Volt némi felcsútista hörgés a körül, hogy Lannert Judit adott egy interjút, az elsőt (stílszerűen egy diákok által alapított platformnak), és abban azt merte mondani, hogy a hat- meg nyolcosztályos gimik rendszerét, és hangsúlyosan a felvételiket, azért újra kellene gondolni. És gombolni.
Mert hogy ezek legfőbb, bár kimondatlan társadalmi funkciója, hogy fenntartsák az elit, meg a felső középrétegek kiváltásgos pozícióját, avagy igazi cherry picking (magyarul kimazsolázás lenne) zajlik a felvételiknél. A szebbek és gazdagabbak gyerekeit gyűjtik össze, akik aztán meglepő módon jobban is teljesítenek, mint a prosztó négyosztályos, kisvárosi gimnáziumok mindenfelől jöttment diákjai. Ez valahogy nem az a fajta esélyegyenlőség, amire (papíron) az oktatási rendszernek törekednie kellene, mert arra már ott vannak a magániskolák és magántanárok, a különórák, azaz legalább azt állami oktatás kimaradhatna az efféle egyenlőtlenség-tartósításból.
Az oktatási miniszter csak kimondta a nyilvánvalót, azaz hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok nem gyorsabban fejlesztenek, nem igazán jobbak, nem eleve minőségibb az oktatás, amit nyújtanak, csak időben összeválogatják a kiváltságosabb helyzetű gyerekeket, akik családilag jobb pozícióból startolnak. (Itt Basil Bernstein meg a nyelvi kódok által (is) konzervált társadalmi különbségek jutnak eszembe, de azért az ő híres elméletén kissé már túlszaladt a tudomány, miközben azért alapvetően van benne valami.)
Na és erre mondta Gulyás Gergely (a méltán népszerűtlen GéGé) hogy ez aztán a kommunista tempó, amit szerintem annyit jelent, hogy Lannert miniszter asszony ősszel már lövetni is fog az ötödikes gimnazistákra, mert azok ilyen burzsuj helyekre vannak járatva szülőcsaládilag. Ilyenek ezek a liberális bolsevik tudósok mind! (Tényleg, alig egy hónapja van új kormány, de a Prosti Srácok fősráca a hétvégi sulyoktüntetésen már diktatúrát látott maga körül, hallálistákat meg hasonlókat, én nem tudom ki a dílere, de a helyében keresnék egy másikat.)
Az oktatásban meg nem csak az esélyegyenlőtlenség (konkrét lánykori nevén a szegregáció) az egyetlen gond, a Telexen van egy nagyon jó véleménycikk, hogy mi minden még, úgyhogy azt most nem mondanám fel. De az tényleg lényegi probléma, hogy nálunk a nyolc osztályos általános okán van felső tagozat, aztán a jön a középfok. (Miközben angolszászul a felső az igazából az alsóközép tagozat, a középsuli meg már high school.) Mert ez oda vezetett, hogy hogy hülyék vagyunk, hogy hülyék vagyunk, hogy mindent kétszer mondunk, kétszer mondunk, pontosabban tanulunk, az egyismeretlenes egyenletektől a a Rákóczi-szabadságharcig. Először felső szinten, izé... tagozatban, aztán középfokon. Ráadásul mindent túl korán, már nyekeregtem azon, mekkora baromságnak éreztem már 14-15 évesen is, hogy nekem az Odüsszeiát kellett olvasnom irodalomórára, pedig a sci-fit bírtam, mondjuk Asimovot.
És akkor erre a logikátlanságra jön rá a szegregáció, meg az egész szétkorhadt rendszer alapvető egyenlőtlensége (plusz a tananyag szakbarbár-kompatibilis szerkezete), de ha valaki, ráadásul illetékes miniszterként arról beszél, hogy ez nem igazán jó így, az rögtön a Rákosi-rendszert kívánja vissza, legalább is az újellenzéki narratíva szerint. Pedig pont az előző illetékes miniszter volt egy nyugdíjas rendőrtábornok. Aki szerint a porosz oktatás a jó, ő is ilyenben járt iskolába még az 1820-as években, és lám, milyen kitűnő, mindenhez értő rohadék lett belőle!
Amúgy nyugodtan lehetnének nyolcosztályos gimik, de legyen az mindegyik, mindegy hogy hívjuk, tőlem az első fele maradhat formálisan az általánosban is, csak legyen benne logika. Persze én ehhez nem értek, ugyan évekig tanítottam leendő pedagógusokat (is), de gimnáziumba speciel nem jártam, hülyén is néztek rám sokszor, mikor közöltem, hogy nekem semmi jó élményem nincs a gimnáziumból. Ám ismerőseim nagy része evidensnek vette, hogy aki egyetemre jár vagy ott végzett, az nem jöhetett valami teljesen más profilú, és általánosan is kissé lesajnált szakközépből. Pedig de. Ám önmagában ez a hozzáállás is jól mutatta, hogy a közoktatás egyenlőtlenségei nem egyszerűen a rendszerbe vannak kódolva, hanem ott vannak már a fejekben is, amennyiben természetesnek vettük/vesszük azokat.
Ja, ez is jelentős részt fejben dől el.
A címet meg tetszőlegesen, és vérmérséklet szerint lehet központozni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése