Könyvsznobizmus

Vannak azok a nem tudják mit csináljanak jó dolgukban alakok, akik valahogy mégsem érzik, hogy mások tisztelnék őket. Ilyenkor többféle megoldás adódik, el kell játszani sokkal gazdagabbat, mint amilyenek, és Maseratival csapatni a Riviérán (vigyázva, hogy a kölcsönzött autó nehogy megkarcolja a madárszar), de el lehet játszani a kifinomult ízlésű, művelt seggfejet is, aki mindenkit lenéz az Parnasszusról. (Az egy olyan hegy, ahol a Pegazus nevű szárnyas ló fakasztotta a költészet forrását, pedig csak zabot keresett, a költészet annyira nem érdekelte. Nem egy Olümposz, de hegynek hegy.)

A nem létező műveltséggel csapatókat hívjuk sznoboknak. De ezeknek is két alfaja van:

- A pénzes proli, aki csak eljátszani akarja a műveltet, de az intézményes kultúra mint olyan, kurvára nem érdekli (esetleg inkább a kurvák érdeklik őt kurvára), csak úgy csinál.

- És van a kissebrendűségi komplexusos, akit zavar, hogy egy műveletlen tahó, és ezt igyekszik kompenzálni azzal, hogy operabérletet vesz és hősiesen végigunatkozza, míg a kövér nő végre meghal a színpadon, miközben még énekel.

Az első típusú sznob semmire nem jó, bár jól keresnek rajta az aranyozott gipszstukkó-készítők, a második viszont hasznos, mert bár nem feltétlen birtokolja az autonóm kultúrát, de legalább beszáll a finanszírozásába. Sznobok nélkül nem lenne a galériák, operaházak vagy független filmek egy jelentős része.

Ehhez képest, mikor azt olvasom, hogy Berlinben egy félig vicces, ám félig komoly vállalkozást alapítottak arra, hogy nem olvasó sznobok számára olvasottnak tűnővé tegyék a könyveiket, akkor némi hezitálás után arra jutok, hogy ez projekt a második típusú, azaz hasznos sznobéria körébe tartozik.

Mert ugyan egy külön csapat, némi pénzért de olvasásmentesen gyűrögeti és kávézza le a könyveket, sőt firkál is bele, de azokat a köteteket azért a megrendelő sznobnak előbb meg is kell vennie, amivel máris finanszírozza a könyvkiadást. És amíg nem darálja le a nyomtatványait, ártani nem árt, legfeljebb a közvetlen környezetének, akiket átver, de aki ilyen alakokkal barátkozik, és észre sem veszi, hogy egy fogalmatlan alak, annak úgy kell.

A nem hasznos sznobok pedig nem vesznek könyveket, mert ők nem az olvasást bábozzák el, hanem a könyvvásárlást is! Nekik ilyenek vannak a polcaikon: 

         

                                originalbooks.net                                                          pinterest.com

Ettől nyilván pokolra fognak kerülni, de pontosan a Dante által leírt pokolra, ahol aztán egy fél örökkévalóságig az Isteni színjátékot kell majd olvasniuk, középkori olaszul. Az örökkévalóság második félidejében meg Aki nem ír elég jót, annak meg két majommal kell egy írógépet csépelni egész addig, míg véletlenül meg nem írják a Shakespeare-összest újra. 

Egy fél örökkévalóság természetesen erre is elég, mert a matekórai emlékeim szerint végtelen fele is végtelen.