Hú de nem írtam semmit már napok óta, főképp azért mert éjszakázom, de nem egy mulatóban, hanem amunkahelemen, így aztán nap közben aludni próbálok, elég reménytelenül amúgy, ez a nappal aludni nem az én műfajom, mikor fél hét körül hazaérek már két órája túl vagyok az aktuális holtponton, aztán zizegek fel salá, mint most.
De persze az is lehet, hogy az észak-koreaiak sugároznak be atommal direkt, szerintem a teknősöm lehet a beépített ügynökük, bár az nem világos, mit is akarnak tőlem, de végül is stratégiailag fontos akkumlátor-izéket gyártunk a BMW-nek, és meg már igazi ipari titkok tudója vagyok. Például hogy a nagyon ergonomikusnak kinéző gurulós irodai széken is fáj az ember háta, vagy hogy az étkezőben a jobb oldali mikóban érdemes mikrózni, és kifejezetten jó a kávéautoamta, hallani ahogy tényleg frissen őröl.
De most aztán tényleg megyek aludni, mert a tegnapi három-négy óra alvás után büntetés volt az éjszaka, ha viszont most vagy soha van (márpedig nyilván), akkor vagy alszom végre egy jót, vagy éjjel simán összeesem, és a sürgősségin kezdem a szombatot. Kár hogy kisütött a rohadt nap, bár ahogy mélán elnézek balra, látom hogy van nekem sötétítő függönyöm is. Tudam persze eddig is, csak nem sejtettem, elvégre elég hogy felraktam azt a függönyt, még észre is vegyem?
Nu, jóéjt, úgy is mint kellmes délelőttöt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése