Ma van William Shakespeare születésnapja, aki 1564-ben. Csak épp erről tényleg semmit nem lehet mondani, ő akkora kulturális mém, múzeumba szobort legendás alak, hogy az Erzsébet-kori irodalom mániákusain kívül (akik azért nincsenek olyan sokan, bár egyet biztos tudok a kedvenc íróim közül, Anthony Burgess-t) mindenkinek elege lesz belőle legkésőbb az értettségiig. (Ibsenből meg Csehovból meg minden normális tinédzsernek elege van eleve.)
Szóval Shakespeare-ről nem lehet semmit mondani, a róla bármit mondás kábé annyira kínos, mint Petőfit húzni a magyarérettségin („költő és forradalmár, Szendrei Júlia fényesebb a láncnál, akasszátok fel az anyám tyúkját, izé... kurta kocsma“), én mondjuk Puskintól az Anyegint húztam, de az se volt egy fáklyásmenet. Pláne mert akkor még nem is olvastam, de ötöst kaptam, ez talán így 33 év távlatából már elévült.
.JPG)
A Globe színház másolata másolatának a belseje
(saját.én)
Viszont az jópofa, hogy Sexpír elvileg ugyanazon a napon született és halt meg (legalább is a Julián-naptár szerint), ami ráadásul Anglia védőszenteje, Szent György napja is. Igen, ő volt a sárkányos faszi, az öléssel.
Szent György amúgy eredetileg római katona volt, és üldözött keresztény, ki is végezték jól, de előtte a legenda szerint megölt egy sárkányt. Márpedig sárkányok nincsenek (sőt, mint a drakonológia tudományából ismert, sokféle sárkány változatos módokon nem létezik, alig bírják rendszerezni őket), tehát vagy kamu volt az egész, a derék hadfi véletlenül elitta a szakasz zsoldját, és valamit ki kellet találni, vagy az isteni gondviselés (zsold helyett) küldött egy direkt neki csinált sárkányt, amit leölhetett. Azt mondjuk nem tudni, csinált-e belőle kolbászt is, vagy csak otthagyta, sőt egyelőre az is vitatéma, a sárkányhús ehető-e, vagy csak mikrózva, ami akkoriban még nem volt. Mindegy, ennyit Shakespeare-ről, aki egyébként jó szerző volt, múltkor láttam tőle a Gyilkosság az Orient expresszent.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése