Vótermelon

A minap hallom, hogy a gonosz meg a haveri üzletláncok sem adhatják 99 forint alatt a dinnyét, a görögöt, a kapitalizmus meg a szabadverseny nagyobb dicsőségéére. Aztán kiderült, hogy lehet annál olcsóbb is, tegnap a sarki CBA-ábécében 79-ért vettem a dinnye kilóját. Vagyis: a cébéá-ábécé nincs benne a kartellben, vagy benne van csak nem úgy (ez esetben meg hülye a teszkó és a többiek), vagy a görög dinnye tényleg drágább, de ez ugyebár magyar. 
Egyébként semmi gond, én mint fogyasztó olcsón szeretek venni bazi nagy görög lagzit dinnyét, csak közben szánalmas, államtitkárnak álcázott egysejtűek ne lökjék a győzelmi jelentéseket, hogy hú de megvédték a dinnyetermelőket. Mert kitől is? Tőlem?

p.s. Az Agresszív Kismalac szerint én félázsiai vagyok (veletek együtt felebarátaim, vagy egészen barátságtalan ismerőseim), de igazából egészen ázsiai is szívesen lennék. Magam részéről India északi részét választanám, mondjuk a Himalája lábánál valahol, csak legyen jó zöldséges curry, meg értsem az angoljukat.

Állatfarm

Az Agresszív Kismalac (fogyatkozó számú rajongóinak: Miniszterelnök Úr, röviden Múúú…) már megint konzultált, illetve futott néhány ócska propagandakört, amit annak nevez, és sajnos valószínű, hogy annak is hisz. Mer’ ha én megkérdezem haverjaimat, közeli rokonaimat, és pláne a (nem létező) hűbéreseimet, hogy: „ Ugye jófej vagyok, meg bírtok, meg velem vagytok, he?”, az nem konzultáció, hanem udvari kihallgatás, egy Fülig Jimmy szerinti körhallásos szerkli. Mert Agresszív Kismalac elmegy a néphez, tegeződik is vele („Helló nép! – Helló király!”) meg pölö a fidesz ifjúsági szervezetéhez, és konzultál velük, mintha amúgy nem lennének beszélő viszonyban. Már látom a Macskafogó parafrázist:

-          Saaafranek! Ki most a fidelitász?

-          Girhes Joe, uram.

-          Szúrjuk ki a szemét valamivel!

-          De uram, nyolcvanhat éves, teljesen vak!

-          Hülye!

-          Tudom uram, azért vállalta…

És akkor AK ilyeneket szól, hogy eleve a tandíj ellensége, mindig is az volt, nála nem lesz tandíj, van persze költségtérítés (több mint a tandíj lett volna), meg szűkített állami finanszírozás, meg röghöz kötés, és a plafon mégsem szakad le. De gondolom a fidelitásznál jó erős a plafon, az kell hogy legyen. Különösen mikor a fideszes képvselő fia, meg szobatársai úgy záróvizsgáznak a smittpáli hangulatú téefen, hogy a dékán az utolsó órákban nyúl bele a tanulmányi rendszerbe, és igazol nekik krediteket…. (Abszurdisztán – Hátasztán: 1- 1  -a poén eredetileg Uj Péteré)

Ami azonban tényleg ijesztő: OVi láthatóan elhiszi a sok sületlenséget, amit beszél, nem zavarja az, hogy helytől és időtől függően bármikor ellentmond önmagának, hogy alternatív valóságban él, ahol az, hogy kizsarolták a megtakarításainkat, az nyudíjvédelem, a brutális a költségtérítés az nem tandíj, a terhek emelkedése az adócsökkentés.

Mert ez tényleg Orwell: először volt az újbeszél (newspeak) aztán itt a duplagondol (double-think), azaz a derék fideszkádéenpés papucsállatkák amúgy tudják, hogy hülyeséget beszélnek, de nem gondolják, a pártszerűség felülír bennük sok mindent. (Tényleg, egy kínzó kérdés: most akkor Keletázsiával vagy Eurázsiával állunk e héten háborúban? Csak mert utaznék az Egyes Leszállópályára (régebben Anglia), és érdekelne Nagy Testvér véleménye). Szóval pártunk és kormányunk vezetőinek nyilván elgurult a gyógyszere, mert különben nem gondolnák a szimpla bunkóságot bátorságnak, a műveletlenséget ízlésnek, no meg a talpnyalást alklamasságnak. Ha már George Orwell szükségszerűen szóba került: az Állatfarmon élünk, egyre közelebb 1984-hez. De nem fogjuk elérni, no pasaran meg minden. Mert az aktuális főnök soha sem lehet Kim Dzsong Viktor, hála a netnek, a történelmi tapasztalatoknak, a polgári öntudatnak, meg a Magasságosnak, aki (Hasek szép megfogalmazásának megfelelően), nem egy tábornok a mi táborunkban. Hiába hivatkoznak rá állandóan, Ő csak kiröhögi a hipokritákat.

               

I have survived

A szombat úgy túlélhető, ha tízkor lelép az ember, de akkor minek is megy be, minek cseszik szét a  jól megérdemelt hétvégéjét? A válasz: mert nálunk a kapitalizmus sem racionális: sejtések, megfelelni-vágyások, megúszás-kísérletek, olcsó középvezetői menedzser-tanfolyamok, lapítások és stresszre fogyasztott féldecik szabályozzák az amúgy totálisan kiszolgáltatott munkavállaló napi- avagy hetirendjét. Mert a rendelés/kapacitás hányadost nyilván csak Drakula gróf számolná vérszívás-egyenértéken, meg a diör munkahelyem, ahol kötelező túlóra meg szombati műszak áll szemben a nálam többet kereső diák(???) munkások álmatag semmittevésével, de valakiknek legalább jó.
Azaz a régi, szocialistának csúfolt államkapitalista katyvasz megy tovább (derék viktorunk szerint jó is ez így), mindegy mit csinálsz, csak termelj, termelj vagy meghalsz (melósul: meghalol), úgyis a termelékenység a lényeg, az ember a leggyorsabban cserélhető alkatrész. És valóban, egy pneumatikus munkahenger látványosan többet számít annál, mint akinek lelke van, mert bár mindkettő cserélhető, de az egyik drága, a másik meg mit sem ér. Nekik.
A Füredi csomópontban borús az ég, de rohadt meleg van. Az egyetlen vigasztaló gondolat, hogy a felhők felett mindig süt a nap, kék az ég és nagy a hideg (bár odalent kapitalizmus van), de egy fapados jeggyel sok minden elérhető. (Az igazgató bácsinak sietős:  piramis gyorsan épül, rabszolgák gyorsan jajgatnak.Barátjuk a szódagép.)

Szombati szívás

Már megint dolgoznom kell szombaton ( a kizsákmányoló kapitalisták nem elégszenek meg a hét közbeni túlórákkal), de én szombatra akkor is vastag könyvet, meg sok hallgatnivalót, meg valami ragacsos édességet viszek, és csak épp annyit teszek a munka frontján, amennyit feltétlenül muszáj. Aztán tényleg betérek ortodox zsidónak, és ha sabbatkor munkára akarnak kényszeríteni, beperelem az egész bagázst.
Amúgy mindenki azt nyomja, hogy "legalább keresel egy kis pluszpénzt!", azaz lefordítva, két-három szombati műszak révén a reménytelenből a megalázó kategóriába javul a havi fizetésem. Márpedig ennyit nem ér az, hogy lemondjak a szombati későn  kelésről meg a reggeli sajtos pirítósról, szigorúan újságolvasás (hétvégi melléklet!) közben fogyasztva.
Nem azért küzdöttek az elvtársak annyit valahol máshol, régebben, a negyven órás munkahétért, hogy az ötvenöt legyen. Kommunista sejtet is alapítok, ortodox zsidó kommunista sejtet, és én leszek a neonácik álma, az ideális áldozat. Mondjuk nem lesz nagy változás...

Szinopszisok

A fideszes (izé, független) kultúrakárkik már igazán kiírhatnák a Mátyás királyról szóló film pályázatát, ha jól rémlik már az előző kormányzásuk alatt is tervezték. Én mindenesetre összedobtam néhány szinopszist:

1.       Klasszikus-patetikus:

Mátyás király (Colin Firth), angol király (a külföldi forgalmazási lehetőségekre tekintettel) vágtat fakó lován, majd jő Montgomery a közeli vár ura (Morgan Freeman), és együtt indulnak a Szentföld (kisebb költségvetés esetén Írország, még kisebbnél Albertfalva) felszabadítására. Út közben kapják a hírt, hogy a királyné, azaz Beatrix, merényletben elhalálozott, esetleg a Mátrixba távozott. A király hősiesen szomorú, majd férfiasan melankolikus bosszúvágytól valamint hazaszeretettől fűtve lekaszabolja a szenteket (vagy akik a Szentföldön laknak; opcionálisan természetesen az íreket vagy albertfalvárokat). A keserédes-fényes győzelemi mámorában (vö. korongrészegen) beleszeret az alantas származású ám aktuálisan álomszép Alliterációba, kiről később kiderül, hogy titkos bourbon hercegnő a grófi oldalágról, esetleg kultikus kelta druidák leszármazottja (végül is mindegy, csak Liv Tyler játssza), és folyton köd gomolyog körülötte, de szigorúan csak csípőmagasságig.

Halálhörgés, siralom naplemente, folyópart, Mátyás közben folyton nagyon igazságos, meg néha álruhát ölt, mint titkos transzvesztita, de csak igen kifinomult, cizelláltan reneszánsz módon.

2.       Antiutópista-posztapokaliptikus:

A tatárok és törökök atomfegyverei által felperzselt pusztán (korábban Dunántúli Középhegység) száguld szilaj, félig ló, félig kiborg csataménjén Hunyadi Matyi, a Ludas-klán feje (Nemcsák Károly), hogy megostromolja majd kifossza a trónját bitorló B. Döbröghy Alfonz titkos sivatagi pirosarany-finomítóját.

A gonosz főúr (itt: nem pincér!) ráküldi Matyira messze földön rettegett (közelebbi földeken még inkább) bérgyilkosát, Pogyebrád  Katalin Beatrixet (Oroszlán Szonja vagy Frajt Edit), ám gyilkos és leendő áldozat között lassan szerelemmé érik a pusztán munkakapcsolatnak induló viszony, ölés helyett ölelés, gyilok helyett gyerek etc. Illetve van gyilok is, mert Beatrix a románc beteljesedése előtt véresen leszámolja a Ludas-klán nagy részét (erőszakos halált hal Boka, Nemecsek, Tudor, Vidor, John , Paul, George, Ringo, Bob és Hapci), ezért új dinasztiát alapítanak, és beszállnak a vashulladék és nehézvíz üzletbe. B. Döbröghy is eghal, mikor egyik vállról indítható harci ménje megzavarodik, és véletlenül zabnak nézi.

Matyi időnként igazságos, és néha úgy kivetkőzik magából, hogy ettől senki sem ismeri fel.

3.       Vicces-dekadens:

Matty, a királyi család fekete báránya (Charlie Sheen) iszonyúan másnaposan ébred kastélyában. Fogalma sincs mit csinált előző nap 3-tól 5-ig, de rémlik, hogy valami fekete-fehér filmet nézett, és meglepetten veszi észre, hogy kényszeresen Darvas Iván modorában beszél.

Később elmegy egy bárba, hogy megszabaduljon Beatrix (vagy Bernadett?) nevű újdonsült felesége látványától, aki a plasztikai sebész orvosi műhibájának áldozatává vált, vagyis mellimplantátumait az ajkaiba ültették be, és fordítva. A bárban felszed két álruhás erkölcsrendészt, majd az óvadék lefizetése helyett hagyja, hogy száműzzék egy faluba, ahol csak ronda nők és deli legények laknak. Mivel a homoszexualitás nem opció számára, és a kokainja is elfogy, öngyilkosságot kísérel meg egy konzervnyitóval, de a saját csuklója helyett csak egy marhamájkrém tetejét vágja fel vele.

Matty egy bunkó, aki mindig igazságtalan, álruhaként pedig mindig ugyanazt a térdnadrágot és bowling-inget viseli, ami így nem igazán hatékony.

4.       Pornografikus - Matthias Rex a szexgép

Matykó, a csillagszemű sudár paraszt, medencetisztítónak álcázva behatol a gonosz Fakk Anál kéj-várkastélyába és mindenkit irgalmatlanul megdönget. A cselédlányokat, a szakácsnőket, a lovászfiúkat, a lovakat, mindenkit. 

E tekintetben teljesen igazságosan oszt ki mindenkit, bár álruhát azt egyáltalán nem visel.