Mindjárt itt a húsvét, amit én holnaptól nem hús vételével ünneplek, csak egy szolid, ötnapos hétvégével. Részemről elég lett volna a négy is, de elküldtek szabadságra, amire én csütörtököt mondtam, illetve kérdeztem, és mondták hogy aha. Általában nem esik jól, ha elküldik az embert valahová (a fenébe, pokolba és prostituált-állagú női felmenőbe valahogy gyakrabban szoktuk felebarátainkat, mint a sarki cukrászdába, hogy vegyen magának valami finomat), én is zokon vettem, hogy most akkor büdös a szám, vagy mi? Rosszul öregszem, mint egy régi vicc?
De nem, csak az a szovtver se vált be, amire eddig frissítettük az előző nem beválót, most meg várni kell az újra, hogy az fogjon beválni, azt meg lehet itthon is, porszívózás közben. Ráadásul két laptopba bambulni egyszerre itthon is tudok, igaz szaladgálni kell hozzá a két szoba között, de a másikban van egy harmadik is, igaz azt leginkább csak kívülről érdemes bámulni, annyira múzeumi darab.
De majd írok remek cikkeket pénzért, meg ablakot is mosok, legalább is ez az elhatározás, persze holnap még nem kell rohanni, holnap még munkanap van, akkor meg elvből nem nagyatakrítok, csak egy-egy tornádó után, de azok meg ritkák a Dél-Dunántúlon, a kis takarításnak meg nyögés a vége, az csak arra jó, hogy újabb koszokat fedezzek fel. Arra meg lelkileg rá kell pihenni.
A húsvét mint olyan viszont és sajnos még mindig csak annyira érdekel, mint a lottószámok, egyiket se játszom meg magam(nak), de így vagyok ezzel a pünkösd, a Gusztus Huszadika vagy Olajban Főtt Szent Jeromos emléknapja vonatkozásában is. Húst mondjuk olyankor se veszek. Esetleg halat a teknősnek, de abból meg nem adok magamnak.
De ilyen biztosan nem lesz:
vecteezy.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése