„Van egy elmélet, miszerint, ha egyszer kiderülne, hogy mi is valójában az Univerzum, és mit keres itt egyáltalán, akkor azon nyomban megszűnne létezni, és valami más, még bizarrabb, még megmagyarázhatatlanabb dolog foglalná el a helyét. Van egy másik elmélet, amely szerint ez már be is következett.“
(Dougla Adams)
Amikor már tényleg kivagyok a politikától, jöhet a National Geographic, akár a tévécsatorna, de inkább papíralapon, több ládányi évfolyam van itthon belőle, miután egy ideig azt is gyűjtöttem. Márpedig a hiúzok mizériáiról olvasgatni egy napos tavaszi éjjelen, sokkal megnyugtatóbb, mint a hírtévét hallgatni, bár kevésbé meditatív mint egy 1500 darabos puzzle, Kandinszkij teljesen absztrakt korszakából.
Most is a folyóirattá háziasított vadvilággal relaxáltam, mikor felhorgadt a kérdés, hogy de miért hallanak olyan jól a kutyák meg a macskák, mikor mi meg nem, azt' mégis mi lennénk az evolúció csúcsragadozói? Ott van például a kutyasíp, azt mi már nem halljuk, Bodri meg frászt kap tőle, és abuzálni kezdi tőle a postást.
Meg hát laktam már együtt kutyával, és Dudli is rendszeresen olyan dolgokra kapta fel a fejét, amikre én nem. Mondjuk a sülthús szaga a konyhából, az akkoriban nem izgatott (azóta meg nem érzem), de az öreglány már akkor hallotta a mentőt, mikor az még nem is kezdett el szirénázni a csomópont felé közeledve. Mire igen, az eb már stratra kész pozícióban nyáladzotta össze az ekélyajtó üvegét, bár aztán még csak nem is ugatott, viszont megvárta, míg biztosan elmúlik a vészjelzés. (A hipotézis itt az, hogy a mentők biztos előszirénáznak, a nénó előtt van egy hosszú nííí, azaz belevisítanak a városi levegőbe valami extra magas frekvenciát, de ha ez nem, akkor biztos már messziről bűzlik róluk, hogy baj van, és a kutyákoknak a ugye a szaglása is jó.)
De asszem az ilyen őzek mag egyéb szarvasok is jól hallanak, ez nyilván azért van mint a többi állatnál is, hogy náluk nincs közvilágítás, az erdőben így muszáj jól hallaniuk, mert ha nem adja meg az elsőbbséget egy tisztáson az őz a vaddisznónak, abból durva fajok közti (rasszista!) konfliktus lehet. Az meg nem jó, bár ha mondjuk süt a hold (nem süt, visszaver a hülye a parazita) még láthatják is egymást, de ettől egy eltévedt vakondot még simán elüthetnek, aki csak annyi érzékel, hogy jé, itt is sötét van, de a föld alatt mióta fúj a szél?
Persze azt már Douglas Adams óta tudjuk, hogy az ember csak a harmadik legintelligensebb faj a bolygón ( a második a delfin, az első meg a fehér egér), gondolom azért, mert valahogy kompenzálni kellett, hogy milyen vacakok az érzékeink. Így aztán felküzdöttük magunkat a dobogóra, ami szép teljesítmény egy olyan fajtól, amely nem lát a sötétben, csak egy szűk tartományban hall, az ízlése meg kitermeli az operettet és a mulatóst. Meg hát a közvilágítás, ugyebár.
p.s. A Galaxis-útikalauzban (ha valakinek véletlenül(!) nincs meg, ez lenne Adams híres regénysorozata) valami olyasmi van, nem pontosan így, hogy az ember igen büszke magára, mert feltalálta a karórát, az ötórai teát és az atombombát, és ettől azt gondolja, hogy ő a legfejlettebb életforma a Földön, a delfinek azonban pontosan tudják, ők a magasabb rendűek, éppen mert nem találták fel mindezt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése