Eztet a hellovínet eztet én nem értem egyáltalán, nem akarok tököt faragni a főzelékből, hülyén öltözni némi csokiért, amit ugye mint gyakorló cukorbeteg hát nem is...
Ehhez képest buta arcú szülők nyilatkoznak a tévében, hogy az oviban is van helló vín buli (vagy halló, de annak sincs sokkal több értelme), ami abból áll, hogy a szülők visznek sütit, a gyerekek meg megeszik. Ezt régebben vasárnap délutánnak hívták, az ovisok meg gondolom nem öltöznek zombi-apokalipszisnek, vagy szekszuális zaklatás pandának.
A Halló Wien az valami interurbán hívás lehet (ha a mobilkorszakban még van értelme ilyesminek), mikor az ember az osztrák fővárost akarja hívni, csak minek. A cseh főváros nekem sokkal szimpatikusabb, csak valamiért nincs Halloprague nevű angolszász ünnep, pedig a megnézném az ijesztőre faragott, kivilágított knédlit, egy vámpirikus söröskorsó mellett.
De ez a helovínezés nálam tényleg érthetetlen, nincs még beágyazva, például nemrég voltam a sarki boltban és egyáltalán nem is lehet kapni nagy sárga tököt, vagy praktikus, hatos kiszerelésű gumipatkányt, ami ilyenkor Angliában már alapvető. De hát az angolok ráérnek, lemészárolt pszichopatának öltözve, nem kicsit részegen mennek a buliba, ahol aztán az akváriumba hánynak, de a hagyomány az hagyomány, az utcasarkon hányni meg nem túl kulturált.
Viszont a helovín így aztán nem sokban különbözik egy átlag szombat estétől, legfeljebb hogy hülye jelmezekben állnak a kocsma előtt az utcán, mert bent nincs hely, meg nem lehet dohányozni, de ezt a tradíciót talán nélkülözhetjük.
Volt viszont a fentebb beidézett Helloween nevű német metálbanda, asszem őket eléggé bírtam, ez például valami, amit akkoriban szerettem. Az akkoriban a sötét nyolcvanas évek végét jelenti, azóta jobb az ízlésem, bár nosztalgia-faktor is működik, szóval.
A helovín egyetlen mentsége amúgy az, hogy legalább nem Valentin-nap. Legalább.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése