Aszongya a drága orbánúr (foglalkozását tekintve vezér és kancellár), hogy ez az év, a felemelkedés éve lesz, neki(k) nyilván. De ez persze csak a klasszikus orwelli duplagondol, vagyis ha sokat ismételget valamit ami a valóság nyilvánvaló ellentéte, a végén maga is elhiszi, miközben tudja, hogy nettó baromság. Meg olyat is szólt, hogy a kormány a választópolgárokkal együtt micsoda sikereket ért el. Nos, én mint választópolgár ezt kikérem magamnak, velem ez a k.rva tehetségtelen, ám mohó és agresszív bagázs semmit nem ért el közösen, az a csoda, hogy áldásos tevékenységük ellenére még megvagyok.
De én nyilván egy destruktív elem lennék, a gyilkosok pártján állok (mert rühellem bayert - csupa kisbetűvel), meg nem gondolom nemzeti együttműködésnek köztem meg a kamion között, ha az utóbbi elgázol, akkor se a pirosfehérzöldre van festve a lökhárító.
A felemelkedés meg a 'hiszem ha látom' kategória, no de ez is olyannak néz ki, mint amikor százezernyi nyomorgó, árokparton kolbászoló közmunkással javítják a foglalkoztatási statisztikát, és örül a fejük, hogy ők aztán megcsinálták, lám nőtt a foglalkoztatás. (Mivel pedig újévi fogadalmam, hogy igyekszem nem trágár lenni e helyen:) Lókuki a popójukba, ez nem foglalkoztatás, ezt a világ civilizált részén rabszolgaságnak hívják, és rég be van tiltva. (Egy Tarantino nevű liberálbolsevik kriptokommunista épp az új filmjében kritizálja a rabszolgatartást, de nem összevont szemöldökkel szigorúan, hanem a kiontott belek és a nevetségessé tétel elegyes felszabadultságával. Na ez az ami fideszkádéenpés bigottoknak már soha nem jön össze. Aki meg nem bigott csupor, hanem viszonylag normális, az már rég skizofrén lett (a dolgok és a szavak különbsége ugye), de legalább gyomorfekélye van, mondjuk meg is érdemli.)
Felemelkedés meg akkor lesz, ha a Pocakos Tábornok elhúz a vérbe, hisz jól belegondolva épp ő az aki bő tíz éve mérgezi halálra a hazai politikai diskurzust (" a haza nem lehet ellenzékben" - nem baszki, de te igen, és az is egy normális szerep egy demokráciában, csak te rég nem azt akarsz), és aki szerint a politikai ellenfél az maga a patás ördög. Aztán csodálkozik ha néhány radikális lefasisztázza (ellenzéki politikus nem, az csak egy soha nem dokumentált jobbos mítosz), pedig ő nem az. Bolsevik inkább.
Uff, én beszéltem, legközelebb inkább valami kulturális izé...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése