. Mert a demokráciában van az a fura, felénk már kissé idegenül hangzó elv, hogy az aktuális (tehát eleve nem örökkévaló) kormányzat azokat is képviseli, akik nem rá szavaztak, sőt lehet hogy a jövőben sem fognak. És attól, hogy valaki nem kormányhitű, még lehet igaza, lehetnek jogai, többek között joga kiállni a saját érdekei és értékei(!) mellett. És ezek között az értékek közt bizony ott lehet maga a demokrácia is. Ami meg nem úgy működik, hogy ha valami nem tetszik a hatalmi férfiaknak, akkor azt rögvest betiltják.
Persze a Dagadték "kormányzásával" e tekintetben is vannak komoly gondok. Az első rögtön az, hogy magasról tesznek ők a demokráciára, az csak addig volt érdekes, míg keretrendszerében össze nem jött nekik az első kétharmad (utólag is köszi, Fletó elvtársnak), azóta meg a hatalom bebetonozása zajlik, mindegy hogyan. És a második gond így az, hogy amit leművelnek az nem kormányzás, az hatalomtechnikai manőverezés, melynek az állam így-úgy működtetése nem célja, az eszköz csupán. Amitől meg a parlament egy ócska bábszínház lett, a jogalkotás pedig a napi érdekek (vö. a pillanat uralása) kiszolgálója, ami mögött már rég nincsenek sem távlatos célok, sem elvek (meg azok mögött értékek), csak a minden hatalom mindenáron behabzsolásának görcsös akarása.
Mert a hatalom tényleg keménydrog, arról nehezebb lejönni mint a piáról, a heroinról és a pornóról egyszerre. Nem is sikerül a felcsútista vezérkarnak, mondjuk nem is látszik, hogy különösebben próbálkoznának. Úgyhogy marad annyi, hogy ha tüntet az ellenzék, vagy bárkik akik elégedetlenek a dolgok állásával, akkor el kell venni tőlük a jogot, lehetőséget, bármit, hogy csak csendben kussoljanak a sarokban, és örüljenek, hogy egyáltalán azt megtehetik. De hát ez van, ha olyanok a kormány, akik úgy jogászok, hogy közben egy percet nem dolgoztak a jog alkalmazásával, ők eleve csak írni tudják a törvényeket, működtetni avagy betartani már sokkal kevésbé. Így ha nem felelnek meg egy törvények (vagy egy törvény nem felel meg nekik) rögtön átírják, és akkor már minden le van papírozva, az EU meg kinyalhatja!
Ha nem akarják betartani egy nemzetközi bíróság határozatait, akkor kilépnek, ha nem akarnak elszámolni azzal, mire költik az uniós pénzeket, akkor azok inkább nem is kellenek, ha részegen beledőlnek az út menti árokba, akkor ők így szálnak le a bicikliről.
Sérelmünkre, naná hogy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése