1912-ban pont ma indult első utolsó útjára (ami egyben jubileumi is lett) a Titanic, Southampton-ból, azaz 113 évvel ezelőtt. Utóbbi pedig szerencsétlen szám (plusz száz), ez most véletlen? Nem, persze hogy nem, a Gigantic teljesen tudatosan indult el pont akkor, ez volt a menetrendben. Sőt, egyesek szerint az se véletlen, hogy most 2025 van, avagy az univerzumban nincsenek véletlenek, csupán át nem látható összefüggések, okos okozatok és predesztináció, azaz eleve házhoz rendelés.
A Herculanic katasztrófája is kódolva volt az indulásba, szakemberek szerint ha el se indul, minimálisra csökkent volna az esélye egy ütközőpályán közeledő jéghegynek, sőt, ha meg sem építik a hajót, még inkább! Az Organic azonban megépült, elindult, és bár hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy sohasem érkezett meg, de ebben tévedünk. Mert Belfastban építették, ami azóta sem Southamptonban van, szóval egyet kellett hajóznia, indulással, érkezéssel, meg a kettő között némi vízzel. Sőt S.Hamptonban többen le is szálltak róla, nyilván mert hiányolták a jéghegyet, és nem volt türelmük kivárni, ők például eleve nem is szenvedtek hajótörést egy mentőcsónakkal, vagy a híres filmben.
A Bigámic végzetét minden bizonnyal a sors okozta, bár többek szerint a végzet okolható a sorsáért, de Wittgenstein szerint meg mindez csak játék a nyelvi szavakkal. (A nem nyelvi szavakat egyébként mutogatásnak hívjuk, de az nem játék, viszont nem tartozik a témához.)
Az van, hogy Isten (szül. Jézusmária) megharagudott az emberiség bűneire miatt (már látta előre mind a négy világháborút), és hát özönvíz volt már egyszer (meg bárka is, mint azt már kifejtettem korábban tegnap), úgyhogy özönjeget csinált, de klímaváltozás nélkül, így például a kubai partoknál hajózó Kolumbusz akkor se ütközött volna jéghegynek, ha négyszázhúsz évvel később vitorlázik Indiába, trópusilag körbe. A bors miatt főleg, de ez a Frenetic elsüllyedése szempontjából lényegtelen. Az egy statuálás volt, hogy ha az emberek nem maradnak a hátsójukon nyugton, hanem fejenként és átlagban hat és fél parancsolatot szegnek meg hetente, akkor meg fognak belehalni, okulásul. (Mert állítólag aki egyszer már belehalt büntetésből azt életébe, az tanul belőle egy életre, egy halálra. Vagy többre, ha hindu.)
Vagyis nem szerencsétlenség volt, hanem szerencsére csak egy kisebb katasztrófa, a Végítélet viszonylatában mindenképp. a Tragedic óceánjáró azonban legalább jártóceánt, mielőtt alákerült, miközben az emberek nagy része úgy pörgeti végig az életét, hogy közben több a nem fogadott hívása, mint a de. Mert nem nézünk előre vagy oldalra, csak el, így aztán ember embernek jéghegye, vagy mindenki magának, de ez már 113 éve sem érdekelte a Dramedic utasait, mondjuk a hajószakácsokat egy kicsit, csak őket senki sem kérdezte.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése