A Köpök a sírodra! egy 1978-as horror/thriller (igazából erőszakpornó) 2010-es remake-je, az eredetit nem láttam, de már nem is fogom, ez elég nekem egyszer is. Pedig az átlagosnál jobban viselem a filmes erőszakot, a nagyon csípős kajákat és szellemileg leárnyékolt embereket, bár utóbbiaktól néha kifordul a jobbik énem. (És nem mellesleg, ehhez képest az opusznak van két folytatása is, csak még vívódik bennem a humanista és a kukkoló, az erőszakmentes szadisztikus és a „felrúgnék minden agresszort“ alakú békeharcos.)
A sztori faék egyszerűségű, a vidékre érkező értelmiségi, városi lány kibérel egy erdei kunyhót, ahol aztán a „meglátogatják“ a helyi kanok. Némi dulakodás után még megszökik, és belefut a helyi seriffbe, de az is a kanszagú csávókkal van, úgyhogy jöhet a csoportos nemi erőszak, a meztelenül menekülő (eltántorgó) áldozat, meg hogy a folyóba ugró csajt végül is halottnak hiszik. Ő persze visszatér, és nincs kegyelem, mitől is lenne, Jennifer nem halt meg, de innentől ő maga a Halál.
A film szabványosan bűnös élvezet, vagyis az elején szenvedni kell, az erdőszélen csoportosan megerőszakolt, és közben félholtra vert lánynak, és a nézőnek egyaránt (mert nézni és fáj), aztán meg végignézni a kegyetlen bosszú angyalát, aki egyenként vadássza le korábbi kínzóit, és küldi őket a halálnak halálával bármelyik oldalára, válogatottan durva, ám igen kreatív módszerekkel. És Néző elvtárs borzong kicsit, gyomorban remeg, hogy már megint mi jön, de közben érzi helyreállni a világ rendjét, hogy ezek a pasik ott a nagyon vidéki Amerikában, ezek nem egyszerűen állatok, ezek ragadozó szörnyek, és végül is ebből majd tanulnak. (Ha az ember fejét egy, a seggébe dugott puskával lövik szét, mintegy hosszában, abból majd nyilván tanul az illető, már ha van reinkarnáció, ha meg nincs, na bumm, akkor pár perccel korábban kezdődik neki a Pokol.)
A film egésze nyomasztóan naturalisztikus, beleértve a hosszan kinyújtott megerőszakolós jelenetet, a bosszúállás a felénél kezdődik, de az aztán pörgős. Ebben tényleg nincs semmi eredeti, ez itt egy afféle kínzás-pornó, azaz premier plánban fröccsenő vér, testi megalázás (a lélekről itt szó sem esik, a pasiknak sosem volt, a csajét meg kiölték belőle), a szexualitás legcsekélyebb árnyalata nélkül. (Az erőszakolás pont azért annyira felzaklató, mert abban viszont van töltet, perverz, de némileg nemileg is áthatott.)
A Köpök a sírodra! (ami egyébként egy Boris Vian regény címének indokolatlan parafrázisa, és mivel eredetiben angolul, lehetne akár többes szám is, sőt) tipikusan az a mozgókép, amit nem akarok újranézni, de közben elismerem, hogy a maga műfajában ott van a szeren. Csak néha már annyira erős, hogy helyette inkább megkóstolnám a szellem-csilit, mert bár szeretem a csípőset, de az eddig eszembe sem jutott. De van, amihez képest...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése